Hozzávalók: Tésztához: – 40 dkg liszt, – 1 tojàs, – 2 dl tejföl, – csipet só, – 10 dkg zsír Töltelékhez: – 10 dkg búzadara vagy zsemlemorzsa. – Ízlés szerint: 25 dkg túró, 25 dkg erdei gyümölcskeverék, 15 dkg cukor. – Almáshoz: 50 dkg alma reszelve, levét kinyomkodni, 10 dkg cukor, csipet fahéj -Krémsajtos-spenótoshoz: 30 dkg krémsajt, 50 dkg spenót, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál vaj Elkészítés: A lisztet, tojást és a tejfölt, csipet sóval összegyúrjuk. A 10 dkg lisztet es 10 dkg zsírt összemelegítjük. A tésztát kinyújtjuk es a zsíros masszát rákenjük. Feltekerjük es középre behajtjuk. VAOL - Így készül az igazi őrségi rétes. Fel órát hűtőben pihentetjük majd 4 felé vágjuk. Vékonyra kinyújtjuk, tejföllel megkenjük, búzadarával vagy zsemlemorzsával megszórjuk es beletesszük a kívánt tölteléket. Összetekerjük, sütőpapírozott tepsibe rakjuk egymás melle a rudakat. Előmelegített sütőben 190 fokon 40 perc alatt készre sütjük.
A mazsolát vízzel forrázd le, és hagyd, hogy megszívja magát. A cukorból, a tejből és a vízből főzz szirupot. Öntsd le vele a darált mákot, majd keverd hozzá a citromhéjat, a meggyet és a lecsepegtetett mazsolát. Ha túl nedves a massza, zsemlemorzsával száríthatod, ellenkező esetben forró tejjel hígíthatod. Terítsd le az asztalt egy tiszta konyharuhával, szórd meg liszttel, és tedd a közepére a cipót. Házi, kézzel nyújtott rétes meggyes-mákos töltelékkel - Pont ilyet sütött a nagyi is - Recept | Femina. Kend meg újra olvasztott zsírral, majd a kézfejed segítségével, mindig alányúlva, körkörösen haladva, nyújtsd az asztal széle felé óvatosan, hogy ne lyukadjon ki. Ha már elég vékony, vágd le a széléről a vastagabb részt. Hagyd száradni pár percig, majd locsold meg zsírral, hajtsd fel mind a négy szélét, és újból permetezd meg. A hosszabbik oldalára halmozd végig a meggyes-mákos tölteléket, és a terítő segítségével tekerd fel. Kend meg a tetejét, tedd kizsírozott tepsibe, és 200 fokon 20-25 perc alatt süsd pirosra.
(Műkörömmel ne is kísérletezzünk! ) Úgy helyezzük el az asztalt, hogy körbe tudjuk járni. Akár több családtag is nyújthat egyszerre, mert gyorsan kell dolgozni, hogy a tészta ne száradjon ki. A réteslapnak olyan vékonynak kell lennie, hogy az alátett újságot el lehessen olvasni! Ha csak pici lyukak keletkeznek rajta, az még nem baj. Az asztalról lelógó széleket töltés előtt még ne tépjük le, mert a tészta összeugorhat. Horváthné Tamaskó Ildikó és Tamaskó Kálmánné összedolgoznak a rétes nyújtásánál. Ildikó az édesanyjától tanulta a hagyományos őrségi ételek elkészítését A töltés úgy történik, hogy az egész felületet leszórjuk a reszelt tökkel, a mákkal, a citromhéjjal, majd meglocsoljuk tejföllel és zsiradékkal. Ezt a műveletet is sietve kell végezni. Ekkor a lelógó széleket körben leszedjük - ezt a tésztát később újra összegyúrhatjuk. A tészta szélét két oldalról a terítő segítségével 15 centi szélesen felhajtjuk, és ezt a részt újra beszórjuk a töltelékkel! Házi nyújtott rêves www. Ezután mindkét oldalról, ugyancsak a terítővel, az asztal közepéig feltekerjük a rétest, hogy a két henger középen összeérjen.
