Egész évben, mindig. Ez is folyamatos, állandó szeretet. Nem kellene félnünk kimondani, kimutatni, vagy egyszerűen csak odafigyelni rájuk, nem halogatni, hogy felhívjuk, nem várni az alkalomra, mert soha nem tudhatjuk mennyi ideig vannak még velünk. Édesanyaként ez a nap több, vagy jobb, mint a többi? Éreznem kéne, hogy most minden más? Nem hinném, vagy ha igen, akkor baj van. Ha csak egy napon kapnám a szeretetet, vagy csak kényszerből, mert ma Anyák napja van, az visszatetsző lenne. Amíg még kicsik, az oviban, iskolában anyák napi előadást tartanak, vagy szép "ajándékot" készítenek. A sok kedvenc közül ez lesz az egyik kedvencem. Kisfiamnak az volt a feladat, hogy írja le, miért szereti az anyukáját, idézet a fogalmazásból: ". meghallom a hangját, már el is pirulok. Mikor mosolyog, napfény csillog. Anyák napi köszöntő vers. Mikor bánatos, akkor a növények elhervadnak. Azért szeretem őt, mert a lelke tiszta, és szeretettel teli szíve van. Minden nap mond valami okosat és ezzel gazdagodik a lelkem. Ha valaki csúfol, bánt, már is segít.
Ágh István: Virágosat álmodtam Édesanyám, virágosat álmodtam, napraforgó- virág voltam álmomban, édesanyám, te meg fényes nap voltál, napkeltétől napnyugtáig ragyogtál. Vass-Várkonyi: Piros rózsa, fehér rózsa Piros rózsa, fehér rózsa egy csokorba összefogva, karjaimban alig fér el, alig győzöm öleléssel. Vedd el tőlem, édesanyám, harmat csillag bársony szirmán. Nap csókolta, szél ringatta, kicsi lányod szívből adja. Anyáknapi köszöntő.: Anyák napi köszöntő.. Létay Lajos: Édesanyámnak Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném. Ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném. Ha csak egy madár szólna, megtanulnék hangján. Ami csak szép s jó volna, édesanyámnak adnám. Weöres Sándor: Buba éneke Ó ha cinke volnék, útra kelnék, hömpölygő sugárban énekelnék – minden este morzsára, búzára visszaszállnék anyám ablakára. Ó ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő kabátba belebújnék – nyári éjen fehér holdsütésben elcsitulnék jó anyám ölében. Ó ha csillag volnék, kerek égen, csorogna a földre sárga fényem – jaj, de onnan vissza sose járnék, anyám nélkül mindig sírdogálnék.
Dalszöveg Édesanyából csak egy van a világon, a világon És amiből csak egy van azt vigyázom, vigyázom Az élet útján az Anyukám az irányom, az irányom Bárhol járok, télen-nyáron másnak is ezt kívánom Ha Anyukám bácsi lenne, a királyom, a királyom De Anyukám a legszebb néni, imádom, imádom Köszönöm, hogy megszülettem csillagom, virágom Anyák Napja alkalmából a legjobbat kívánom! Bárhol járok, Véle járok, másnak is ezt kívánom Anyák Napja alkalmából a legjobbat kívánom!
Heltai Jenő Karácsonyi ballada a régi jó időkről Ama régi jó Villon mester modorában Karácsony este. Fekete karácsony. Foltos a lelkünk, ráült a penész. Kályhánk kihűlt, fukar tüze kilobbant, A fagyos hold az ablakon benéz. Néptelen utcák, álmos, ócska házak Szomorú csöndje bágyasztón fon át… Ki adja vissza a szegény világnak A régi jó idők karácsonyát? A régi jó idők! Telt szénre, fára, Garasért vettünk örökzöld fenyőt, Víg gyertya égett, kis csengő csilingelt És jött az angyal vacsora előtt. Ma nincs se fa, se vacsora, se angyal, Csak gyűlölet van, átok, babonák… A régi jó idők karácsonyát? Gyermekzsivajgás, égő, piros arcok, Olcsó ajándék, drága örömök… Ma úr a széthúzás, király az éhség, Az utcasarkon koldus könyörög. A neve: Jókedv. Hajléktalan, árva. Heltai karácsonyai … – Varnyublog. Többé e földön nem leli honát. A régi jó idők karácsonyát? Ajánlás Ti híresek, ti nagyjai a földnek, Bölcsek, vezérek és diktátorok, Kiszáradt szemmel meddig nézitek még, Hogy áll a föld, csak a nyomor forog? Siket fülekkel meddig hallgatóztok?
