Egyik finomabb mint a másik. Nem is azért írtam, mert tudnod kéne... :D Sopronban ismerős se sok van, azok is mind panellakók. Sajnos. Strand meg csak fizetős-medencés van, a Fertő-tóra meg csak nem cuccolunk ki... Féltem a kiscsajomat... Meg amúgyis annyi a szúnyog. :(:(:( Mi is szoktunk bográcsozni. A hétvégén gulyásleves volt. De karácsonykor a párom a halászlevet is kint főzte. Szoktunk pácolt húsokat (tartja, pulyka-csirkemell) flekkensütőn megsütni. A nyársra kolbászt, szalonnát, uborkát, paprikát, paradicsomot, hagymát is lehet szúrni. Lehet májat, halat, apró húsokat is ráhúzni. Slambuc recept kata vinczene 57 konyhájából - Receptneked.hu. Virslit baconnal betekerve, paprika, hagyma, stb. felváltva nyársra szúrva. Úgyanígy debreceni kolbász, sőt fasírtot is lehet nyárson sütni. Jó, azt nem tudtam, hogy másodikon laktok:) De mondjuk felénk régen a strandon is lehetett bográcsozni:) Vagy esetleg kertes házas ismerősök... :) Másodikon? Max. begyújtom a sütőt... :( De most, hogy anyóséknál "nyaralunk", grillezni szoktunk, ha a pasik is itt vannak... Párom ügyesen csinálja... Akkor feltétlenül tessék majd megírni;) Egyébként ti bográcsoztatok vagy nyársoztatok mostanában?
És nem hoztam el... :D De majd megkeresem és megírom, ha hazaértünk... De arra nem emlékszem, hogy a pácot tejszínnel kell-e csinálni? :( Ha esetleg van valakinek "Főzzünk könnyedén! "-sorozata, igazán leírhatná ide... ;) Igazság szerint azért nézem ezt a fórumot, hogy én is ellessek vlmit... :D Gyakorlatilag mindig is emeletes házban éltem, ott nem nagyon megy az ilyesmi... Mire meg akkora lettem, hogy lehetett volna ilyesmiket csinálni a hegyen(= Zalában a telek), eladták... :( Unokatesóméknál szoktunk néha szalonnát sütni, meg slambucot főzni, bár én inkább csak az evésben, meg 1-2 részműveletben segítettem... Ez ott 10-20 emberes buli szokott lenni, szóval ha mindenki csinál is valamit, tulajdonképpen senki nem csinál semmmit... És így a recept se nagyon van meg. Mármint a slambucé... Gulyás, babgulyás, halászlé, slambuc, paprikáskrumpli. nyárson fűszerezett hús, zöldségek, meg a sima szalonnának is azért van egyedi feelingje egy kis hagymával. És a parázsban is fóliában lehet jó sok mindent sütni.
Hortobágyi slambuc bográcsban A hortobágyi slambuc bográcsban úgy készül, hogy a kockára vágott füstölt szalonnát lepirítjuk. Ha szeretnénk, kisze... Matyóföldi gulyásleves A kis kockákra vágott szalonnát lábasban kisütöm, s a felapritott hagymát üvegesre piritom benne. Az ugyancsak kockára vágott... Matyóföldi fogdmeg gulyás A szalonnát kockákra vágjuk, zsírjára sütjük, beletesszük a felaprított vöröshagymát, és üvegesre pároljuk. A tűzről levéve hoz... Lebbencsleves A szalonnát apró csíkokra vágom és az olajon zsírjára pirítom. Hozzáteszem a kockákra vágott vöröshagymát. Amikor már üveges, f... Lebbencs leves A krumplit, hámozás után, apró kockákra vágjuk. A füstölt szalonnát felkockázzuk és zsírjára sütjük. A pirított szalonnát szűrő... A füstölt szalonnát nagyon apró kockákra vágjuk, és zsírját fazékban kiolvasztjuk. Rátesszük a finomra vagdalt hagymát, majd... Lebbencsleves, kicsit másképp. A szalonnát vágd apró kockákra, egy lábosban süsd zsírjára, majd egy tálra kivéve csepegtesd le.