Gyorsítási munka A test felgyorsításához szükséges munkát gyorsítási munkának nevezzük. Egy 800 kg tömegű autót a motorja 1600 N állandó erő kifejtésével gyorsítja 100 m-es úton. Mekkora a motor munkavégzése? m = 800 kg F = 1600 N s = 100 m A motor munkavégzése 160 kJ, a munkavégzés a tömegtől nem függ. Súrlódási munka A súrlódási erő ellenében végzett munkát súrlódási munkának nevezzük. Mekkora munkavégzéssel lehet egy ruhásszekrényt a másik sarokba egyenletesen áttolni, ha a szekrényt 2, 5 m hosszú úton mozgatjuk és a súrlódási erő 600 N? A mozgás egyenletes, ezért az áttoláshoz szükséges erő egyenlő nagyságú a súrlódási erővel,. F = 600 N s = 2, 5 m A szekrény átmozgatásához 1, 5 kJ munkára van szükség.
Tudomány 2022 Hogyan lehet kiszámítani a súrlódási erőt? - Tudomány Tartalom: TL; DR (túl hosszú; nem olvastam) Mi a súrlódás? A súrlódási erő kiszámítása A felületek olyan súrlódó erőt fejtenek ki, amely ellenáll a csúszó mozgásoknak, és sok fizikai probléma részeként ki kell számítania ennek az erőnek a méretét. A súrlódás nagysága elsősorban a "normál erőtől" függ, amelyet a felületek gyakorolnak a rajtuk ülő tárgyakra, valamint a figyelembe veendő konkrét felület tulajdonságaitól. A legtöbb célra használhatja a képletet F = μN a súrlódás kiszámításához, a N a "normál" erő és " μ Amely magában foglalja a felület jellemzőit. TL; DR (túl hosszú; nem olvastam) Számítsa ki a súrlódási erőt a következő képlet segítségével: F = μN Ahol N a normál erő és μ az anyagokra vonatkozó súrlódási együttható, és állnak-e vagy mozognak-e. A normál erő megegyezik a tárgy súlyával, tehát ezt meg lehet írni: F = μmg Ahol m a tárgy tömege és g a gravitáció miatti gyorsulás. A súrlódás ellenzi a tárgy mozgását.
A fizikában, amikor a súrlódási erők egy lejtős felületre, például egy rámpára hatnak, a rámpa szöge szögben megdönti a normál erőt. A súrlódási erők kidolgozásakor ezt a tényt figyelembe kell venni. A normál erő, N, az az erő, amely egy tárgyhoz nyom, merőlegesen annak a felületnek, amelyen a tárgy nyugszik. A normál erő nem feltétlenül egyezik meg a gravitáció által kifejtett erővel; ez a tárgy felületére merőleges erő, amelyen egy tárgy csúszik. Más szavakkal: a normál erő az a erő, amely összehúzza a két felületet, és minél erősebb a normál erő, annál erősebb a súrlódás. Meg kell küzdenie a gravitációt és a súrlódást, hogy egy tárgyat felhajthasson. Mi van, ha nehéz tárgyat kell rámenni egy rámpán? Tegyük fel például, hogy mozgatnia kell egy hűtőszekrényt. Kempingbe akarsz menni, és mivel sok halat fogsz várni, úgy dönt, hogy magával viheti a 100 kilós hűtőszekrényét. Az egyetlen fogás a hűtőszekrény behelyezése a járműbe (lásd az ábrát). A hűtőszekrénynek fel kell mennie egy 30 fokos rámpán, amelynek statikus súrlódási tényezője a hűtőszekrénynél 0, 20 és kinetikus súrlódási együtthatója 0, 15.