Nem pesti hónap: budai hónap, Kisvárosi, falusi hónap, Nem jazzal, rádióval hangos Vásáros, mai hónap: Százévelőtti, régimódi, biedermeierhónap, Gyermekéveink hónapja, A szülei ház hónapja és a nagy téli szünidőé, A Megfagyott Gyermek hónapja, És Andersen kis gyufaárus lányáé, A fehérszakállú Mikulásé És a küsded Jézusé, Jóság és szeretet hónapja, A megfogyatkozott jóságé és a megcsappant szereteté. Mert kihűlt a remény kemencéje a Földön, Nincs, aki újra befűtse. Didereg az Ember, Haldoklik a világ. Ez a melegségre szomjas jégvilág, Mely időtlen idők óta koldusan nyeli Az áldott Nap maradék-tüzét, A türelmes föld gyérülő szenét És a jóság és szeretet isteni kenyerének morzsáit. Hová lett az isteni kenyér, Mely azért volt, hogy mindenkinek Jusson belőle egy karéj? Heltai Jenő: Kérdőív. Alig maradt belőle egy decemberre való Egy napra való Egy estre való, Egy karácsonyestre való! Talán imádkozni kellene! Vagy visszanézve arra, mi mögöttünk van, Megfogni egymás kezét, Összebújni, egymást megölelni És utolsó szikrájából annak, mi bennünk emberi, Új tüzet rakni új jövőhöz És friss kenyérsütéshez.
Karácsony Sándor: Hunnia 1999. március 25. (Hunnia Kiadó, 1999) - A magyar szellem önvédelme - XI. évfolyam 3. szám Kiadó: Hunnia Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1999 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 64 oldal Sorozatcím: Hunnia Kötetszám: 112 Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: Megjegyzés: Néhány fekete-fehér illusztrációval. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Kapcsándy Sándor: "Most vagy soha! " 1 Tamási Áron: Szabadság madara 2 Winkler Zoltán: Az asztrál-mitikus Arany balladák I. 4 Karácsony Sándor: A magyar észjárás 10 Sir John Bowring: The Hungarian Language 16 Práczki István: A mágikus magyar nyelv II. 17 Botos József két episztolája 21 Gróf Klébelsberg Kuno: Magyar sorskérdések 22 Dr. Karácsony Sándor: Hunnia 1999. március 25. (Hunnia Kiadó, 1999) - antikvarium.hu. Bene Ferenc: A 48-as szabadság ünnepe - Eseménynaptár 23 Magyarország vármegyéi 27 Törétnelmi parabola (-Ajtony-) 30 Id.
Falut, házat, földet, rokont, otthont, egyházát, temetőt - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett rommá. Amit nem tett meg a harcok, a pusztítások, a végveszély idején, azt megtették, amikor lába alól s kihúzták a talajt. Új népe is van a falúnak, régen a cigánysoron laktak vagy a falú környékén - ma romáknak, is nevezik, Ők Beások akik a cigány (férfi) nevet használják. Falu lakosainak 2/3 részét ők alkotják. 1930 körül 90 roma élt, itt ma kb. 470 fő. KÁLMÁNCSA. Évszázadokon át híres mezőváros volt. Kereskedői Debrecentől Bajorországig jártak. Így lett kiemelkedő szerepe a XV. - XVI. században. Mátyás király prépostja Kálmáncsehy Domonkos a nagy tudású és megbízható diplomata, majd a reformáció korában a XVI. századi Debrecen első reformátora is itt született: Kálmáncsehi Sánta Márton. Később a század első tudós teológus-reformátora, - Aki itt "lesz a helvét irányzat" követője és itt alapít református főiskolát és lesz a térség első püspöke is: Szegedi Kis István.
esperes-lelkész. Gyülekezet lélekszáma ekkor 900 fő. - Később magyar Honvédség települt a faluba. Ma a laktanya is, a rabló és mindent pusztító idő markába került! Ma a Gyülekezet a maradék 16 keresztyénből áll. Hűségesek. Konfirmációi fogadalmukat több évtized után is megtartják. A gyülekezet templomépítő lelkésze id BEGEDEY PÉTER 1782 - 1834-ig 52 éven át szolgált. Fia, - a tűzvész után a parókiát és iskolát építette ujjá - BEGEDY PÉTER 1835 -1882-ig 48 éven át volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Az Ő fia volt Begedy István Istvándi esperes-lelkésze volt 1863-1919. Hallgassuk és nézzük! Interjuk, Cikkek, Írások Református Gyülekezet Istvándi 7987 ISTVÁNDI: A 16. században két temploma is volt, az egyik kéttornyú... Szigetvár eleste (1566) után a törökök - mint sok más templomot Somogyban – lebontatják, a másikat kiválthatja Ábrok György 100 tallérért. Falú megmaradt, még fejlődött is. Történelem viharai nem kerülték el. De népe maradt. Mikor elvették tőle "a földet;" mindent elhagyott.
Igaz, itt veti fogságba a török, melyből két év után szabadul. Ma egy kis zsákfalú... 500 fö 70 református. Sajnos, híre is megkopott, hiszen ma már nem a múlt kötelez. Akit nem Isten Lelke vezérel, elvágja gyökereit és gyümölcstelen életével példázza - Sinka István szavai - "A szöllőnek édességét sose ízleli a karó... " Református Egyház Dunántuli Református Kántorképző 9.