A mérsékelt ellenzék soraiban foglalt helyet, bár az önálló magyar hadsereg híve volt. 1887-ben a mezőtúri kerületben függetlenségi programmal választották meg. Felesége Helvey Ilka, Helvey Laura színművésznő nővére volt, akivel 1871. november 7-én Pesten, a belvárosi plébániatemplomban kötött házasságot. [1] A menyasszony tanúja Gyulai Pál akadémiai titkár volt. [2] Házasságukból született Szentkirályi Márta Laura Constanzia (Budapest, 1876. december 10. -? ) színművésznő. Irodalommal is foglalkozott, csaknem valamennyi európai nyelvből vannak fordításai. Gogol A revizor című vígjátékát az ő fordításában mutatta be budapesti Nemzeti Színház 1874. december 23-án. Számos nemzetgazdasági cikke a Pesti Naplóban jelent meg. Munkái Szerkesztés Gogol Miklós, A revisor, vígj. Kiderült, kik lesznek az RTL Klub új műsorának zsűritagjai - SorozatWiki. 5 felv. A Revisorról. Levéltöredék. A Revisor megoldása 1 felv. Oroszból ford. Bpest, 1875. Tolstoj L. N. gróf, Családi boldogság. Beszély. Uo. 1878. (Olcsó Könyvtár 54). Mit tegyünk. 1883. (Névtelenül). Nehány szó politikai helyzetünkről.
1848. áprilistól az év végéig Oravicán bánsági főbányanagy-helyettesként működött, majd Kolozsvárra menekült, ahol Debreczeni Márton megbízásából pénzügyminiszteri biztosként az erdélyi aranybányászat működését igyekezett fenntartani. 1850-ben önigazolási eljárás keretében a temesvári haditörvényszék elé idézték. Év végén előbb feltételesen, később végleg visszakapta bányanagyi állását. 1854-ben a bánsági bányakapitányság ideiglenes vezetésével bízták meg, 1859. májusban kinevezését véglegesítették, ekkor bányatanácsosi címet is kapott. Időközben Zalatnára költözött. Szentkirályi Zsigmond (bányamérnök) – Wikipédia. A bécsi geológiai intézet 1862-ben levelező tagjává választotta. 1865-ben nyugalomba vonult és visszaköltözött Kolozsvárra. 1867. augusztus 25-én megválasztották polgármesternek, hivataláról azonban betegsége miatt 1868. július 8-án lemondott. Két évvel később meghalt. A Magyar Tudományos Akadémián 1877. január 29-én Jakab Elek tartott fölötte emlékbeszédet. Fő műve Az erdélyi bányászat ismertetése, nemzetgazdasági, köz- és magánjogi tekintetben (Kolozsvár, 1841).