Ezen a héten a 215 éve, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihályra emlékezünk. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A MERENGŐHÖZ Laurának Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? Vörösmarty Mihály verse - A merengőhöz. gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek, Megférhetetlen oly kicsin tanyán; Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek, Zajától felréműl a szívmagány. Ha van mihez bizhatnod a jelenben, Ha van mit érezz, gondolj és szeress, Maradj az élvvel kínáló közelben, S tán szebb, de csalfább távolt ne keress, A birhatót ne add el álompénzen, Melyet kezedbe hasztalan szorítsz: Várt üdvöd kincse bánat ára lészen, Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz. Vörösmarty mihály a merengőhöz elemzés. Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát; Úgy térjen az meg, mint elszállt madár, Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát, Egész erdő viránya csalja bár. Maradj közöttünk ifju szemeiddel, Barátod arcán hozd fel a derűt: Ha napja lettél, szép delét ne vedd el, Ne adj helyette bánatot, könyűt. (1843. február vége – március eleje) Vörösmarty Mihályról ITT olvashatnak. Fotó: Borsodi Henrietta Magyar Kurír
Laura igent mondott a házasságra. Ezután azonban csöndessé, mélabússá, szomorkásan tűnődővé vált. Kedvetlenségét az okozta, hogy ő is boldogságra vágyott, de tudta, hogy ez a vágya sosem válhat valóra. Mint minden fiatal lány, ő is bizonyára az igazi, nagy szerelemről álmodozott, de Vörösmarty iránt nem érzett ilyen szerelmet. Így aztán lemondó szomorúsággal búcsúzott el álmaitól, ábrándjaitól. Nyilván az sem segített, hogy az eljegyzés hírére az unatkozó társasági emberek nem egy csipkelődő megjegyzést tettek a korosodó vőlegényre. Vörösmarty Mihály hagyatéka. Az egyik fiatal író például, aki egyébként Vörösmarty tisztelője volt, ezt írta a másiknak: "Tudom, az öreg házassága nem újság előtted. Mióta jegyes, már új kalapja is van, s magas sarkú csizmában jár, szinte bánni látszik, hogy a Késő vágy at elénekelte. " (Azt a verset, amelyben az idősödő költő búcsút vett a szerelemtől. ) Vörösmarty tudta, hogy Laura kezével együtt nem sikerült a szívét is elnyernie, ezért jegyességük alatt is tovább folytatta az udvarlást, újabb és újabb versekkel bizonyítva szerelmét (mint például a már elemzett Ábránd).
). Ezek a romantikus költői képek teljesen ellentétesek a vers tartalmi mondanivalójával. A vers költői eszközeit tekintve gyakoriak az ellentét ek, de ez a didaktikus jelleg miatt sem meglepő: hiszen a pedagógiai hagyományhoz hozzátartozik, hogy a szerző elmondja, mit ne tegyünk. Sok az ismétlés, a párhuzamos mondatszerkezet, az eufemizmust jelentő tagadó alakzat (finoman, szépítve, enyhítve fogalmaz Vörösmarty, nem használ kellemetlen vagy illetlen szavakat), és a szeretett nő választásait latolgató feltételes szerkezet. A vers gazdag igékben, főleg a zárlat előtti része, a 34-40. Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (verselemzés) - verselemzes.hu. sor. Ez a sok ige finoman azt érzékelteti, hogy a szeretett nőnek van személyes mozgástere, választási szabadsága. A feltételes igemód és a ható igék azonban arra próbálják gyöngéd szeretettel rávezetni a vers címzettjét (és a mindenkori olvasót), hogy lássa be a versben közölt igazságokat, vagy legalább fontolja meg a költő érveit. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek, Megférhetetlen oly kicsin tanyán; Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek, Zajától felréműl a szívmagány. Ha van mihez bizhatnod a jelenben, Ha van mit érezz, gondolj és szeress, Maradj az élvvel kínáló közelben, S tán szebb, de csalfább távolt ne keress, A birhatót ne add el álompénzen, Melyet kezedbe hasztalan szorítsz: Várt üdvöd kincse bánat ára lészen, Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz. Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát; Úgy térjen az meg, mint elszállt madár, Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát, Egész erdő viránya csalja bár. Maradj közöttünk ifju szemeiddel, Barátod arcán hozd fel a derűt: Ha napja lettél, szép delét ne vedd el, Ne adj helyette bánatot, könyűt. A higgadt, komoly gondolkodású, érett, bölcs férfi vallomása ez a költemény, amellyel saját szerelmére hivatkozva visszahívja a merengő lányt álomvilágából az itt és most világába. A cím és a Laurának szóló ajánlás azonban csak a vers ihletforrására utal, valójában egy általános boldogságfilozófia bontakozik ki a műben.
Kevés visszajelzést kapok, így nem tudom, hogy mit éreztetek a verses rovat újításával kapcsolatban. Bár az tény, a versek változatosabbak lettek. Sok költőre újra és újra sor kerülhet, hiszen hogy ki és mit kedvel, rendkívül szubjektív. Ami viszont engem a leginkább elképeszt, hogy minden, az csapata által hozott költőt nagyra tartottam, sőt, akad köztük kedvenc is. Pedig nem is én választottam őket. Talán egyetlen kivétel akadt köztük, de mostanra ő is belopta magát a szívembe. Talán nem kéne ezen meglepődni, hiszen van bennünk közös rendesen, még akkor is, ha különbségeink számosság uk ban tízszer annyit tesznek ki, elvégre azok hoztak össze minket. Rácsodálkoztam néhány választásra, hol a költőre, hol a versre, hol csak arra, aki küldte, de alapvetően nagyon élvezem ezt a kísérletet. Többet mondott el rólunk, mint a legtöbb írásunk, mert valóban lemeztelenítettük lelkünket, egy részét legalábbis. Galgóczi Móni szerint: "Vannak versek, melyeket nem tudunk végig, sokszor a költő nevét sem tudjuk, egyes sorai mégis ott lapulak az agyunk egy rejtett zugában.