Az agyban különböző receptor(ingerületfelvevő) struktúrák találhatók. A bejutó ingerület továbbításában különböző kémiai anyagok játszanak fontos szerepet, amelyeket neurotranszmittereknek nevezünk. Két fontosabb kémiai rendszer érdemel említést: a dopaminrendszer és a szerotoninrendszer. Ezen ingerületátvivő anyagoknak léteznek antagonista (ellentétes hatású) párjaik is, amelyeket gyógyszer formájában vihetünk be, tehát befolyásolhatjuk az idegrendszer kóros működését. Túlzott szerotonintermelés következtében agresszivitást írtak le. Ezek a hiperaktivitás, ADHD és figyelemzavar jelei! | Gyerekmosoly Egészségközpont. Egyelőre elégedjünk meg azzal, hogy e kémiai rendszerek kóros eltérésének gyógyszeres kezelése jelenti az egyik utat a hiperaktív gyermek gyógyításában. Klinikai kép A hiperaktivitás, a figyelemzavar és az impulzivitás különböző életkorokban más-más formában nyilvánul meg. Csecsemőkor Kevesen gondolnák, hogy a hiperaktivitás kórképe már csecsemőkorban is észrevehető. Jellemző tünete az alvászavar. A csecsemő nagyon keveset alszik, vagy csak nagyon rövid ideig.
Figyelemzavar. A betegség vezető tünete a figyelmi funkciók zavara. Az érintett gyerekek nem tudnak kitartóan egy dologra koncentrálni, apró, lényegtelen dolgok is könnyen elterelik a figyelmüket. Nem képesek a fontos és a lényegtelen dolgokat megkülönböztetni, emiatt emlékezetük is csökkent, a napi feladatokban feledékenyek, gyakran elhagyják dolgaikat. A csapongó figyelem következménye, hogy cselekedeteik is szertelenebbek, célszerűtlenek, változékonyak kortársaikhoz képest. Eredeti terveiktől, feladataiktól könnyen elterelhetőek, ezért egy idő után már maguk is kerülik a jelentősebb koncentrációt igénylő feladatokat. Tényleges értelmi képességeik alatt teljesítenek, teljesítményük erősen hullámzó. Hiperaktivitás. Másik fontos alaptünet a hiperaktivitás. Folyamatosan nyüzsögnek, "izegnek-mozognak", nyugtalanok, többnyire fegyelmezetlenek, impulzívak. Ezért és fejletlenebb mozgáskoordinációjuk miatt több baleset éri őket. A szociális normákat képtelenek betartani, nem tudnak várni, mások mondandójába vágnak, sokat beszélnek spontán is, ilyenkor túl hangosak, összességében nehezen kezelhetőek.
~ Öt-hat éves kortól diagnosztizálható zavar mely a viselkedésnek három fő területén jelentkezik. Moratórium. Impulzivitás. Figyelem. ~ Ugrás a lap tetejére ~ és táplálkozás ~ és táplálkozás Az élelmi adalékanyagok igazi arca A jó vadászok leszármazottai... ~ túl mozgékonyság. Az ilyen személy állandóan nyüzsög, nem bír megülni, valamivel foglalatoskodik, babrál. Mozgása gyors, kapkodó, felületes, gyakoriak a fölösleges mozdulatok. Egész lénye vibrál, figyelme szétszórt, nem képes koncentrálni egyetlen dologra. A ~ t, mint betegséget elsősorban a biológiai pszichiátria a gyógyszeriparral karöltve erölteti évtizedek óta a gyermektársadalomra, na meg szüleikre, elhitetve velük, hogy a hiperaktívitás/figyelemzavar háttérerében agysérülés, agyi működészavar áll. A cikk röviden áttekinti, mekkor blöff ez az egész. A ~ általában az 5 - 6 éves kortól diagnosztizálható zavar, amely a viselkedés 3 fő területén jelenik meg. - ~ i szindróma (hyperactivity syndroma); - sajátos fejlődési elmar adottság; - specifikus fejlődési zavar.
Csallány Dezső régésznél pedig ezt olvassuk: "Két honfoglalásunk is volt, a 468-as Baján kagán népességével… a második honfoglalás 896-ban történt…" A 7. század második felében változás következik be az avar díszítőművészetben. Megjelenik a griffes-indás díszítés, amely jellemző volt a honfoglaló magyarok díszítőművészetére is (ezt alátámasztja a Nagyszentmiklóson talált aranylelet, amely avar kori). Emellett a Szarvason talált avar tutokon látható rovásírásnak van magyar olvasata is. Eszerint a magyarok és az avarok rokon népek voltak. A honfoglaláskori leletek nem mutatnak pusztulásra utaló jeleket, és a magyar települések az avar települések mellé és nem rá települtek, amely megint csak azt igazolja, hogy az avarok Árpádék rokonai voltak. a 8. és a 11. -i temetők koponyái túlnyomórészt europidok, míg a 10. nagy része europomongolid típusú, a későavarok a Káma-vidékérõl vándoroltak be. A Kaukázus hegységtõl és a Fekete Tengertõl északra fekvõ õshazájukban élõ magyar törzsszövetség õsei a Hunok és az Avarok birodalmai keretében éltek, úgy mint késõbb az ún.
