A szereplők elnevezése és a játékmenet alapján a pünkösdölésnek 3 típusa volt: 1. királynő szerepel, aki ruhájában, díszeiben különbözik a többitől. Előfordul, hogy mellette király is szerepel; 2. lakodalmi menet analógiájára menyasszony, vőlegény, koszorúslány, vőfély stb. szerepel; 3. nincsen megkülönböztetett központi szereplő. A szereplők száma, neme, kora nagy változatosságot mutat a pünkösdölésben. Ha lányok és legények voltak a játék szereplői, közös táncmulatsággal zárták a napot. Az ilyen világi jellegű pünkösdi mulatságokat már a 17. Hagyományőrzés | Az Árnyas Kertről | Árnyas Kert | Árnyas Alapítvány Óvoda és Bölcsőde a környezetvédelemért. -ban is tiltó rendelkezésekkel igyekeztek megszüntetni. A pünkösdölés szövegelemei rendkívül változatosak: népszokás-, népdal-, gyermekjátékszövegek és dallamok kapcsolódnak egymáshoz. Területi egységként találunk hasonló szövegösszetételeket. A változatosság valószínűleg a szokás táncos jellegéből adódott. Jellegzetes kezdősorai Dugonics András: Etelka c. regényében is szerepelnek: Mi van ma, mi van ma Piros pünkösd napja Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária-szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a székely himnusz.
Én is most mint e zöld ággal, e pünkösdi királynéval beköszöntök kiáltással: légyen az Isten e házzal. Szívemből kívánom! Reményik Sándor Pünkösdi szomorúság A Lélek ünnepén A Lelket lesem én. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja | Felvidék.ma. A Lelket, amely több, mint költemény. A Lelket, amely sosem volt enyém. A Lelket, amely sosem lesz enyém. Szomorún zendül egyetlen igém: "Hogy születhetik újjá, aki vén? "... KÖNYÖRGÉS A SZENTLÉLEKHEZ Angelus Silesius verse (részlet)
A pünkösdnek jeles napján A pünkösdnek jeles napján, Szentlélek Isten küldetett, Erősítse mi szívünket. Az apostolokat. Melyet Krisztus ígért vala, Akkor a tanítványinak Mennyországba mikor méne. Mindenek láttára. Dicsértessél, Atyaisten, Mindörökké, Fiúisten, Szentlélekkel egyetemben A nagy Úristennel! "Királynénak lánya a toronyban ül, torony nagyon magas, leütök egy tűt! " Királynénak lánya ss sl s m A toronyban ül, ss sl s Torony nagyon magas, ss sl s m Leütök egy tűt. mm rr d A pünkösdi rózsa A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra, én édesem, én kedvesem szakíts egyet róla Én is szakisztottam, el is szalasztottam, tejbe-vajba fürösztöttem, hóba szalajsztottam Ácintos, pácintos tarka tulipános "Ácintos, pácintos, tarka tulipános, hintsetek virágot az Isten fiának. Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk, királyné asszonykát A mi királynénkat nem is anya szülte, a pünkösdi harmat rózsafán termette. " Hallottátok-e már hírét, Süle Dani legénységét Hallottátok-e már hírét, Süle Dani legénységét, Éles késsel vágta ki a májfát, hogy ne hallják kopogását.
A megosztás révén ezeknek el kell érniük az elektronok veszteségét vagy nyereségét a fajok között. index 1 Jellemzők 1. 1 Nem poláros kovalens kötés 1. 2 Poláris kovalens kötés 2 Tulajdonságok 2. 1 Bájtszabály 2. 2 Rezonancia 2. 3 Aromásosság 3 Kovalens kötések típusai 3. 1 Egyszerű link 3. 2 Kettős kapcsolat 3. 3 Hármas kapcsolat 4 Példák 5 Referenciák jellemzői A kovalens kötéseket az elektronpárok kölcsönhatásában részt vevő valamennyi atom elektronegatív tulajdonsága befolyásolja; ha van egy atomja, amelynek elektronegativitása lényegesen nagyobb, mint a másik atom atomja, akkor egy poláris kovalens kötés jön létre.. Ha azonban mindkét atomnak hasonló elektronegatív tulajdonsága van, akkor nem poláris kovalens kötés jön létre. Ez azért történik, mert a legtöbb elektronegatív faj elektronjai jobban kapcsolódnak ehhez az atomhoz, mint a legkevesebb elektronegatív. Érdemes megjegyezni, hogy kovalens kötés nincs teljesen egyenlő, hacsak a két érintett atom azonos (és így ugyanaz az elektronegativitás).
