27. Telefonszám: 06-92 596-372 E-mail: OM azonosító: 203067 Zalaegerszegi SzC azonosító: 202104 Ganz Ábrahám Diákalapítvány Adószám: 18955400-1-20 Utoljára módosítva: 2020. 04. 23. 09:42. Webdesign és programfejlesztés: Tüske Balázs () Legfrissebb oldalak: 2017/2018 KEHOP-5. 2. 11-16-2016-00023 Szakmák éjszakája Képzéseink 2017/2018 Koller Nándor Matematika és Informatika Verseny Közösségi szolgálatos szerződések Versenyeredmények Iskolaújság Ingyenes Office 365 Történelmi filmajánló ECDL Autósiskola Képzéseink További hirdetések... Legújabb videó: Egészségnap diákoknak () Legújabb képgalériák: Ganz_Piknik Szikraforgácsoló átadó Hírlevél Feliratkozás Leiratkozás Legújabb hírek: Techtogether Junior Zalaegerszeg pályaorientációs rendezvény 2016. Jan. 8. (Péntek) Felhívás a 2016-os Helikon Ünnepségekre 2015. 14. (Hétfő) További hírek... Iskolaújság Örökségünk '48 történelmi vetélkedő - országos 1. hely!!! 2015. Ápr. Ganz ábrahám iskola zalaegerszeg. 7. (Kedd) Magyarok Európában vetélkedő - országos 5. (Kedd) További cikkek... Elérhetőségeink: Telefonszámunk: 06-92 596-372 E-mail címünk: Alapítvány adószámai: Ganz Ábrahám Diákalapítvány 18955400-1-20
Intézmény vezetője: Makár Barnabás (ig. h. ), Németh Dezső (ig. Szakmavilág. h) Beosztás: Email: Telefon: +3692596372 Mobiltelefonszám: Fax: Alapító adatok: Alapító székhelye: Típus: Hatályos alapító okirata: Jogutód(ok): Jogelőd(ök): 203067, 037650, 037647, 037671, 037667, 037663, 039430, 037656, 037633, 037655, 037651 Ellátott feladat(ok): Technikum, Szakképző iskola, egyéb Képviselő: Plattner Gábor intézményfelügyeleti referens +36-1-896-7180 Sorszám Név Cím Státusz 001 Zalaegerszegi SZC Ganz Ábrahám Technikum 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk utca 27. Aktív 002 Zalaegerszegi SzC Ganz Ábrahám Munkácsy Szárnya 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk utca 24. Nem található dokumentum.
A kivitelezés hamarosan indul. F. M. /I. G. Fotó: Seres Péter
tarifatáblázata – LETÖLTÉS
Kodály Zoltán (1882-1967) második felesége mindezt abból az alkalomból mondta el, hogy éppen 40 évvel ezelőtt hozták létre a kecskeméti Kodály Intézetet és a Nemzetközi Kodály Társaságot, amelynek tiszteletbeli elnöke. A visszavonultan élő, a sajtónak csak kivételes alkalmakkor nyilatkozó Kodályné Péczely Sarolta kiemelte: mindig reménykedett abban, hogy lehetőség lesz visszahozni azt a világot, amely Kodály Zoltán idejében volt, mert akkor az általa elképzelt zeneoktatási rendszer valóban működött, több mint száz olyan iskola volt, ahol ténylegesen megvalósították férje elképzeléseit. Szujó Zoltán Felesége, Andre Rieu Felesége. Kodály Zoltán módszerének lényege, hogy a gyermek az óvodától kezdve naponta találkozzon az énekléssel. Neki köszönhetően számos ének-zenei általános iskola alakult, ahol heti hat zeneóra mellett a karéneklés is kötelező volt. Az ilyen iskolákba járó gyermekek amellett, hogy zeneértő felnőttekké váltak, jobban tudnak teljesíteni és jobbak a fizikai képességeik is. "Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy ezeknek az iskoláknak a száma, ahol napi énekóra volt és ennek áldásos hatását más tantárgyakban is megtapasztalhatták, mára megfogyatkozott.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2015. okt 2. 17:41 Kodály Zoltán özvegye kifakadt Hosszú idő után ismét hallatta hangját Péczely Sarolta, Kodály Zoltán második felesége. A világhírű háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző özvegye reméli, hogy a Kodály-módszer alkalmazása újra lendületet kaphat Magyarországon. Molnár Edit. Kodály módszerének lényege, hogy a gyermek az óvodától kezdve naponta találkozzon az énekléssel. – Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy ezeknek az iskoláknak a száma, ahol napi énekóra volt és ennek áldásos hatását más tantárgyakban is megtapasztalhatták, mára megfogyatkozott. Pedig azt, hogy Kodály szerint mit kellene tenni, ma is pontosan tudjuk, ezt nem kell kitalálni – nyilatkozta az MTI-nek Péczely. – Most ott tartunk, hogy itthon talán egy kicsit leapadtan látjuk a módszert. Ugyanakkor bizakodó vagyok a mindennapi éneklésre vonatkozó miniszteri kezdeményezéssel kapcsolatban. Péczely Sarolta nem érti, miért nem alkalmazzák a bevált Kodály-módszert Szülővárosában, Kecskeméten ellenben nemcsak ápolják Kodály emlékét, de mindent meg is tesznek, hogy őrizzék a hagyományokat.
