Az áramvezérelt forrás működése kisjelű erősítőként Iin 3/13/2003 Iout=A*Iin Iout A Q munkapontban kis bemenő jel változáshoz nagy kimenő jel változás 10/20 tartozik A bipoláris tranzisztor (bipolar junction transistor, BJT) • Két egymással szoros kapcsolatban lévő p-n átmenetből áll, a középső réteg közös. • Npn vagy pnp kialakítás egyaránt elképzelhető, az npn tranzisztor gyorsabb, ezért ez a gyakoribb. Rencz Márta - A bipoláris tranzisztor I | doksi.net. Áramköri szimbólumok: npn tranzisztor pnp tranzisztor A három kivezetés elnevezése: E emitter, B bázis, C kollektor (emitter, base, collector). 3/13/2003 11/20 A tranzisztor hatás A BJT rajzjele Emitter Bázis Kollektor 3/13/2003 Az "ős", a tűs tranzisztor. 12/20 A tranzisztorhatás A tranzisztor több, mint két dióda! 3/13/2003 13/20 A bipoláris tranzisztor felépítése Két pn átmenet, szoros (néhány µm) közelségben BJT Planáris tranzisztor Két lehetőség: npn vagy pnp struktúra A működés azonos, általában csak az npn-t tárgyaljuk. 3/13/2003 14/20 A bipoláris tranzisztor felépítése Elvileg szimmetrikus, gyakorlatilag nem az wBM "metallurgiai" bázisvastagság 3/13/2003 15/20 A bipoláris tranzisztor felépítése B 3/13/2003 E 16/20 A bipoláris tranzisztor felépítése Kisteljesítményű tranzisztor Chip méret: ~ 0, 5×0, 5×0, 3 mm 3/13/2003 17/20 A bipoláris tranzisztor felépítése Közepes teljesítményű tranzisztor B 3/13/2003 E 18/20 Az integrált áramköri BJT felépítése 3/13/2003 19/20 Az integrált áramköri BJT felépítése Collector Base Emitter 3/13/2003 20/20
Bipoláris tranzisztor felépítése B E Bipoláris tranzisztor karakterisztikái Bemeneti karakterisztika Transzfer karakterisztika Bipoláris tranzisztorok típusai Unipoláris tranzisztor • Működésük alapelve, hogy egy térrészen átfolyó áramot úgy szabályozunk, hogy külső elektromos erőtérrel megváltoztatjuk a félvezető vezetőképességét, ill. a rendelkezésre álló keresztmetszetet. Unipoláris tranzisztor • Típusai • JFET • MOSFET • Tulajdonságok • Bemenő áramuk ~ 0A • Kis teljesítményigény • Kis helyigény • A többségi töltéshordozók árama határozza meg a működést.
Ennek hatására (a dióda nyitóirányú működésénél leírt módon) az emitter-bázis átmenetnél a kiürített réteg és a potenciálgát megszűnik, ezért nincsen akadálya annak, hogy a határrétegen a többségi töltéshordozók áthaladjanak. Az n típusú emitterből a bázisrétegbe jutott elektronok (lévén a bázisréteg p típusú) ott kisebbségi töltéshordozók. A kollektordióda záró irányban van előfeszítve. Ezért a bázis-kollektor határrétegnél kiürített réteg és potenciálgát alakul ki. A potenciálgát elektrosztatikus hatásánál fogva megakadályozza a többségi töltéshordozók átjutását, ugyanekkor azonban az ellentétes töltésű, kisebbségi töltéshordozóknak a határrétegen való áthaladását segíti, azokat "átszippantja". Jelen esetben a bázisrétegben az emitter által injektált nagy számú kisebbségi töltéshordozó (elektron) van jelen. A bázisréteget olyan keskenyre (kisebb, mint 25 μm) készítik, hogy a bázis-kollektor határrétegen kialakult potenciálgát a bázisba érkezett elektronoknak minél nagyobb részét (95-99, 9%-át) "szippantsa át" a kollektorba.
Ténylegesen azonban több különféle, a tárgyaltnál bonyolultabb jelenség miatt a kollektorfeszültség növekedésekor a kollektoráram is nő. A tranzisztorok méretét, kivitelét alapvetően az a teljesítmény határozza meg, amelyet a tranzisztor képes disszipálni (hővé alakítani). A kis teljesítményű tranzisztorok miniatűr műanyag vagy fém tokban kerülnek forgalomba. Nagyfrekvenciás célra készült tranzisztornál sokszor (mint árnyékoló burát) a fém tokot is kivezetik. A tranzisztoron disszipálódó hő a kollektoron keletkezik, ezért a tranzisztor kollektorát közepes, vagy nagyobb teljesítmény esetén hűteni kell. Közepes teljesítményű tranzisztor kollektorát belülről a fém házra szerelik. Szükség esetén a házra a hősugárzó felületet növelő fém "hűtőcsillag" húzható. A nagyobb teljesítményre méretezett tranzisztor kollektorát szintén a tok részét képező fém felületre szerelik, amely lehetővé teszi, hogy a tranzisztort hűtőbordára erősítsék. Így a működés során keletkező hőt a tranzisztor hővezetéssel adja át a hűtőbordának, amely azt nagy felületével a környezetbe sugározza.
