A középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb települése volt Székesfehérvár, királyi székhely, koronázóváros. "A királyok városa", történelmi jelentősége kiemeli a hazai települések közül. A 90 ezer lakosú Székesfehérvár elhelyezkedése kiváló: Fejér megye székhelye, a Dunántúlon fekszik, közel Budapesthez, a Velencei-tóhoz és a Balatonhoz is. Gazdasági és közlekedési csomópont, de turisztikai és kulturális rendezvényei miatt is nagyon látogatott. Székesfehérvár mindig kiváló úti cél, de ha tehetjük, a Királyi Napok idején keressük fel, mert ilyenkor egészen elképesztő a város! Felfedezzük Fehérvárt: Gyerekkel a Bregyóba!. A Királyi Napok alatt igazi "fesztiválhangulat" költözik a történelmi épületek közé, a belváros minden szegletében vár ránk valami meglepetés: gólyalábasokkal, óriásbábokkal, táncosokkal, fényjátékkal, rengeteg zenével és nevetéssel telik meg Székesfehérvár ezekben a napokban. A különleges rendezvénysorozatra 2021-ben augusztus 13-22 között kerül sor, a részletes programokat itt tudjuk megnézni. Székesfehérvár belvárosa rengeteg látnivalót tartogat.
Programkereső Régió Balaton Budapest-Közép-Dunavidék Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Tisza-tó Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád-Csanád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Település Program típusa Advent (0) Állatkertek Éjszakája Anyák napja Augusztus 20. (3) Bor és szüreti fesztivál (10) Farsang Fesztivál (91) Gasztronómia (38) Gyerek (5) Gyereknap Halloween Húsvét (2) Karácsony Kiállítás (11) Koncert (81) Május 1. Március 15. Székesfehérvár gasztronómia - Vendégvélemények, képek, leírások - Szallas.hu programok. Márton-nap Mikulás Nőnap Október 23.
Minden hónapban, előre meghirdetett időpontokban várják az érdeklődőket. Részvételi díj: 1500 Ft/fő (magyar nyelven), 2500 Ft/fő (angol nyelven). Minimum létszám 10 fő, maximum létszám 40 fő. Kedvezmények: Köznevelési és felsőoktatási intézmények-, fogyatékkal élők-, valamint nyugdíjas csoportok számára 50% kedvezmény az aktuális jegyárakból.
Aki a családdal nyaral, az tudja, hogy a Fejér megyei programok mindenkinek tökéletes szórakozást biztosítanak, legyen szó gyerekről vagy felnőttről. Ha nyár van és az eső sem esik, akkor jobban szeret mindenki a szabadban lenni. Ha pedig gyerekkel vagyunk, még inkább ajánlott a friss levegőn lenni, hogy a lurkók eleget mozoghassanak és este ne legyen gond az alvással. A Fejér megyei programok sokrétűek, így bátran válogathat belőlük mindenki, függően a család létszámától és a gyermekek korától. Könnyen megismerhető a természet a Bertényi Miklós Füvészkert területén tett kirándulással A Bertényi Miklós Füvészkert külön világot alkot a Pilisi Parkerdő területén, hiszen itt a környékhez képest más a mikroklíma. Először csak fenyőféléket ültettek ide az erdészettel foglalkozó szakemberek, majd 1978-ban arborétummá nyilvánították a területet és új növényfajok is betelepítésre kerültek. Székesfehérvár látnivalók - GOTRAVEL. 1980-ban alakították ki a madártani ösvényt, ami további érdekességeket tárt fel a látogatók előtt. A Bertényi Miklós Füvészkertet – néhánnyal ellentétben – nem csupán emberek látogathatják.
