Gaia Furrer, a szekció művészeti vezetője bevezetőjében elmondta: ez volt az első film, amelyet meghívtak az idei válogatásukba. Noha rengeteg film érkezik hozzájuk évről évre, a szelektorok egyhangúan döntöttek a Felkészülés mellett. A Stork Natasa és Bodó Viktor főszereplésével készült film szeptember 24-től látható a hazai mozikban. Előbbit korábban láthattuk a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv című magyar-német-osztrák filmdrámában, Bodzsár Márk első nagyjátékfilmjében, a Isteni műszakban és Mundruczó Kornél 2017-ben készült filmdrámájában, a Jupiter holdjában. Mundruczó Kornél – műsorvízió. A 36 éves színésznő gyönyörű, halvány ibolyaszínű, légies ruhában lépett a vörös szőnyegre. Képes összeállításunkban megnézheted, hogyan léptek a 77. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál vörös szőnyegére a magyar sztárok. Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében.
Tarr Béla - Filmrendező, a Jancsó utolsó kisfilmjét is magában foglaló Magyarország 2011 című szkeccsfilm producere Jancsó Miklós és Tarr Béla 2011-ben Forrás: Amerikai Népszava A rendező közeli jó barátja volt Jancsónak, így megrendültsége miatt egyelőre nem akart nyilatkozni, de annyit fontosnak tartott elmondani, hogy "elvesztettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét, egy igazi demokratát, egy mélyen gondolkodó, becsületes embert". Mundruczó Kornél - Színházi és filmrendező, játszott Jancsó Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél, Ede megevé ebédem és Oda az igazság! című filmjében "A Nincsen nekem vágyam semmi után rögtön kapcsolatba kerültünk, hosszú személyes viszonyom volt vele, de nyilván én az időskori Jancsót ismertem. Magyar győzelem született a Velencei Filmfesztiválon: díjat nyert Mundruczó Kornél - Blikk. Más korból jövő emberek vagyunk. Nagyon nagy élmény volt, amikor színészként bekerültem az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél -be, és láttam őt munka közben. Mondta Rába Rolandnak és nekem, hogy most akkor Vörös Brigád-osokat játszunk, mi jóformán azt sem tudtuk, mi az, ő meg nekiállt elmagyarázni nekünk a történelmet.
Felelősségérzet egy következő generáció iránt Mint a Mundruczó-filmek szinte mindegyike, az Evolúció előzménye is színházi előadás volt. Valóban. A filmben is szereplő egyik jelenetet korábban egy, a Ligeti György Requiem című kompozícióját is magába foglaló zenés színházként mutattuk be, Németország egyik legizgalmasabb fesztiválján, a Ruhrtriennálén 2019-ben. A film számára azonban saját nyelvet és releváns formát kellett találnunk. Annyit mondhatunk – zenei műszóval élve -, hogy az Evolúció három tételből áll. Az első tétel egy épp felszabadult koncentrációs táborban játszódik, a második egy pár évvel ezelőtti Budapesten és a harmadik a kortárs Berlinben. Az első, döbbenetes erejű részt fekete-fehérnek érzékeli a néző, aki először találkozik a filmmel. Pedig színes képek azok, csak nagyon visszafogottak, hiszen egy szinte álombéli, szürreális helyszínen vagyunk, egy láger alig megvilágított gázkamrájában, amelyben a falakat és a padlót iszonyú erőfeszítéssel tisztítja három férfi. Itt találják meg az egyik kanálisban a csecsemő Évát.
Mundruczóék hétköznapi helyzeteket villantanak fel, amelyekben csak még erőteljesebben tűnik ki az üresség és az elszigeteltség, például a boltban vásárlásnál (figyeljék csak Marthát és az almáit), az utazásnál a metrón, és persze, egy-egy családi találkozás esetében. Wéber Kata a adott tavalyi interjújában elmondta, harmadik generációs zsidó lányként az érdekelte a leginkább, hogyan öröklődnek generációról generációra egy családban a traumafeldolgozás megoldási stratégiái, és hogy egyáltalán felülírhatók-e ezek a minták. A Pieces of a Woman Martha családján keresztül kapcsolódik rá erre a kérdésre: a nő magyar bevándorló családból származik, édesanyja (Ellen Burstyn szintén megérdemelne néhány rangos díjat az alakításáért) pedig egészen másképp viszonyul a gyászhoz, többek között jogi eljárást sürget, amely nemcsak konfliktust szül közöttük, hanem látszólag egyre messzebb sodorja őket egymástól. Azok a kérdések, amelyek ebből a helyzetből következnek, már könnyen átérezhetőek mindenki számára, akik veszítettek már el valakit: miközben belepusztulunk a fájdalomba, miért kellene külső elvárásoknak megfelelnünk a gyászunkat illetően?