A Kodály-házban a főétkezések többnyire zöldségből álltak. Kodály általában keveset evett, húst pedig igazán ritkán. A csont nélkül pirított, párolt karajt kedvelte, héjában sült burgonyával, amit teljes egészében elfogyasztott, hiszen ő már tudta, hogy a héj alatt bújnak meg a legértékesebb tápanyagok. Hetente háromszor tálaltak tésztafélét: darás metéltet, kiflikochot, csodálatos, remegős túrós csuszát jól megtejfölözve, sütőben átsütve. Tésztáját a szakácsnő gyúrta. Gyakran került zöldségpüréleves, zöldséges krumplileves, zellerkrémleves az asztalra, vagy helyettük előételként főtt, reszelt cékla, kissé megcitromozva. Szerették a gombával rakott kelt (ami sosem készült paprikás sült hagymával), a félig párolt karfiolt főtt, tisztított gesztenyeszemekkel körülrakva és tejföllel meglocsolva. Kodály zoltán első felesége. A salátákat ecet helyett citrommal ízesítették, és az ebédet mindig sajt meg néhány szelet alma zárta. Sosem más gyümölcs, mert mint egy széljegyzetből kiderül, Kodály hitte, hogy a többi gyümölcs közvetlenül az étkezés után fogyasztva erjedést okoz.
Nemcsak azt jegyezte fel, hogy aznap mit főztek, hanem azt is, kik jártak náluk vagy milyen munkán dolgozott aznap Kodály. Amikor 1944-ben a zsidó származású, de hívő katolikus Emmának menekülnie kellett, Kodály vele bujkált egy apácazárdában. Még később, amikor felesége 90 évesen tolókocsiba kényszerült, gyakran lehetett őket látni séta közben, amint Emmát tologatja. Felesége halála után Kodály összeomlott, elveszítette munkakedvéét is. Néhány hónap múlva a barátai azt látták, hogy végre megint komponál, így fellélegeztek. Amikor kiderült, hogy a kórusmű címe "A halált keresem", megijedtek. Lázasan kezdtek baráti összejöveteleket szervezni Kodály számára, hogy ne legyen egyedül. Egy ilyen alkalommal barátja, Péczely László irodalomtörténész és lánya is megjelent a társaságban. Sarolta 19 éves volt, és a Zeneművészeti Főiskola énektanár-hallgatója. Kodály nyomában. A búskomor zeneszerzőt felvillanyozta a fiatal lány kedvessége és nyitottsága. 77 évesen újra szerelmes lett. Egy évvel Emma halála után megkérte Sarolta kezét, aki igent mondott.
Március 18-án is órájuk volt, s aznapra Emma asszony ebédvendéget várt, Bartók Bélát. A két ifjú zeneszerző és népdalgyűjtő akkor találkozott először. A találkozás több évtizedes közös munkába és életre szóló barátságba szökkent. Eleinte csak Gruber Emmánál találkoztak – már csak azért is, mert mindketten keveset tartózkodtak Budapesten. Emma asszony otthonában szőttek terveket, s hamarosan kettőjük neve alatt meg is jelentettek egy népdal-gyűjteményt. Bartók nagyobbrészt külföldön élt: Bécsben rendezkedett be, Berlinben töltött hónapokat, 1905 késő nyarától pedig hosszabb időt töltött Párizsban. 1906 végétől Kodály is jobbára Budapesten kívül élt – külföldön, illetve gyűjtőmunkát folytatott vidéken. Doktorrá avatása után ösztöndíjjal először Berlinbe utazhatott, majd 1907 tavaszán Párizs következett. Berlinben zenei stúdiumokat folytatott, de a hely mégsem gyakorolt rá olyan nagy hatást, mint Európa művészeti fővárosa, Párizs. Férje segítőtársa élete végéig A korrepetitor és a tanítványa közötti kapcsolat előbb barátsággá, majd a jelentékeny, 19 évnyi korkülönbség ellenére szerelemmé alakult, amelyet a sűrű levelezések tovább mélyítettek.