Devecseriné Guthi Erzsébet Született 1892. augusztus 28. [1] Budapest Elhunyt 1965. április 28. (72 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Gyermekei Devecseri Gábor Foglalkozása operaénekes író műfordító Devecseriné Guthi Erzsébet ( Budapest, 1892. augusztus 28. – Budapest, 1965. április 28. ) operaénekes, író, műfordító. Élete [ szerkesztés] Guthi Erzsébet 1892. augusztus 28-án született Budapesten. Apja Guthi Soma ügyvéd és író, anyja Füredi Eszter operaénekes, fia Devecseri Gábor író volt. 1916. május 31-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot Devecseri Emil bankhivatalnokkal. [2] Pályafutását operaénekesnőként kezdte, majd műfordítói tevékenységet folytatott. Gogol, Csehov, Leszkov, Alekszej Tolsztoj, Somerset Maugham, John Erskine, Wodehouse műveiből fordított, valamint több más amerikai, francia, német, olasz szerző művét is tolmácsolta magyarul. Szívesen járt irodalmi kávéházakba. Barátai többnyire irodalmárok és azok családtagjai; Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karinthy Ferenc, Rozsnyay Kálmán és családtagjaik voltak, akikkel 1933–1938 között Nógrádverőcén töltötték a nyarakat.
Devecseriné Guthi Erzsébet Született 1892. augusztus 28. [1] Budapest Elhunyt 1965. április 28. (72 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Gyermekei Devecseri Gábor Foglalkozása operaénekes író műfordító Devecseriné Guthi Erzsébet ( Budapest, 1892. augusztus 28. – Budapest, 1965. április 28. ) operaénekes, író, műfordító. Élete [ szerkesztés] Guthi Erzsébet 1892. augusztus 28-án született Budapesten. Apja Guthi Soma ügyvéd és író, anyja Füredi Eszter operaénekes, fia Devecseri Gábor író volt. 1916. május 31-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot Devecseri Emil bankhivatalnokkal. [2] Pályafutását operaénekesnőként kezdte, majd műfordítói tevékenységet folytatott. Gogol, Csehov, Leszkov, Alekszej Tolsztoj, Somerset Maugham, John Erskine, Wodehouse műveiből fordított, valamint több más amerikai, francia, német, olasz szerző művét is tolmácsolta magyarul. Szívesen járt irodalmi kávéházakba. Barátai többnyire irodalmárok és azok családtagjai; Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karinthy Ferenc, Rozsnyay Kálmán és családtagjaik voltak, akikkel 1933–1938 között Nógrádverőcén töltötték a nyarakat.
Weboldalunk sütiket használ! Az oldal böngészésével beleegyezik abba, hogy az oldal sütiket mentsen az Ön gépére. Címlap / Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965) Olvasási idő less than 1 minute Közzétéve 2 éve Legutóbb frissítve 2 éve augusztus 24, 2019 - 18:43 Adatlap Szakma: Művész Előadóművész Író Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.. Legújabb tartalmak ápr 1, 2022 - 00:59 már 8, 2022 - 02:35 feb 14, 2022 - 16:42 dec 19, 2021 - 22:32 Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932) november 15, 2018 - 01:12 Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult.
Tovább olvasom A játékos – Helikon Zsebkönyvek 113. Helikon Zsebkönyvek Fordította: Devecseriné Guthi Erzsébet Megjelenés dátuma: 2021-11-10 Terjedelem: 240 oldal Méret: 110 x 180 mm ISBN: 9789634797432 1 799 Ft 1 439 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Rendelhető, raktáron Szállítási idő 1-3 munkanap Dosztojevszkij saját viszontagságait, a rulettezés közben átélt élményeit használta kiindulópontnak, hogy megírja a világirodalom kétségkívül legbámulatosabb regényét a játékszenvedélyről. A mű persze sokkal több is ennél: a "fiatalember" lelkében a démonikus erejű szerelem küzd meg a rulett iránti szenvedéllyel – s közben Polina is, akibe szerelmes, küzd a maga lelkének az olvasó számára alig felfogható indulataival. Dosztojevszkij e művében is a tudat legmélyéről, rejtélyes sebekből fölfakadó, perzselő, lángoló, tragédiákat okozó érzéseket ábrázolja: az emberi léleknek azt a borzongató peremvidékét, ahol a gyűlölet és a szeretet összeér. S közben felejthetetlen alakokon keresztül mutatja be korának orosz arisztokráciáját meg általában a szélsőségekre oly hajlamos orosz embert.
Anton Pavlovics Csehov: Beszélgetés a kutyával Anton Pavlovics Csehov: Drámák és elbeszélések Anton Pavlovics Csehov: Elbeszélések Anton Pavlovics Csehov: Elbeszélések I-II. Anton Pavlovics Csehov: Regény, nagybőgővel Anton Pavlovics Csehov: Szakadékban Anton Pavlovics Csehov: Szibéria Anton Pavlovics Csehov: Unalmas történet Anton Pavlovics Csehov: Válogatott elbeszélések Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi és válogatott novellák Anton Pavlovics Csehov: Дама с собачкой / A kutyás hölgy Borbás Mária (szerk. ): Halhatatlan szerelmesek I-II. Charles Dickens: Nicholas Nickleby I-II. Charles Dickens: Urunk élete E. M. Hull: A sejk / A sejk fiai E. Hull: A sejk fiai Esszad Bej: A görbe kard Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A játékos Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés / Kisregények Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Egy nevetséges ember álma Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Elbeszélések és kisregények I-II. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Fehér éjszakák Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házából Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házából / A nagybácsi álma / Nyetocska Nyezvanova Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Kisregények és elbeszélések I-II.
): XIX. századi orosz elbeszélők I-II.