Állatok A Sóstó állatvilága is méltán híres, itt nyugodtan élhetnek és szaporodhatnak védett rovarok és egyéb gerinctelenek, egyre csökkenő állományú őshonos halfajaink: aranykárász (széles kárász), lápi póc, valamint a csuka és a compó. A tóban számottevő a mocsári teknős (Emys orbicularis) állománya. Dankasirály Számos madárfaj is jól érzi itt magát, nagyjából százféle madárdalt hallhatunk, ha szerencsénk van. Előfordul itt a fehér homlokú szárcsa (Fulica atra), valamint a hozzá hasonló, ám homlokán piros foltot viselő vízityúk (Gallinula chloropus). A levegőben gyakran köröznek fölöttünk dankasirályok (Larus ridibundus) és szerecsensirályok (Larus melanocephalus). Mindkét sirályfaj nagy számban költ a Sóstón, szaporodásukat mesterséges költőszigetekkel is segítik. A nádi világ madarai közül említésre méltó a nagy kócsag (Egretta alba) és a kakukk (Cuculus canorus), a gyurgyalag (Merops apiaster) pedig a Homokbánya területén egy kisebb költőtelepen talált otthonra. Előfordul itt a 2019. év madara, a gólyatöcs (Himantopus himantopus) és a 2021-ben év madarának választott, stabil állománnyal rendelkező cigánycsuk (Saxicola rubicola) is.
Ezekre az alapvető kérdésekre keressük a választ az első fejezetben. A kötet második részében az épített környezeti nevelés és az óvoda kapcsolatát tárgyaljuk. Áttekintést nyújtunk az épített környezeti nevelés óvodai gyakorlatáról, arról, hogyan, milyen keretek között jelenik és jelenhet meg építészeti tartalom óvodai foglalkozások során. A kötet harmadik része egy tematikusan felépített módszertani gyűjtemény. Olyan részletesen kidolgozott és kipróbált feladatokat és játékterveket tartalmaz, amelyeket rugalmasan lehet alkalmazni az óvodai gyakorlatban. A feladatokat témahetekbe ágyazva találja az olvasó, a példatár így segítséget nyújthat egyszeri foglalkozásokhoz vagy akár komplett témahetek megtervezéséhez is. A kötet megjelenését a Magyar Építész Kamara és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Épített környezeti nevelés az óvodában Szerzők: Guba Anna, Pataky Gabriella, Tóth Eszter Illusztrátor: Rekvényi Viola Kiadó: kultúrAktív Egyesület és Magyar Építész Kamara Kiadás éve: 2017 ISBN: 978-963-89794-4-5 Ár: 2990 Ft
2020. 11. 18. Szerző: Guba Anna, Pataky Gabriella, Tóth Eszter; [illusztrációk... Rekvényi Viola] Kiadás ideje: cop. 2017 Kiadó: kultúrAktív Egyesület Kiadás helye: Pécs ISBN: 978-963-89794-4-5 A gyerekek már egészen kis korban tudatosan érzékelik, használják és értékelik az őket körülvevő fizikai környezetet. Az épített környezet felfedezése, használata és alakítása rendkívüli jelentőségű a szocializációs folyamatok és a kognitív fejlődés szempontjából. Ezért már a legkisebb korban is fontos az épített környezet iránti érzékenység, a térbeli tudatosság és a térbeli készségek fejlesztése – kockákkal, kuckókkal és komplex, játékos fejlesztő módszerekkel. Az Épített környezeti nevelés az óvodában c. könyv rávilágít az építészeti környezetkultúra szerepére az óvodai fejlesztésben, és módszertani segítséget nyújt azoknak az óvópedagógusoknak, építészeknek, szülőknek, akik tudatosan igyekeznek erősíteni a gyermekek és az épített környezet kapcsolatát. Mit talál a könyvben az olvasó? A kötet első részében az épített környezeti nevelés elmélete kerül bemutatásra, többek között a pedagógiai terület sajátos céljai, tartalma, és relevanciája.
A környezettudatos nevelés célja, a természeti, az épített környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. A környezeti problémák megoldásának leghatékonyabb módjának a belső motiváltságot tartják, mert pozitív motiváltság esetén mindig környezetkímélőn fognak cselekedni. A környezettudatos nevelés alapjai és eszközei Az óvodai környezeti nevelés, alapozó jellegű, így meghatározható szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. A környezeti tudat kialakítására és fejlesztésére több eszköz létezik. A környezeti nevelés "játszani hív" hiszen az óvodás, életkori sajátossága az, hogy játszik, és a körülötte lévő világgal így ismerkedik. Játékos feladatokkal, óvónő által kezdeményezett tanulási szituációkkal, becsalogatja a környezettudatosság világába. Az óvodai (városi-falusi) szobákba, a természetsarkokba becsempészhetjünk a természet kicsiny darabjait. Növényekkel gazdagon díszíthetjük a csoportszobákat, megtalálható az akvárium, a zöld sarok, ahol mindig csírázik, hajt, zöldell valamilyen növényke… A környezeti nevelés nem korlátozódik a csoportszobán belüli foglalkozásokra, hiszen áthatja az óvodai élet egészét.