tartalom A BJT definíciója A BJT típusai Konfigurációk Alkalmazási területek Előnyök hátrányok Különböző módok és jellemzők. A bipoláris átmenet tranzisztor meghatározása: A bipoláris átmeneti tranzisztor (más néven BJT) egy speciális félvezető eszköz, amelynek három kivezetése pn átmenetekből készül. Képesek egy jelet erősíteni, valamint áramot vezérelnek, azaz áramvezérelt eszköznek hívják őket. A három terminál a Base, Collector és Emitter. A BJT típusai: A BJT-nek két típusa van: PNP tranzisztor. NPN tranzisztor. A BJT három részből áll: emitter, kollektor és alap. Itt az emitter alapú csomópontok előre előfeszítettek, a kollektor alapú csomópontok pedig fordított előfeszítések. PNP bipoláris átmenet tranzisztor: Az ilyen típusú tranzisztorok két p-régióval és egy n-régióval rendelkeznek. Az n régió két p régió közé helyezkedik el. NPN bipoláris átmenet tranzisztor: "Az NPN tranzisztor a bipoláris átmeneti tranzisztor (BJT) egy típusa, amely három terminálból és három rétegből áll, és erősítőkként vagy elektronikus kapcsolóként is funkcionál. "
A rendelkezés legfontosabb jelentősége, hogy törvényes keretek közé vitte a földesurak és a jobbágyok helyzetét. A Dunántúlon könnyebbséget okozott, máshol azonban nem csökkentek a feszültségek. Ennek ellenére Mária Terézia egyik legfontosabb intézkedésének tekinthetjük. Egy másik, az úgynevezett Ratio Educationis elnevezésű rendelete is érintette volna szándékai szerint a parasztságot: az állam ebben előírta, hogy a 6 és 12 éves kora között minden gyermek iskolába járjon. Kevés volt azonban az iskola és a tanító, ráadásul a német nyelv erőltetése is ellenérzéseket szült. Mária Terézia - Történelem érettségi - Érettségi tételek. (Závodszky Géza szerkesztett szövegei alapján. ) AJÁNLOTT LINKEK: Mária Terézia uralkodása () Mária Terézia reformjai () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Mária Terézia "bűnlajstromán" emellett a nagyarányú betelepítések, a Mádéfalván 1764-ben vérengzésbe torkolló erőszakos sorozások és a Temesi Bánságban 1778-ig fennálló magyar letelepedési tilalom tételei is szerepelnek, ezek nyomán pedig sokan súlyos vádakra ragadtatják magukat. Persze, történelmi emlékezetünkben a Habsburgok gyakran eleve negatív előítéletben részesültek, egy fontos tényt azonban mindenképpen tisztáznunk kell: Mária Terézia abszolutista uralkodó, ráadásul összbirodalomban gondolkodó királynő volt, így nemigen találhatunk ésszerű érvet arra, miért kellett volna tüntetőleg kedveznie Magyarország számára. Sokan ezt a racionális gondolkodást persze magyargyűlöletként élik meg, Mária Teréziát azonban politikájában nem az érzelem, hanem a ráció és a haszon elve vezérelte, ennek nyomán pedig számos olyan intézkedés is fűződött nevéhez, amit az utókor egységesen pozitívan ítél meg. 1767. január 23. | Mária Terézia kihirdeti az úrbéri rendeletet. A Theresianum 1746-os megalapítása és működése, a magyar udvari testőrség felállítása – ami egyébként irodalmi életünkre is pezsdítő módon hatott –, a nagyszombati egyetem Budára helyezése és Fiume Magyarországhoz csatolása nem arról tanúskodik, hogy Mária Teréziát bármilyen ellenszenv fűtötte volna nemzetünk iránt.
Józsefet kalapos királynak? József 1780. november 29-én lépett trónra, azonban saját elhatározásából lemondott a koronázásról és az ezzel járó eskütételről. Emiatt nevezte el Ányos Pál "kalapos királynak", amely ragadványnév igen elterjedtté vált. Mettől meddig uralkodott? 1780. november 29. – 1790. február 20. Mi volt az uralkodásának kitűzött célja? Államberendezkedés átalakítása Hogyan korszerűsítette az államigazgatást? II. József igyekezett központosítani, racionalizálni az államszervezetet. 1782-ben egyesítette a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, valamint a Magyar és Erdélyi Kancelláriát. A Helytartótanács ügyintézésének gyorsabbá, egyszerűbbé és pontosabbá tétele érdekében 29 ügyosztály szervezését rendelte el, amelyek egészen 1848-ig működtek. Mi volt az uralkodásának jelmondata?,, Mindent a népért, de semmit a nép által" Milyen szellemben képzelte el a Birodalom irányítását? Vallásos római katolikus volt, azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy később az egyházat a saját államfelfogása szellemében irányítsa.
Uralkodása – talán nem minősül közhelynek – sokkal inkább a békés fejlődés