A legfontosabb lelet Gádorosnál került elő a földből, amely a szarmata kori település életformájáról mesél. Itt gabonatároló edények, különféle korsók, ivó- és főzőedények, őrlőkövek lettek feltárva. Az avar kori sírok gazdagsága A késő avar kor idején jöttek létre a legnagyobb települések, és ezzel együtt a temetők is. Ezért ezekben a mélyített fülkesírokban hihetetlenül gazdag és életformáról árulkodó leletek vannak. Orosháza és Szarvas határán 20 avar kori temetőhely ismert, melyek között lovas is van. A férfisírokból kardok, tőrök és kések, a női sírokból övek, gyűrűk, karperecek, párták és orsók kerültek elő. A gyermeksírokban csörgők is voltak, és találtak a régészek kutyasírokat is, amelyek az állat jelentőségére utalnak már azokban az időkben is. Gádorosnak és környékének kiemelkedő szerepe van régészeti szempontból, mert a legváltozatosabb leletek innen kerültek elő. A feltárt kincsek az őskortól a honfoglalásig minden érát felölelnek. Ezért is érdemes a Békés megyei község környékét azoknak meglátogatni, akik érdeklődnek a történelem iránt.
A kutatás következő fázisában a Max Planck Institute for the Science of Human History németországi intézménnyel együttműködve a sejtmagi genom 1, 24 millió polimorfizmusának analízisét tervezi a munkacsoport, mely még pontosabb képet adhat a családi szerveződésről és az avar vezetőréteg genetikai eredetéről. Az avar kori elit kutatása a HistoGenes 856453 ERC Synergy Grant keretében folytatódik. A Scientific Reports-ban megjelent "Genetic insights into the social organisation of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin" című tanulmány innen érhető el.
A kutatás következő fázisában a németországi Max Planck Institute for the Science of Human History intézménnyel együttműködve a sejtmagi genom 1, 24 millió polimorfizmusának analízisét tervezi a munkacsoport, mely még pontosabb képet adhat a családi szerveződésről és az avar vezetőréteg genetikai eredetéről. Az avar kori elit kutatása a HistoGenes 856453 ERC Synergy Grant keretében folytatódik. A tanulmány a Nature lapcsalád egyik jelentős fórumán, a Scientific Reportsban jelent meg Genetic insights into the social organisation of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin címmel. Az archaeogenetikai vizsgálatokat Csáky Veronika, Gerber Dániel, Szeifert Bea, Egyed Balázs, Pamjav Horolma, Szécsényi-Nagy Anna végezte, az antropológiai értékelés Mende Balázs Gusztáv, Pálfi György, Molnár Erika és Marcsik Antónia feladata volt, a régészeti-történeti értelmezésben Csiky Gergely, Koncz István és Vida Tivadar vett részt. A lelőhelyek régészeti anyagát Gulyás András, Kovacsóczy Bernadett, Lezsák Gabriella, Lőrinczy Gábor dolgozzák fel.
Mitokondriális DNS típusok az avar elitben (európaiak: H, T, U; ázsiaiak: C, D, F, M, R, Y, Z) Az összesen 21 haplocsoportba sorolható mitokondriális vonallal szemben az Y-haplocsoportok meglehetősen homogén képet mutatnak: a tiszántúli minták három különböző Y-haplocsoportja mellett a Duna-Tisza közéről származó férfi egyének mind azonos Y-haplocsoportba tartoznak, melyeknél csupán három különböző haplotípus különíthető el, így a (kunpeszéri temetőn belül, illetőleg Kunbábony, Csepel, Petőfiszállás, Kecskemét és Kunszállás) temetők között apai ágú rokoni kapcsolatok feltételezhetők. Ezen felül a Kunszállás temető hat egyéne között az anyai ágon azonos mitokondriális DNS alapján további rokoni kapcsolatok valószínűsíthetők. Mindez a nomád elit rokonsági alapon történő szerveződését valószínűsíti, amit történeti forrásokból és etnológiai kutatásokból származó adatok is alátámasztanak. Az archaeogenetikai vizsgálatokat Csáky Veronika, Gerber Dániel, Szeifert Bea, Egyed Balázs, Pamjav Horolma, Szécsényi-Nagy Anna végezte, az antropológiai értékelés Mende Balázs Gusztáv, Pálfi György, Molnár Erika és Marcsik Antónia feladata volt, a régészeti-történeti értelmezésben Csiky Gergely, Koncz István és Vida Tivadar vett részt.
). "Ma már nem azt mondjuk, hogy a hunok vagy az avarok már "magyarok" voltak, hanem azt, hogy ők is Belsõ-Ázsiából indultak el és más úton, más időben és a magyarokéhoz hasonló kultúrával érkeztek a Kárpát-medencébe. " Dr. Kiszely István Magyar Nő Magazin Hozzászólás Powered by Facebook Comments