Átmenetileg nem használható a 48-as busz egyik megállója Szerző: | Közzétéve: 2020. 02. 17. 09:49 | Frissítve: 2020. 12:55 Debrecen – Fakivágás miatt a Vécsey utca elnevezésű megállóhelyen a 48-as autóbuszok nem állnak meg. 48 busz debrecen youtube. Fakivágást végeznek a szakemberek a Vécsey utcán, mely érinti az autóbusz-közlekedést is. A munkák ideje alatt a Pac irányába találhatón, Vécsey utca elnevezésű megállóhelyen a 48-as autóbuszok nem állnak meg. Az autóbuszokra a fel- és leszállás legközelebb a Hegyi Mihályné, valamint a Kopja utca elnevezésű megállóhelyeken lehetséges. A munkák várhatóan 2 óra hosszáig tartanak. Frissítés: A megállóhelyet érintő munkák befejeződtek. A 48-as autóbuszok ismét megállnak a Vécsey utca elnevezésű megállóhelyen. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ez a szócikk témája miatt a Közlekedésműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Büszkeség és balítélet. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Közlekedéssel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index A lap eredeti címe: " (Debrecen)&oldid=9745845 " Kategória: Besorolatlan közlekedéssel kapcsolatos szócikkek
Rövidebb útvonalon jár egy busz Debrecenben. A 48-as számú főúton közúti baleset történt december 10-én, késő délután, ami miatt teljes útzárt rendeltek el. A DKV közlése szerint a rendőrségi helyszínelés ideje alatt, várhatóan üzemzárásig a 37-es autóbuszok csak a Kéknyelű utcáig közlekednek, ott visszafordulnak a Nagyállomás irányába. Közkívánatra ismét jár 22:30-kor a 48-as busz | HAON. Két személyautó ütközött össze a 48-as főút 12-es kilométere közelében, Debrecen és Vámospércs között. A debreceni hivatásos tűzoltók két embert feszítővágóval szabadítottak ki a járművekből. A helyszínre a mentők is kiérkeztek.
1961-ben visszavonult az aktív versenyzéstől, de a vívástól nem szakadt el. 1965-ben a Sportvezető és Edzőképző Intézetben vívó szakedzői oklevelet szerzett. 1976-ig nemzetközi versenybíróként tevékenykedett, utána versenyek főbírója, a Nemzetközi Vívó Szövetség kard bizottságának elnöke, bírói bizottságának tagja volt. Kárpáti Rudolf olimpiai bajnok kardvívó száz éve született | Demokrata. 1961-től 1991-ig volt a Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja, 1977-től a Budapesti Vívó Szövetség elnöke. 1991-ben a minden idők legjobb magyar sportolóit tömörítő Halhatatlanok Klubja tagjává és első elnökévé választották. 1992-ben a Nemzetközi Vívó Szövetség örökös tagjává és a Magyar Vívó Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagjává választotta. 1993-tól a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának tagja és tiszteletbeli elnöke volt. A vívás mellett a zenének is szerelmese, igazi műértője maradt. Zenei tanulmányait 1950-től hivatásos katonatisztként, a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Ház instruktoraként hasznosította, az intézménynek 1961 és 1986 között művészeti vezetője volt.
Sokoldalú vívó volt, ezt mutatja, hogy 28-szor lett magyar bajnok (8 kard egyéni, 11 kardcsapat, 8 tőrcsapat, 1 párbajtőrcsapat). 1932 és 1955 között válogatott volt. Egy alkalommal lövészetben (nagyöbű sportpisztoly 60 lövéses csapat versenyszámban) is nyert magyar bajnokságot, valamint a válogatott keret tagja volt. Klubjai: Pécsi Zrínyi Miklós Akadémia Sport Egylet (1931), Ludovika Akadémia Sport Egylet (LASE, 1932–1933), HTVK (1934–1936), Magyar Athletikai Club (MAC, 1937–1939), HTVK (1940–1945), 1946-tól visszavonulásáig: Toldi Miklós SC, Csepeli MTK, Csepeli Vasas, Budapesti Vörös Meteor. Magyar vívó olimpiadi bajnokok magyar. A mesterei Borsody László és Italo Santelli voltak. A fővárosi Markó utcai reáliskolába járt, sok-sok sportágba belekóstolt. Az atlétika, az úszás, a korcsolyázás sem állt tőle távol, de a vívással, meg a lövészettel csak ezek után, már az érettségit követően kötött szoros barátságot. 1929–1932 között a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia hallgatója volt, és 1932. augusztus 20-án avatták hadnaggyá.
Az 1987-es és az 1989-es Európa-bajnokságokon döntőbe került, mindkétszer ezüstérmet szerzett. Isaszegi Róbert 1965 - papírsúly A Borsodi Bányász versenyzője Isaszegi Róbert szerzett olimpiai érmet hazánknak a 48 kg-ban, 1988-ban, Szöulban jutott el az elődöntőkig. Az 1989-es Európa-bajnokságon ezüstérmes, négy évvel korábban a budapesti kontinensviadalon bronzérmes (mindkétszer a 48 kg-ban). Béres Zoltán 1970 - félnehézsúly A Vasas versenyzője Béres Zoltán olimpiai bronzérmet szerzett a félnehézsúlyban az 1992-es barcelonai ötkarikás játékokon, amely karrierje csúcspontjának bizonyult. Magyar vívó olimpiadi bajnokok film. Kovács István 1970 - légsúly A magyar ökölvívás tizedik olimpiai aranyát Kovács István szerezte az 1996-os atlantai olimpián, emlékezetes meccsen győzve le kubai ellenfelét. A magyar boksz első világbajnoki címét 1991-ben Sydney-ben szerezte meg, amelyet hat évvel később Budapesten megismételt. 1992-ben, Barcelonában olimpiai bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok. Mizsei György 1971 - nagyváltósúly A kiskunfélegyházi Mizsei György bronzérmes volt a nagyváltósúlyban a barcelonai olimpián (1992).
Ő volt az első nő, aki tiszteletbeli tagja lett a Nemzetközi Vívó Szövetségnek. De nem csak a sportban volt kiemelkedő, művelt nő volt, 6 nyelven beszélt, és anyaként is kiválóan helyt állt. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, de a vívás jobban vonzotta, ám nem szakadt el teljesen a zenétől, sok táncdal szerzője volt. Ő írta az 1959. Budapesti vívó-világbajnokság indulóját, és a labdarúgó indulót is. Már az 1928 -as olimpiai csapatban is számításba vették, mint tartalék. 1929-ben a magyar bajnokságon második, majd az Eb-n ötödik lett az egyéni versenyben. 1933-ban a magyar bajnokságon második lett, a budapesti eb-n is nagyon jól szerepelt. Meghalt az olimpiai bajnok Marosi Paula | 24.hu. 1934 és 1935-ben az országos bajnokságon ezüstérmes lett, az Európa-bajnokságon csapatban és egyéniben is az aranyat hozta el. 1936-ban San Remóban csapata Európa bajnok lett, majd megszerezte első magyar bajnoki címét is. A berlini olimpián 21 mérkőzéséből csak hármat vesztett el, ami elegendő volt az első hely megszerzéséhez, ezzel a magyar sport első női olimpiai aranyérmese lett.