Cserébe az elnök havi 1-2 milliót juttatott nekik a pár százezres fizetésük mellett. A feltételezett nyomozati iratok szerint a kar elnöke mondta meg, hogy ki kaphat irodát, ő utalta a havi 1-2 milliós "fizetéseket", de sokszor arra is ő tett ajánlatot, hogy melyik ügyvéddel és melyik könyvelővel szerződjenek, illetve saját magát jelölte ki a hét kezdő végrehajtó mentorának. A pénzeket Schadl György sofőrje szedte be a végrehajtóktól is: nem csak átvette a milliókat, hanem szinte mindig a bankfiókba is elkísérte őket, illetve ő szállította ki a havi "fizetéseket". A nyomozók bekérték a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait, illetve Schadl György pénzügyesének laptopját is lefoglalták egy házkutatás során, azon pedig megtalálták azokat az Excel-fájlokat, amelyekben vezették a begyűjtött pénzt, a végrehajtók monogramjaival jelölve a forrást. Két végrehajtó a dokumentumok szerint beismerő vallomást tett, a többiek ártatlannak vallják magukat, és a dokumentumok szerint azzal védekeznek, hogy Schadl György csak kölcsönt nyújtott a végrehajtói irodájuk beindításához, és azt törlesztették az átutalásokkal.
ezen tisztán – úgy hogy mindenkit kielégít, mindenki boldog, mert ő azt szereti – nettó egy százaskát gondolt magának. (…) R. Pestre is küld, ide is küld, oda is küld, mindenkit kielégít, R. bácsinak egy kilónak maradni kell rajta. Az nem derült ki egyértelműen, hogy végül pontosan mennyi pénzt kapott a "szolgáltatásaiért", de az ügyészi papírok szerint a tervezettnél jóval kevesebbet, 50 millió forintot vett át Schadl György barátja. Az "ügyintézés" egyébként korántsem volt gördülékeny, előfordult például, hogy az engedélykérelmeket visszadobták, sőt a nyomozati iratok szerint az egyik telefonbeszélgetés során az is felmerült, hogy a már kiadott bizonyítványok sem lesznek érvényesek. Feltehetően a számtalan problémára vezethető vissza, hogy R. az iskolától visszakövetelt összegnél sokkal több pénzt várt a közbenjárásért cserébe. A hátszél mindenesetre erős volt: a megalapozott gyanú szerint Völner Pál az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának beosztottjaival is egyeztetett.
Néhány év alatt legalább húsz ingatlant vásárolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke – értesült az Lapunk információi szerint a Völner-ügyből megismert vezető az elmúlt években vett lakást például a budai Várban, Erzsébetvárosban és a XII. kerületben is, de volt üdülője Siófokon is, néhány méterre a Balaton partjától. Az ingatlanok egy része ráadásul önkormányzatoktól került hozzá. Két lakást rövid időn belül eladott, a még mindig a nevén lévőket pedig többnyire zár alá vették. Az elmúlt években jelentősen gyarapodott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnökének ingatlanvagyona. Az információi szerint Schadl György 2016 és 2020 vége között legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket vagy pincét vásárolt meg, ráadásul ezek közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá. Egy huszadik ingatlan szintén a nevén volt, ezt még korábban, 2013-ban vásárolta. Letartóztatása után a tulajdonában lévő ingatlanokat többnyire zár alá vették.
A végrehajtói kar vezetőjének ezek mellett van egy több mint kétezer négyzetméteres telke Szentendrén, valamint egy üdülője Siófokon. Utóbbi a Baross Gábor utcában található, kevesebb mint 100 méterre a Balaton partjától. Schadl György a földhivatali papírok szerint nagyobb összegű hitelt is felvett, bár ez feltehetően eltörpül a vagyona mellett. Az érdi, valamint a Városmajor utcai ingatlanra összesen 235 millió forintnyi jelzálogot jegyeztetett be az FHB Bank. Eddig nem indult vagyonosodási vizsgálat Mint ahogyan arról az is beszámolt, nem véletlenül fizettek akár több tízmilliót is Schadl Györgynek azok, akik végrehajtói irodát akartak üzemeltetni. A végrehajtói kar vezetőjének anyagi gyarapodása ugyanakkor így is figyelemreméltó, ezért megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is, hogy indítanak-e az ügyben vagyonvizsgálatot. A NAV-tól nem érkezett válasz, míg KNYF azt közölte: "csak megtörtént eljárási cselekményekről" adhatnak tájékoztatást.
Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy komoly kockázati tényezőt jelent az elítélt által elkövetett bűncselekmény helyi szintű és országos közvélemény előtti ismertsége, mely megnehezítheti számára a mindennapi feladatok ellátását, és visszaterelheti a korábbi kriminális élethelyzetbe. Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy az elítélt szabadlábra kerülése esetén a társadalmi együttélés szabályait maradéktalanul be fogja tartani, és az elvárásoknak megfelelő életet fog élni, az elítélt a társadalom tagjaira nézve továbbra is potenciális veszélyt jelent, így a büntetésnek a társadalom védelmét érintő célja vonatkozásában nem érhető el a szabadságvesztés további végrehajtása nélkül, figyelemmel arra is, hogy e veszély kivédése nyilvánvalóan erősebb tényező, mint a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, a társadalomba való visszailleszkedés joga. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogszabályban meghatározott, és az elítélt magatartását kontrolláló eszközök, így a pártfogó felügyelet az elítélt vonatkozásában a feltárt negatív kockázati tényezők kivédésére még esetleges további magatartási szabályok előírása mellett sem elegendőek.
A Szegedi Törvényszék három bíróból álló másodfokú tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság azon döntését, melyben B. L. elítéltet feltételes szabadságra bocsátotta. A másodfokú bíróság az elítélt vonatkozásában mellőzte a feltételes szabadságra bocsátást az életfogytig tartó fegyházbüntetésből. A büntetés-végrehajtási bíró 2018. május 8-án - a több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt - B. elítéltet az életfogytig tartó fegyház fokozatú szabadságvesztésből nem jogerősen feltételes szabadságra bocsátotta annak megállapítása mellett, hogy a feltételes szabadság ideje 15 év, amely idő alatt az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll. Az elsőfokú bíróság emellett az elítélt részére külön magatartási szabályokat írt elő, figyelmeztetve az elítéltet, hogy ezek megszegése esetén erre irányuló ügyészi indítványra a feltételes szabadság megszüntetésének lehet helye. Az elsőfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntése meghozatalát megelőzően a büntetés-végrehajtási intézet által adott vélemény, valamint a rendelkezésre álló egyéb iratok és az elítélt meghallgatása útján vizsgálta az elítélt későbbi életvezetésével kapcsolatos szándékát.
Megállapította, hogy megfelelő ellenőrző és egyúttal segítő intézkedés alkalmazásával, így pártfogó felügyelettel, külön magatartási szabályok előírásával valószínűsíthető, hogy a büntetés céljának eléréséhez az elítélt vonatkozásában további szabadságelvonás már nem szükséges. Az elsőfokú bíróság végzését az elítélt és védője tudomásul vették, míg az ügyész fellebbezést jelentett be az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának mellőzése érdekében. Tekintettel arra, hogy a végzéssel szembeni fellebbezés halasztó hatályú, az elítélt szabadon bocsátására nem került sor. A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa az elsőfokú bíróság végzését felülbírálta és azt megváltoztatta. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban beszerzett pártfogó véleményben és igazságügyi orvosszakértői véleményben foglaltakat, valamint az elítélt nyilatkozatát is figyelembe véve jelenleg még nem véleményezhető, hogy az elítélt szabadlábra kerülése esetén a társadalmi együttélés szabályait maradéktalanul betartó, az elvárásoknak megfelelő életet fog élni.
2020. 14. 16:56 Elsőre megint engedélyezték a skálás gyilkos feltételes szabadulását Bene Lászlót még 1996-ban ítélték életfogytiglanra. 2014 óta lenne lehetőség a szabadlábra bocsátására, de ezt eddig mindig megfellebbezte az ügyészség. 2020. 05:32 Februárban tárgyalnak a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról Februárban kerülhet az Országgyűlés elé az igazságügyi tárcának a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról szóló javaslata – mondta az igazságügy miniszter az M1 hétfő esti műsorában. 2020. 06. 18:58 Videóban ígér szigorítást Varga Judit a győri családirtás után Az igazságügyi miniszter közölte: szigorítani fogják a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását ugyanakkor kizárta. 2019. november. 17:49 Olaszliszkai lincselés: a harmadrendű vádlott is szabadulhat, de az ügyész fellebbezett Az elítélt példás magatartást tanúsít a börtönben, és a számára a börtönkörülmények miatti kártérítést felajánlotta a meggyilkolt Szögi Lajos családjának.
Fontosnak nevezte, hogy elkötelezettek legyenek az áldozatok, különösen a gyermekek és fiatalkorúak utógondozásának javítása iránt is. MSZP: nem egy-egy esetre kellene reagálni Az MSZP képviselőcsoportjából Bangóné Borbély Ildikó vezérszónokként azt hangsúlyozta, hogy nem egy-egy esetre kellene a kormánynak reagálni, hanem komplexen kellene vizsgálni a bűnesethez vezető okokat, és ennek tudatában lehetne hatékonyabban fellépni. Egy másik esettel kapcsolatban azt mondta, egy hatgyermekes nőt súlyosan bántalmazott a volt barátja, ebben az esetben még csak vádemelés sem történt, de a férfi által indított becsületsértési ügyben a bántalmazott nőnek már bírósági tárgyalásra kellett mennie. Felvetette, hogy az elmúlt években bár többször szigorodott a jogszabály, nem lett kevesebb családon belüli erőszakos eset. Tehát valami nem jól működik - összegzett a képviselőn Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
(3) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.