Általában a csúszó súrlódási együttható kisebb, mint a statikus súrlódási együttható. Más szavakkal: könnyebb csúsztatni valamit, amely már csúszik, mint csúsztatni valamit, ami még mindig meg van. A figyelembe vett anyagok szintén befolyásolják az együtthatót. Például, ha a korábbi fa tömb egy tégla felületén volt, akkor az együttható 0, 6, de a tiszta fa esetében 0, 25 és 0, 5 között lehet. A jégen a statikus együttható 0, 1. A csúszási együttható ismét ezt csökkenti, még 0, 03-ra a jégen a jégre és 0, 2-re a fa a fán. Online asztal segítségével keresse meg ezeket a felületéhez (lásd a forrásokat). A súrlódási erő képlete kimondja: F = μN Például vegyünk egy 2 kg tömegű fadarabot egy fából készült asztalra, amelyet álló helyzetből tolunk ki. Ebben az esetben a statikus együtthatót használja, a μ statikus = 0, 25-0, 5 fa esetén. bevétel μ statikus = 0, 5 a súrlódás lehetséges hatásának maximalizálása érdekében, és a N = 19, 6 N korábban, az erő: F = 0, 5 × 19, 6 N = 9, 8 N Ne feledje, hogy a súrlódás csak a mozgással szembeni ellenálló képességet biztosítja, tehát ha óvatosan megnyomja és feszesebbé válik, a súrlódási erő maximális értékre növekszik, amit éppen kiszámítottál.
Csúszási súrlódási erő Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos hasáb alakú testet, és erőmérőnkkel húzzuk a hasábot egyenletesen! Az erőmérő jó közelítéssel egy zérustól különböző állandó értéket mutat. Tehát a hasábra a húzóerőn kívül egy másik - vele ellentétes irányú és egyenlő nagyságú - erő is hat rá. Ez a csúszási súrlódási erő, amely mindig akkor lép fel, amikor két test egymáshoz képest elmozdul. A csúszási súrlódási erő a felület síkjában hat, nagysága állandó, iránya pedig mindig ellentétes a felületek relatív sebességének irányával. Megállapítások a csúszási súrlódási erőre Végezzünk kísérleteket arra nézve, hogy mi befolyásolja a csúszási súrlódási erő nagyságát! Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos, hasáb alakú testet, és mérjük meg a csúszási súrlódási erőt! Ezután növeljük az asztalra ható nyomóerőt úgy, hogy két vagy három egyforma hasábot húzunk! Azt tapasztaljuk, hogy ehhez kétszer, háromszor akkora erőre van szükség. Tehát a csúszási súrlódási erő egyenesen arányos a nyomóerővel!
Nehézségi erő F=mg Munka definíciója nagyon leegyszerűsítve, erőszőr elmozdulás, szóval: W=F * x = m * g * x Nyomóerő Ő ugyan hat, de nem hozz létre elmozdulást, ezért nem végez munkát se. Igazából ő képes konvertálni egy másik ható erő irányát. Például ha egy lejtőn lévő testet a földdel párhuzamosan tolsz, akkor a nyomóerő konvertálja a te erődet egy másik irányba és így jön létre az elmozdulás, de ott is te végzed a munkát és nem a nyomóerő. Bár most belegondolva, ez a normál erőre igaz, feltételeztem, hogy te is arra gondolsz. Ha arra gondolsz, hogy van egy test és elkezdem nyomni, akkor az ő munkája is a szokásos erő * elmozdulás. Tehát W= F * x Leírom általánosabban hátha megérted úgy és tisztává válik minden, mert lényegében ugyanazokat kérdezed csak nem tudsz róla. :) A munka egy olyan skalár mennyiség ami egy erőhatás és annak hatására létrejövő elmozdulás szorzata. (Ez így nem teljesen igaz, de középiskolában ez elfogadott magyarázat. ) Kétféle csoportba tudjuk sorolni az erőket, ez a konzervatív erő és disszipatív erő.
Ez egyszerűen megegyezik a tárgy "súlyával". Dőlésszögű felületek esetén a normál erő erősebb lesz, annál inkább csökken a felület dőlése, így a képlet: Például vegyünk egy 2 kg tömegű fadarabot egy fából készült asztalra, amelyet álló helyzetből tolunk ki. Ebben az esetben a statikus együtthatót használja, μ statikus = 0, 25–0, 5 a fa esetében. Ha μ statikus = 0, 5-et veszünk fel a súrlódás lehetséges hatásának maximalizálása érdekében, és emlékezünk az N = 19, 6 N-re korábban, az erő: = 0, 2 × 19, 6, N = 3, 92, N