A szülői gyakorlatot a gyermekek is hamar átveszik. A legnagyobb gondot a családi vásárlás/fogyasztás kapcsán a nem idényjellegű termékek fogyasztása jelenti. Az 1960-as és '70-es évek világában a déli gyümölcsök (narancs, banán) télen, többnyire karácsony előtt jelentek meg a hazai piacon, és rendkívül keresett, de többnyire nehezen megszerezhető árucikké váltak. Abban az időben a vásárlókat csak egy dolog foglalkoztatta, az, hogy megszerezzék ezeket a kuriózumnak számító termékeket, és elhelyezhessék azokat vagy a Mikulás-csomagokban vagy pedig a karácsonyfa alatt. Gyakorlatilag senkinek sem jutott eszébe az, hogy elutasítsa ezeknek az egzotikus gyümölcsöknek a fogyasztását azért, mert a repülők, amelyek eljuttatták Európába a szállítmányt, útjuk során a kerozinnal szennyezik a levegőt. Ez a helyzet – részben a politikai változások miatt – alapvetően változott meg, és fenti szempontot figyelembe véve, nem kedvező irányban. Napjainkban az év egészében gyakorlatilag a gyümölcsök/zöldségek többsége elérhető a vásárlók számára.
Az öko-lábnyomról a szülők közül valószínűleg kevesen hallottak, vagy ha igen, kevéssé valószínű, hogy alapvetően változtatnának életmódjukon, szokásrendszerükön. Ennek ellenére mégis javasolható, hogy foglalkozzunk a témával. Egy másfajta gondolkodásnak a kialakítása az ember életében nem kezdődhet elég korán. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy különösen az év kiemelt ünnepein (karácsony, húsvét) jelentős mértékben nő a lakosság vásárlási hajlandósága. Közismert, hogy a vásárlásnak/fogyasztásnak túl a valós szükségleteken, presztízsértéke van. Ebben az esetben azonban nem ezt vizsgáljuk, hanem azt, hogy a megvásárolt termékeknek milyen összefüggése van a fenntartható fejlődés gondolatkörével. A fogyasztóvédő szervezetek többnyire pontokba foglalva hívják fel a vásárlók figyelmét azokra a szempontokra, amelyek egyrészt az egészségtudatos életmód fenntartására, másrészt pedig a klímaváltozást kedvezőtlenül befolyásoló tényezők felismerésére vonatkoznak. A különféle szupermarketekben zajló vásárlói tevékenység szülői szempontból azonban nem egyszerű feladat, különösen akkor nem, ha a szülő(k) kénytelenek magukkal vinni a gyermek(eik)et.
1988 óta "erdei óvodába" visszük évente egyszer a gyermekeket, ahol közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a természetbarát életmódról. A jeles zöld napok megünneplését a családok bevonásával, közreműködésével tesszük. A környezettudatos életvitel megalapozásához szükséges szokás- és viselkedésiformák kialakítása napjaink fő feladata. Ennek érdekében kiemelt tevékenységünk az újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés helyi megvalósítása, a takarékosság és a természetvédelem. Természetesen mindezt az óvodások életkori sajátosságait figyelembe véve, sok-sok tevékenység és játék közben valósítjuk meg. A "Zöld óvoda" pályázat kritériumrendszerének megfelelve 2006-ban először, majd 2009-ben újra elnyertük a "Zöld óvoda" címet, mely arra ösztönöz bennünket, hogy újabb utakat keresve, a fenntarthatóságra nevelést előtérbe helyezve, még nyomatékosabban tegyünk meg mindent a családok bevonásával környezetünk megóvásáért. 2012-ben harmadszor is megpályáztuk és elnyertük, majd 2013-ban elsők között kaptuk meg az "Örökös Zöld Óvoda" címet.