Kovalens kötés: jellemzők, tulajdonságok és példák - Tudomány Tartalom: jellemzők Nem poláros kovalens kötés Poláris kovalens kötés Tulajdonságok Oktet szabály Rezonancia Aromásság Sigma link (σ) Kötvény pi (π) A kovalens kötések típusai Egyszerű link Dupla link Hármas kötés Példák Hivatkozások Az kovalens kötések egyfajta kötés az atomok között, amelyek molekulákat alkotnak az elektronpárok megosztása révén. Ezek a kötések, amelyek meglehetősen stabil egyensúlyt képviselnek az egyes fajok között, lehetővé teszik az atomok számára, hogy elérjék az elektronikus konfigurációjuk stabilitását. Ezek a kötések egyetlen, kettős vagy hármas változatban jönnek létre, és poláris és nem poláris karakterekkel rendelkeznek. Az atomok más fajokat vonzhatnak, ezáltal kémiai vegyületek képződhetnek. Ez az egyesülés különböző erőkkel fordulhat elő, gyenge vagy erős vonzerőt, ionos karaktereket vagy elektroncserét generálva. A kovalens kötéseket "erős" kötéseknek tekintik. A többi erős kötéssel (ionos kötéssel) ellentétben a kovalensek általában nem fémes atomokban fordulnak elő, és azokban, amelyek hasonló affinitással rendelkeznek az elektronokhoz (hasonló elektronegativitások), gyengékvé téve a kovalens kötéseket, és kevesebb energiára van szükségük a megszakadáshoz.
Ilyen például a CO-molekulában a harmadik kötés, amelyhez az elektronpár kizárólag oxigénatomtól származik. A kovalens kötés speciális esete a delokalizált kötés, amelyben a kötést létesítő elektronpár kettőnél több atomtörzs vonzása alatt áll. A kovalens kötés kialakulhat azonos atomok között. Az azonos atomok magja egyenlő erővel vonzzák a kötő elektronpárt, az ilyen kötés apoláris. Ha különböző atomok között jön létre kovalens kötés, akkor a két atommag nem egyforma erővel vonzza a kötő elektronpárt. Minél nagyobb a magban lévő protonok száma, és minél kisebb az atom sugara, annál erősebb vonzó hatást fejt ki az atom a kötő elektronpárral. Ebben az esetben a kötés mindig poláris. A különböző elektronnegativitású atomok között kialakuló kötést poláris kovalens kötésnek nevezzük. Ionos kötés Az ellentétes töltésű ionok között elektrosztatikus vonzás alakul ki. Pozitív és negatív töltésű ionokból (kation és anion) áll. Fémes kötés Ha sok fématom közel kerül egymáshoz, akkor azok vegyértékelektronjai a többi atom magjának vonzó hatására leszakadnak az atomokról, és utána valamennyi atomhoz tartoznak.
Ez a fogalom teljesen emberi, és nincs egy vagy másik molekula szerkezete egy adott időpontban, de létezik ennek (vagy egyáltalán) bármelyik változatának egyidejűleg. Ezenkívül a hozzájáruló (vagy rezonáló) struktúrák nem izomerek: csak az elektronok helyzete különbözhet, de nem az atom magjai.. aromásság Ezt a koncepciót alkalmazzuk egy ciklikus és lapos molekula leírására rezonáns kötések gyűrűjével, amelyek nagyobb stabilitást mutatnak, mint más, azonos atomkonfigurációjú geometriai elrendezések.. Az aromás molekulák nagyon stabilak, mivel nem törik le könnyen vagy általában más anyagokkal reagálnak. A benzolban a prototípusú aromás vegyület, a pi (π) konjugált kötések két különálló rezonáns szerkezetben alakulnak ki, amelyek nagy stabilitású hatszögűek.. Sigma link (Σ) Ez a legegyszerűbb összeköttetés, amelyben két "s" orbita találkozik. A Sigma kötvények minden egyszerű kovalens kötésben szerepelnek, és "p" orbitákban is előfordulhatnak, míg ezek egymásra néznek.. Link pi (π) Ez a kapcsolat két párhuzamos "p" orbita között van.