2021. aug 19. 7:55 Vujicsics Tihamér a nagy polihisztor élete tragikus véget ért, csupán 46 éves volt ekkor / Fotó Fortepan Kádas Tibor Tíz nyelven beszélt, zeneszerzőként pedig ontotta magából a dallamokat. Ő írta A Tenkes kapitánya és a Bors főcímzenéjét is. Aztán a nagy polihisztor élete tragikus véget ért. 1975-ben Teheránba készült, ám a repülőgép, amelyen ő is utazott, Damaszkusz mellett lezuhant 1975-ben, ezen a napon. Vujicsics Tihamér csupán 46 éves volt ekkor… A szerbek lakta Pomázon született 1929-ben, az apja a helyi szerb közösség lelkésze volt. A kis Tihamér hatéves korára már nem csak szerbül és magyarul tudott tökéletesen, de latinul is. Kiskorától a népzene izgatta, minden hangszert megszólaltatott, ami a keze ügyébe került. Tenkes kapitánya zone.com. Innen aztán egyenes út vezetett a Zeneakadémiára, ahol a nagy példaképe, Kodály Zoltán is tanára volt. A tehetségére Kodály is felfigyelt, egy alkalommal magához hívta és azt mondta: Nem kell többé az óráimra járnia, önnek már nem tudok újat mondani.
A magyar-balkáni-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások foglalkoztatták. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Veress Sándor és Farkas Ferenc növendéke volt. Népzenét Kodály Zoltánnál kezdett hallgatni, mígnem a mester felmentette óráinak látogatásától, mondván: "Már nincs mit tanulnia tőlem... " 1949-ben a politika beleszólt karrierjébe: származása miatt eltávolították a Zeneakadémiáról, így tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta, s zeneszerzést Sugár Rezsőnél tanult. A modern, korszerű műfajok vonzották, kihívásnak érezte a kor követelményeit, a zeneszerzés tág műfaji skáláját. Tenkes kapitánya zone euro. Bartók Béla mellett hatással volt rá Igor Stravinsky, Alban Berg és Arnold Schönberg. Sokoldalú tehetség volt. Minden hangszeren játszott, s gyakran adta elő saját műveit. Szabó István vizsgafilmjének (Koncert, 1962) nemcsak a zenéjét szerezte, de maga játszotta el a főszerepet is. Noha életművének legjavát filmzenéi - több mint negyven - képezik, közöttük olyanok, mint a televízió számára készült A Tenkes kapitánya, a Princ, a katona, vagy a Bors, melyek nevét ismertté tették, továbbá zenét írt Makk Károly és Jancsó Miklós filmjeihez is - igen fontos helyet foglalnak el a balett- és táncballadák, a Csudra Makar (1955), a Csodafurulyás juhász (1958), a Kádár Kata (1958) és a Vérnász (1960), vagy a Pécsi Balett első, klasszikussá lett műsorán a Változatok egy találkozásra zenéje, Eck Imre koreográfiájához.
A Tenkes kapitánya a Dunakapu téren 2021-08-08 Győr Táncszínház ingyenes program A Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 8-án, vasárnap Győrben lép fel a Barokk Esküvő programsorozat részeként, 19 órától a Dunakapu téren adja elő A Tenkes kapitánya című előadását. Kalandos táncjátékra hívja nézőit a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Az elmúlt esztendők egyik legsikeresebb darabja izgalmas, látványos és szórakoztató emléket állít a Rákóczi-korszaknak, és természetesen a Magyar Televízió első sorozatának, A Tenkes kapitányának. Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője szerint az 1964-ben készült sorozat meghatározó volt az egész ország életében. Matrica - Igaz vagy hamis? / Siklósi vár - A Tenkes kapitánya. Ha felhangozott a főcímzene, mindenki igyekezett televíziókészülék elé jutni – akinek pedig nem volt sajátja, az bizony a szomszéd vendégszeretetét kérte. A sorozat hatására Magyarország egy emberként próbált kéz nélkül pohárból inni, valahol minden kisfiú Eke Máténak képzelte magát. De hogyan lehet egy 13 epizódból álló kultikus sorozatot két felvonásba sűrítve színpadra írni?
A szerződése alatt nem kisebb szerepekben volt látható, mint a Mester és Margarita Wolandja, vagy a Bánk bán Tiborca. Egyszer még Lenin szerepét is ráosztották a Tháliában, melyről Róna Katalin így nyilatkozott: "Szabó Gyula Leninje pontosan érzékelteti az írói elképzelés nagy formátumú vezéralakját: az embert, a gondolkodót, a higgadt vezetőt. Alakítása a dráma íve szerint meggyőző. " Szabó Gyula szerencsésnek számított abban az időben, hiszen munkás-paraszt származását kimondottan jó ajánlólevélnek tekintették akkoriban. Filmvászon és televízió Szabó Gyula tehát nagyon nagy névnek számított a kőszínházak világában, mégis leginkább filmes és szinkron szerepei tették a nagyszerű művészt országosan és még a mai napig ismerté. Magyar Nemzeti Táncegyüttes: A Tenkes kapitánya. Első filmje ( A harag napja - 1953) és utolsó kamerák előtti alakítása ( A hídember - 2002) között rengeteg szerepe volt, melyek közül talán A Tenkes kapitányában nyújtott alakítása a legismertebb. Buga Jakabot játszotta, aki a címszereplő Zenthe Ferenc karakterének egyik bajtársa volt és az országot járva védte meg az ártatlanokat a labancok elnyomásától.
könyv A Pál utcai fiúk - A Gittegylet Molnár Ferenc Játék és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye a mai napig a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és...
Hősökre, példaképekre, magyar népzenére és néptáncra ugyanis mindannyiunknak szüksége van. Tenkes kapitánya zone franche. további programok 2022-04-11 40 kép – 10001 szó A győri (VOKE) Arany János Művelődési Házban (Szárnyaskerék épülete) Költészet Napi rendezvényre várják az érdeklődőket április 11-én (hétfőn) 18 órára. A programban a KÉVE Művészeti Társaság bemutatja a "40 kép - 10001 szó" című Költészet Napi tárlatát. részletek
"Egy kunszentmártoni tanyáról jöttem. Ez volt az alap. Semmit nem változtam, sőt a hitemet talán még generációknak is sikerült átadni. Teljesnek és egésznek érzem az életem. " - Szabó Gyula Szabó Gyula 1930 júliusában született Kunszentmártonon. Kevesen tudják, de a színművész egy kis tanyán nőtt fel és gyermekkorától sok pálya foglalkoztatta. A kezdetekben papnak készült, mégis géplakatosi szakmát szerzett. Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya | bookline. A háború után költözött fel Budapestre, ahol három műszakban dolgozott és mellette még órákat is vett a Zeneakadémián, mert bizony a zenei pálya is vonzotta. ( A legfrissebb hírek itt) A Színművészeti Egyetem és a színház világa Ekkor jött el a fordulat, a sok munkát és a zeneórákat nem tudta összeegyeztetni, különösen, miután az üzemi színjátszókörben fény derült ragyogó színészi tehetségére. Csoportosan felvételizett a Színművészeti Egyetemre, ahová sokakkal ellentétben elsőre fel is vették. 1954-ben fejezte be az egyetemet, majd több budapesti színházban is vállalt szerepeket, majd véglegesen leszerződött a Thália Színházhoz, így ott töltötte a legtöbb időt.