Kárpáti Aurél (1884-1963; színházi és irodalmi kritikus, író, költő; Baumgartner-díjas: 1929, 1936; Kossuth-díjas:1960) volt az egyetlen, régi nagy, "öreg" recenzens, aki korábban Marika Solvejgjéről (Ibsen: Peer Gynt) így írt: "Még keveset tud, de megérkezett valaki a magyar színpadra". Helga "hozta meg" Törőcsik Mari számára az egyértelmű, visszavonhatatlan "sajtószakmai" elismerést: kétségbevonhatatlanul nagy színművész! /A Wikipédia szerint a "nagyérdeműnek" is ekkor, nevezzem így: esett le az a bizonyos "törőcsikes teátrumi tantusz". / Tompos Kátya és Adorjáni Bálint – Varsó melódia, Hatszín Teátrum, 2018 – Fotó: Takács Attila A mostani Varsói melódia tisztelgés /is/ Törőcsik Mari előtt. Hódolat. Szeretet. Energiatöltet: Felé! Törőcsik Mari élete képekben. Csúcs. Legfőképpen azért, mert Helga, azaz Tompos Kátya azt az érzetet kelti: méltó utóda Törőcsik Marinak. Az érzékenysége. A tüneményessége. Az eszköztelensége. A létezése. Nincs mimikája, gesztusa, villanása, ami ne ezt sugározná. Amiként fenomenális Eliza Doolittle-ként a Centrál Színházban, a Ma Fair Lady-ben partnerével, az ugyancsak kivételes Alföldi Róberttel, Puskás Tamás bravúros, nagyvonalúan elegáns, lélekcsiszoló rendezés-remekében.
2016-tól a Jóra Való Törekvés Alapítvány fővédnöke és társelnöke Kellár F. János Immánuellel. 2017 év elejétől egy éven keresztül a szombathelyi Markusovszky kórházban kezelték, legyengült egészségi állapota miatt. 2018 januárjában térhetett haza velemi otthonába. Évtizedek óta a Vas megyei Velem lakója, ahol 1973-ban járt először. 2018-ban a település díszpolgára lett. Először a kamerák előtt, majd a színpadon is megtalálta hivatását Törőcsik Mari » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 2020-ban arról nyilatkozott, hogy nem lép többet színpadra. (Címlapkép: Wikipédia)
A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban. 1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja. Forrás: Wikipédia
2007. február 2. 15:00 Száz éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tudományos módszertan vagy orosz miszticizmus 1834. február 8-án született Tobolszkban a helyi gimnázium igazgatójának tizenhetedik (és tizenharmadik életben maradt) gyermekeként. Nagyapja vitte az első nyomdagépet Szibériába, és ő adta ott ki az első újságot. Apját szembaja fiatalon nyugdíjba kényszerítette, a család megélhetését ettől kezdve az anyja által alapított üveggyár biztosította. Mengyelejev is dolgozott itt, s első kémialeckéit egy száműzött politikai fogolytól kapta. Tizenhárom éves volt, amikor apja meghalt, a gyár leégett, az elszegényedett család Moszkvába költözött. Itt nem sikerült egyetemre bejutnia, végül Pétervárott végezte el a tanárképző főiskolát. Diplomájának megszerzése után tüdőbajt fedeztek fel nála, ezért az orvosok tanácsára a Krím-félszigeten helyezkedett el. 1856-ban gyógyultan tért vissza a fővárosba, ahol fizikai-kémiai értekezésével magiszteri címet szerzett, majd egy év múlva egyetemi oktató lett.
114 éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak. 1834. február 8-án született Tobolszkban a helyi gimnázium igazgatójának tizenhetedik (és tizenharmadik életben maradt) gyermekeként. Nagyapja vitte az első nyomdagépet Szibériába, és ő adta ott ki az első újságot. Apját szembaja fiatalon nyugdíjba kényszerítette, a család megélhetését ettől kezdve az anyja által alapított üveggyár biztosította. Mengyelejev is dolgozott itt, s első kémialeckéit egy száműzött politikai fogolytól kapta. Tizenhárom éves volt, amikor apja meghalt, a gyár leégett, az elszegényedett család Moszkvába költözött. Itt nem sikerült egyetemre bejutnia, végül Pétervárott végezte el a tanárképző főiskolát. Diplomájának megszerzése után tüdőbajt fedeztek fel nála, ezért az orvosok tanácsára a Krím-félszigeten helyezkedett el. 1856-ban gyógyultan tért vissza a fővárosba, ahol fizikai-kémiai értekezésével magiszteri címet szerzett, majd egy év múlva egyetemi oktató lett.
Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Kémia csicsak. g kérdése 56 1 éve Ki találta ki a periódusos rendszert? és mikor? Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. 0 Általános iskola / Kémia gergocsicsak { Tanár} megoldása Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul: Дмитрий Иванович Менделеев; Tobolszk, 1834. január 27. [1]/február 8. [2] – Szentpétervár, 1907. január 20. [1]/február 2. [2]) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója. A 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét. 0
A munka során a kutatók megvizsgálták, hogy a két neutroncsillag, illetve egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközése során milyen arányban képződik a jód-129 és a kűrium-247, és a számításokból kapott eredményeket összehasonlították a meteoritokban mérhető értékekkel. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Naprendszer születése előtti utolsó r-folyamat nem játszódhatott le túlságosan nagy neutronsűrűségű közegben, mert akkor jóval több kűrium képződött volna a jódhoz képest. Ez azt is jelenti, hogy a nagyon nagy neutronsűrűséggel járó folyamatok, mint például amikor két neutroncsillag nagy energiájú ütközésekor az anyag kiszakad a neutroncsillag felszínéről, nem játszhattak fontos szerepet. Ellenben egy közepesen neutronsűrű környezet, mint például a két összeolvadó csillag körül formálódó diszkből kilökődő anyag már jó egyezést mutat a meteoritokban mért adatokkal. (Ez is érdekelheti: Óriási meteor égett el a levegőben Nagy-Britannia felett – videó) Mivel az anyagképződés, vagyis a nukleoszintézis jóslata sok bizonytalan nukleáris tulajdonságon és csillagfolyamaton alapszik, a válasz arra, hogy egészen pontosan mi volt az az utolsó csillagászati objektum, amely nehéz elemeket szállított a Naprendszerünkbe, még mindig bizonytalan.