A Magyar Közlöny 51. március 27. ) megjelent a Kormány 66/2019. (III. rendelete egyes kormányrendeleteknek az elektronikus közbeszerzés szabályainak rendezésével összefüggő módosításáról. A rendelet hatályon kívül helyezi a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. 4. rendeletet. a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. rendeletet és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. 321/2015 – Dobsa Közbeszerzés. rendeletet. A módosítások 2019. április 1-jén lépnek hatályba. A rendelet módosítja továbbá a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. 23. rendeletet. A módosítás 2019. július 1-jén lép hatályba. A jogszabály letölthető innen.
rendeletet, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező közbeszerzési szakmai képzéséről szóló 217/2017. (VII. rendeletet, és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. rendeletet. A módosítások 2020. február 1-jén léptek hatályba (a 308/2015. rendelet kivételével, amelynek módosítása 2020. április 1-jén lépnek hatályba). A Magyar Közlöny 92. számában (2019. május 30. ) megjelent a Kormány 126/2019. (V. rendelete az idegenrendészeti szerv kijelöléséről és hatásköréről, amelynek a 26. §-a a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. rendeletet, a 27. §-a a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. rendeletet módosítja. A módosítások 2019. július 1-jén lépnek hatályba.
Olvasási idő: 2 – 2 perc 320/2015. (X. 30. ) Korm. rendelet: A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről – 21152 321/2015. rendelet: A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról – 21178 322/2015. rendelet: Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól – 21197 323/2015. rendelet: Az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról – 21208 324/2015. rendelet: A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. rendelet módosításáról – 21233 1790/2015. határozat: A Miniszterelnökség költségvetési fejezetből történő előirányzat-átcsoportosításról – 21234 1791/2015. határozat: A KEOP-4. 2. 0/B/09-2010-0030 azonosító számú ("Geotermikus energiahasznosítás és közműrendszer kiépítése Tamásiban" című) projekt támogatásának növeléséről – 21236 Letölthető PDF-ben.
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos elmondta, a célzott szakpolitikai reformok sikerei mellett továbbra is gondoskodni kell arról, hogy minden munkavállaló tisztességes munkafeltételek mellett dolgozhasson, és megfelelő védelemben részesüljön munkaviszonyától függetlenül. A jelentés beszámol arról is, hogy 2016-ban szinte mindegyik EU-tagországban emelkedtek a fizetések, az eurót használó országokban átlagosan 1, 2 százalékkal. Bérezés.hu | Micsoda?! Robbannak a magyar keresetek a válság kellős közepén?!. A fizetések legnagyobb arányban a viszonylag alacsony bérszínvonalú tagállamokban – mások mellett a balti országokban, Magyarországon és Romániában – nőttek, ami azt jelenti, hogy csökkenőben vannak a bérkülönbségek az EU-ban – húzták alá. Sok más tagországban azonban a munkanélküliség csökkenésével együtt a vártnál kisebb mértékben emelkedtek a fizetések. Ráadásul csaknem mindegyik tagállamra jellemző, hogy az alkalmi munkavállalók fizetése alacsonyabb a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókénál, különösen azokban a tagországokban, ahol az ideiglenes foglalkoztatás aránya magasabb.
Hasonlóan erős motiváció a technológiai fejlesztés is, nem véletlen, hogy a 2021-ben az összes tranzakció 71 százaléka a technológiai cégekbe áramlott, hiszen a nagyvállalatok keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel hatékonyabbá tudják tenni a működésüket. A jelenség új szakkifejezést is szült, "transzformatív" felvásárlásnak nevezik azokat a tranzakciókat, amelyek célja a vevő működési modelljének, vagy egy egész szektor megszokott játékszabályainak átalakítása. Ritkábban említik, de erős motiváció a felvásárlásokra a munkaerőhiány is. A KPMG felmérése szerint a cégvezetők egyharmada keres felvásárlási célpontokat kifejezetten azért, hogy jól képzett munkaerőt vonjon be a működésébe, megoldva ezzel rövidtávú munkaerőpiaci problémáit. Gazdaság: Meglepődtek az idei béreken, de mi várható 2018-ban? – Táblázat | hvg.hu. Mivel a kifeszített munkaerőpiaci helyzet változására lényegében semmi esély nem mutatkozik, az új képességek pedig kifejezetten keresettek maradnak, ez a motiváció is felfelé hajtja a 2022-ben várható tranzakciók számát és értékét. A Mergermarket adatai szerint 2021-ben Európában és Közép-Kelet-Európa Régió tranzakciós piacán is KPMG volt cégérték alapon a legnagyobb tanácsadó cég a Big4 cégek közül.
A béralakulás adatainak tekintetében 2010 után azonban a helyzet gyökeresen megváltozik és az események markáns fordulatot vesznek. Ezt szemlélteti a következő ábra. Mint az ábrán láthatjuk, az országos bérhelyzet alakulását bemutató statisztikák között korábban meglévő szoros összhang az elmúlt években tulajdonképpen teljesen szétesett. Bérek alakulása 2017. Az olló elképesztően tágra nyílt, s immár ott járunk, hogy az elmúlt hét év vonatkozásában a munkaerőpiaci statisztikák több mint 20%-kal nagyobb bérnövekedést mutatnak, mint a nemzeti számlákon alapuló adatok. Kicsit markánsabban fogalmazva: az eltérés 2017-re olyan mértékűre duzzadt, hogy a munkaerőpiaci és a nemzeti számlás béradatok ma már köszönő viszonyban sincsenek egymással. Ami pedig konkrétan az elmúlt három év "nagy bérrobbanását" illeti, nos, természetesen a nemzeti számlák is számottevő bérnövekedést jeleznek, ám lényegesen kisebbet annál - kicsit kevesebb, mint felét -, mint amit a munkaerőpiaci statisztikák mutatnak. A nemzeti számlákban meglévő béradatok így lényegében véve azt üzenik, hogy az ország egészét tekintve a gazdasági híradásokban megjelenő bérdinamikának a fele sem igaz.
A rendelésállomány is csökkent, ami visszahatott a foglalkoztatásra és a bérekre. Az év második felére a bérigények mérséklődtek, az állást keresők a korábbihoz képest kb. 10–15%-kal alacsonyabb bért is elfogadtak. Az ágazati munkaerő-toborzási előrejelzések szerint 2021-ben a vállalkozásoknak a szélesebb körű bércsomagok kidolgozására és a szervezeten belüli karrierlehetőségek biztosítására kellene fókuszálniuk, hogy vonzóak legyenek az új munkavállalóknak, illetve hogy meg tudják tartani az alkalmazottaikat. A járványhelyzet miatt sokan tértek haza külföldről (2020. májusi becslések szerint kb. 5000 fő). Egy, a KÉSZ csoport által készített felmérés szerint mintegy 20%-uk maradna itthon a válság után is. Többségük fizikai dolgozó: villanyszerelő, hegesztő vagy lakatos. Bérek alakulása 2017 pdf pdf. A cégcsoport egy javaslatcsomagot is kidolgozott a munkaerő hazavonzására és itthon tartására, melynek fontos eleme a munkavállalói jövedelem: nemzetközileg is versenyképes bér a hatékonyság javításával (a legtapasztaltabb szakemberek esetében akár a külföldi bérek 70 százaléka); béren kívüli juttatások (műszakpótlék, teljesítményarányos premizálás, cafeteria, kedvezményes étkeztetés, élet- és balesetbiztosítás stb.