Megjelent az elfeledett légierő szerzőinek legújabb (első…) könyve "Atomtöltetek Magyarországon a hidegháborúban" címmel! A 62 oldalas, kétnyelvű (angol-magyar) kiadvány az egykori császári, tótvázsonyi ("Kis-Moszkva") és baji szovjet laktanyák mellett az MN1480-nak egykor otthont adó tapolcai Dobó István laktanyát mutatja be többszáz színes fotó, kísérőszöveg és a Pintér Művek Keceli Haditechnikai Parkjában készült gazdag haditechnikai mellékletek keretében. A könyv megrendelhető az címen, ára 3490. - forint + postaköltség (ajánlott levélként, mindenkori postai díjszabás szerint) előreutalással. "A hazánkban állomásozott szovjet csapatokkal kapcsolatban az egyik leggyakoribb kérdés, hogy rendelkeztek-e nukleáris fegyverzettel…szintén gyakran felmerülő téma, hogy az egykori Magyar Néphadsereg képes lett volna-e egy nukleáris csapás végrehajtására. Elhagyatva Magyarországon 75. - Szovjet laktanya víztornya | Egyéb videók. Ma már mindkét kérdésre tudjuk, hogy igen a válasz. Könyvünkben olyan helyszíneket és eszközöket mutatunk be részletesen, amelyek központi szerepet játszhattak volna egy esetleges támadás során, amely szerencsénkre sosem történt meg. "
A szovjetek kivonulása után a kilencvenes években rengeteg hagyatékot lehetett találni az egykori laktanyákban, szinte az egész ország területén, de napjainkban már azért elég nehéz régi orosz ruhaneműket, plakátokat, egykori tárgyakat vagy akár képeslapokat, leveleket találni. Kivéve persze, ha az ember tudja, hol kell keresnie őket... Persze nem az első eset, hogy szovjet hagyatékra bukkanunk egy régi, elhagyatott laktanyában. Szovjet laktanyák magyarországon 2020. Többször megesett már, hogy igen értékes dolgokat találtunk már olyan helyekre eldugva, ahova azelőtt még soha senki sem nézett be: Grafittal rajzolt Lenint, kézzel festett második világháborús szovjet katonák arcképeit, gárdajelvényt, térképet, felbontatlan, pecséttel ellátott dokumentumokat találtunk a padláson. Egy egész múzeumra való anyagot találtunk katonai plakátokból Ezeket a dolgokat a kilencvenes években jóformán a kukába hajították volna, de az idő múlásával, - hogy az a korszak már történekem lett -, egyre ritkábbak és persze egyre értékesebbek az egykori megszállóink által hátrahagyott cuccok, ruhák, plakátok, levelek és képeslapok.
A szovjet atomtölteteket tároló bázist a Bakony hegységben, Tótvázsony és Nagyvázsony közelében építették fel. Az objektum "Duna" fedőnéven működött. Szovjet laktanyák magyarországon térkép. Erről hivatalosan, a rendszerváltoztatást megelőzően még maga a főtitkár sem tudott. Azt lehetett sejteni, hogy a környéken nagyon fontos haditechnikát őriznek a szovjet egységek, hiszen több tanúbeszámoló is utalt arra, hogy ha valakit az erdő azon részén ért a szovjet őrség, azonnal elfogták és napokig fogva tartották az illetőt, s közben ki is hallgatták. Ettől függetlenül a környéken rövid időt követően szinte mindenki tudott arról, hogy nagy valószínűséggel atomtölteteket őriznek a szigorúan titkos katonai objektumban, ráadásul az információ maguktól a szovjet katonáktól származott, akik a civil lakossággal való "üzleteik" során könnyen elszólták magukat küldetésük tárgyáról. Az atomtöltetek célbajuttatását szolgáló rakétaalakulatok Dombóvár, Debrecen és a Tata melletti Baj község körzetében teljesítettek szolgálatot. A tölteteket azonban békeidőben, a szovjet katonai előírásoknak megfelelően, nem tárolhatták ugyanott, ahol a rakétákat, ezért került sor a "Duna" objektum megépítésére.
alkalmatlan belső karhatalmi feladatok kezelésére. Márpedig a Szovjet Hadsereg csak kis létszámban rendelkezett olyan kiképzett katonai erővel, amely alkalmas volt a belső rend fenntartására. Ilyen jellegű csapategység nem is szolgált Magyarországon. Így, ha esetlegesen ismételten szükség lett volna a szovjet csapatok közbelépésére lázadás leverése esetén, csak az 1956-os forgatókönyvet tudták volna megvalósítani ellenállás esetén. Ez nem csak Magyarország esetében volt így, az 1968-as csehszlovák prágai tavasz leverése során, valamint az afgán háború idején is a hadsereg erőit alkalmazták a belső rend biztosítására, mindezt azért, mert nem volt kiképzett katonai rendfenntartó erő. A szabadságharc leverését követően mind a magyar pártvezetés, mind pedig a helyi szovjet csapatok parancsnoksága arra törekedett, hogy a megszálló katonák látványa ne képezze a mindennapok részét. Íme, a legnagyobb magyar szellemváros - videó - Blikk. Felgyorsulnak a lakott területen kívüli laktanyaépítések, amelyek keretében önálló zárt városokat hoztak létre. A lakott területeken jószerével csak tisztek és tiszthelyettesek tartózkodhattak, de ők sem sűrűn érintkeztek a magyar lakossággal.
A rendszerváltoztatással azonban ez a pillanat is elérkezett. Folytatása következik! Balogh Gábor A cikksorozat eddig megjelent részei az alábbi címekre kattintva elérhetőek: Szovjet csapatok Magyarországon – A kezdetek Szovjet csapatok Magyarországon – 1956 után