A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Báró Bruckenthal Mihály címere az Erdélyi Kancellária Királyi Könyveiben, 1790 Bodó Bernát unokáinak, Bodó Miklós de Karatna fiainak, Györgynek és Endrének szóló adománylevél. Heraldikai lexikon/Királyi könyvek – Wikikönyvek. (Szerkesztve) Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1628. április 25-én. XV. Liber Regius. Magyar Országos Levéltár Filmtára, 39241-es filmtekercs Morász István nemesi levele 1809-ből a Királyi könyvekben (LXII.
is külön-külön csoportosítjuk saját ősszámaik alatt. A házasfelet jelölhetjük egyszerűen csak egynlőségjellel (=) vagy a feleségek számára is használhatunk külön ősszámot. (Az ősjegyzékben és az őstáblában ez általában külön Sosa-Kekule ősszám, a családi és más genealógiai jegyzékekben azonban a férj ősszámának változata is lehet, amikor a férj ősszámához egy fokjel után arab számmal jelöljük azt, hogy hányadik felesége a férjének: pl. k1°1. ) A családi jegyzék elengedhetetlen eleme tehát az ősszámozás, miáltal automatikusan kialakul a családi tábla listázott szerkezete és, ennek ellentéteként, ezen szerkezetből könnyen össze lehet állítani az adott családi táblát is. A családi jegyzék tulajdonképpen a leszármazási jegyzék kivonata, mert csak a férfi ági utódok leszármazását tartalmazza, és genealógiailag kevésbé értékes, mint a leszármazási jegyzék, mert csak egy adott család utódaira és őseire vonatkozik és nem érinti a női leszármazókat, ami fontos a többi családdal fennálló kapcsolatok megismerése szempontjából és olyan törvényszerűségek felismeréséhez vezet, mint pl.
Na igen, ezért volna jó a jelölt visszaléptetés. Valószínűleg a pártok saját mérései is eltérnek, de nem ennyire. Vagy vehettek volna közösen egy mérést egy független szervezettől, mint pl. a Gallup.
Azt mondják, a stresszes hétköznapok után ez a túra nagyon jó levezetés és kikapcsolódás a számukra. "Nagyon nagy élmény, jó a csapat, jók a kihívások, szép a terep jó az idő. " - nyilatkozta Závecz Györgyné, az egyesület tagja. A Meleg-hegy csúcsához vezető utat 21 csapat közel 150 tagja járta végig, hogy végül finom bográcsételekkel pótolják az elvesztett energiát. 30 éve rendezték meg az első túrát a Rezi Várbarátok. "Akik már akkor úgy gondolták, hogy a Rezi várat mindenképpen népszerűsíteni kell, tehát a köztudatba mindenképpen bele kell, hogy épüljön nem csak Reziben, hanem a környéken. Akkor jöttek föl először és azóta minden évben. Valahogy ez jön az emberekből, hogy szeretnek itt lenni, ez az egész miliő teljesen megkapó és nagyon jól érzi magát mindenki. " - mondta el a Várbarátok elnöke, Tafotáné Cserép Gabriella. A település és a várbarátok szeretnék minél ismertebbé tenni a történelmi emlékhelyet. A vár állami kezelésében van, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, így a helyieknek nincs sok lehetőségük, de így is jó eredményeket érnek el a népszerűsítéssel.
A rezi vár története Rezi kisközség története egészen a 13. századig nyúlik vissza. Magáról a várról szóló első feljegyzések a 14. század elejéről származnak. Építésének ideje hozzávetőlegesen 1291 és 1335 közé tehető. Az idő folyamán a rezi vár számos közismert, kiemelkedő nagybirtokos tulajdonát képezte. Úgy tartják, hogy eredetileg a falu akkori birtokosának, Apor bárónak kívánságára készült. Később a dunántúli tartományurak majd Anjou Károly vette birtokába. 1433-tól a nemesi Pethő család kezére került, akik évszázadokon keresztül megőrizték. Mikor a család férfiágon kihalt, a vár új tulajdonosa Festetics Kristóf lett. A Festetics család 1945-ig birtokolta a várat, mígnem a 2. világháború végén döntöttek az államosításáról. Az ezt követő időkben a vár elhagyatottá vált, helyén pedig csak omladozó falak maradtak. 2000-ben régészeti munkálatok folyamán kezdődött meg a romok feltárása, majd restaurálására később, 2012-ben került sor. Az erődítmény masszív és erős szerkezetű, a 16. századi török uralom alatt azonban jelentős károkat szenvedett.
Romantikus várrom felejthetetlen kilátással A Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Zalaszántói-medence déli peremén, a Meleg-hegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán terül el Rezi vára. A könnyen megközelíthető romoktól páratlan kilátás nyílik a Balatontól Sümegig. A vár története A vár építtetői valószínűleg a Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek az 1200-as évek végén, 1300-as évek elején. Írásbeli dokumentumok először 1333-ban említik a várat, mint már királyi birtokot. A XIV. sz. közepére a vár királyi adományként a Lackfi család kezére került. 1397-ben egy királyellenes lázadásban való aktív részvételéért Zsigmond király kivégeztette a vár urát, Lackfi Istvánt, így a birtok ismét a királyi családra szállt. Több tulajdonosváltást követően, 1427-től a várbirtok évszázadokig a Pethő család birtokába került. Mátyás király halála után a várat rövid ideig osztrák csapatok szállták meg, majd 1554-ben ostromolták először török hadak. 1561 körül még megerősítették a hegy tetején épült várat, azonban később a birtokos Pethő család már nem tudta tovább finanszírozni a vár fenntartását, az 1580-as években már a vár kényszerű lerombolásáról tanakodtak, egy 1592-ben kelt oklevél szerint pedig már a romba dőlt Rezi váráról olvashatunk.
Turistaút keresése név szerint Turistautak régió szerint Turistautak ezen a nézeten