Megtudhattuk egyebek mellett azt, hogyan történt József Attila felvétele az egyetemre, milyen órákat vett fel és kiknél, mikor kapott dicséretet és kitől, mikor hol lakott, mikor volt beteg vagy volt híján a pénznek, milyen rendszerességgel étkezett, kik jártak vele együtt egyetemre, milyen körülmények között távozott Szegedről, stb. – és ez a satöbbi még tényleg sok mindent takar. Mindent összevetve egy rengeteg idézettel és adattal megtámogatott, jól felépített előadást hallgathattak végig a jelenlévők. Még délelőtt került sorra Barna Gábor, a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék tanszékvezető docensének Hermann Antal munkásságáról és a szegedi néprajzoktatás kezdeteiről szóló előadása, valamint Pálfy Miklós, a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezető docensének előadása a francia szakos képzés megindulásáról és Tóth Béla munkásságáról. Délután adott elő Mezősi Gábor (Kogutowicz Károly munkássága és a szegedi földrajzoktatás kezdetei), Gyémánt Iván ( Ortvay Rudolf kutatói és oktatói tevékenysége és a szegedi fizikai képzés kezdetei), Szögi László (Hazai felsőoktatási helyzetkép az 1920-as években), Németh Miklós (A Magyar Nyelvészeti Tanszék megszervezése és Horger Antal nyelvészeti munkássága) és Mészáros Edit (A Finnugor Nyelvészeti Tanszék megindulása).
József Attila tanulmányai Szegeden – a szegedi egyetem József Attila korában címmel rendezett az SZTE Szaklevéltára tudományos konferenciát október 12-én. A konferenciát Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes nyitotta meg. Rövid köszöntője után Zsidi Vilmos levéltárvezető (BCE Egyetemi Levéltár) előadása következett. Beszéde elején ő maga jegyezte meg, hogy látszólag kissé távolról indítja a témát. És tényleg, hiszen előadásában a felsőoktatási levéltárak szerepét ismertette a hazai egyetemtörténeti kutatásokban. (József Attila szelleme még megidézésre várt. ) Ha valaki ekkor esett volna be az aulába, könnyen azt hihette volna, hogy rossz helyen jár, és sűrű bocsánatkérések közepette (vagy csendben) hátrált volna ki a teremből. Mader Béla, a SZTE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója azt mutatta be előadásában, hogy milyen volt egyetemünk könyvtára az 1920-as években. (József Attila szelleme felpattant a kispadról, és elkezdett bemelegíteni, hiszen a kor már stimmelt. ) Kitért arra, hogy 1921-ben csak a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanárainak nagy része költözött Szegedre, az egyetem könyvtára azonban nem.
Ismertette, miként jött létre az Egyetemi Könyvtár Szegeden, elmondta, hogyan szerezték be a köteteket, mennyit vásároltak, illetve milyen adományokat kaptak. Egy anekdota szerint akadtak olyan professzorok, akik az általuk még Kolozsváron kikölcsönözött könyveket már a szegedi könyvtárba hozták vissza – sajnos ezen a módon került a legkevesebb kötet a könyvtár állományába. (Érdekes előadás volt, de József Attila szelleme ekkor már készen állt, hogy pályára lépjen! ) Péter László nyugalmazott egyetemi tanár (SZTE Modern Magyar Irodalmi Tanszék) József Attila és a szegedi egyetem kapcsolatáról tartott rendkívül alapos előadást. Túl is lépte a számára kijelölt időkeretet, de megérdemelten, hiszen a József Attiláról szóló konferencián ez volt az egyetlen(! ) olyan előadás, amely a költőt állította középpontjába, és nem az egyetem valamely intézményét vagy József Attila egyik professzorát. Előadása olyannyira részletekbe menő volt, hogy mindössze az általa érintett témák egy részének felvillantására vállalkozok.
Végül 1971-től, miután a Délép szegedi házgyárában elindult a gyártás szovjet minta alapján, a helyi üzem látta el az építőket. Az elemeket speciális teherautókon vitték a beépítés helyszínére – ennek akkoriban csodájára járt a város, örökítette meg az újság. Azt is bemutatták, mennyire kompletten érkeztek az elemek burkolatokkal, szaniterekkel, és miként "utazott a szoba" a József Attila sugárúton. A munkások Kelenföldön tanulták meg az elemek összeillesztését. Kilátással a Víztoronyra. A felvétel 1978 őszén készült (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm S_317_01) Tarjány és Tárjanyi Tarján az egyik honfoglaló törzs volt, amelynek egy nagycsaládja telepedett le a mai városrész helyén. A Tarjány először 1753-ban bukkant fel Péter László helytörténeti kutatásai szerint. 1850-ben például Nagy Tárjanyi Szőlőknek, 1911-ben Tarjáni szöllőknek nevezik a területet. Még a lakótelep építése előtt is ritkán lakott, kertes városrésznek számított. Holdbéli táj Tarjánban több mint 7200 lakás, 30 ezer ember otthona épült fel: jelenleg nagyjából 12 ezren lakják a városrészt.
A négy kis szegedi hódítót Somogyi Károlyné fotózta le 1978 tavaszán (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm S54_08) Családias légkör A résztvevők elmesélték, hogy sok közösség költözött be az épülő tömbökbe. Így kapott lakást a Kereszttöltés utcai úgynevezett Délép-házban a vállalat számos dolgozója, valamint a labdarúgó- és kézilabdacsapata. Ennek köszönhetően kezdettől családias légkör uralkodott. Arra is emlékeztek a környékbeliek, hogy háromféle módon lehetett lakáshoz jutni: létezett tanácsi, OTP-s és szövetkezeti. Egy Űrhajós utcában lakó asszony felelevenítette, hogy az első szilveszterek népünnepélyekre hasonlítottak. Játszótér Tarjánban a hetvenes években (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_e545_08) Felismerte magát? Írjon nekünk! Somogyi Károlyné Magdikára leginkább a Szeged krónikása cím illik. Mindenhol ott volt a város legendás fotóriportere, aki 2011-ben hunyt el. A mindig vidám és szeretnivaló Magdika készítette a képet a játszótéri gyerekekről és a négy kis szegedi hódítóról is, akik 1978 tavaszán a tarjáni házak között mászták meg a homokdombokat.
Az alsó szinten vendéglátó egység van kialakítva, mely jelenleg nem működik. A lakószinten 2 szoba és nappali, valamint az étkező-konyha, fürdőszoba, WC kapott helyet. A nagy... 43 500 000 Ft Alapterület: 75 m2 Telekterület: 1410 m2 Szobaszám: 2 Tárkányon családi ház eladó. Mezőörs eladó haz. Alapterület: 75 nm-es telek: 1410 m2 cserépkályha fűtés 18000000 Ft Referencia szám: HZ030403 18 000 000 Ft Alapterület: 100 m2 Telekterület: 1100 m2 Szobaszám: 4 KIZÁRÓLAG AZ OTTHON CENTRUMNÁL, KIZÁRÓLAG NÁLAM!! REÁLISAN LÁTJUK A VILÁGOT, ISMERJÜK A PIACOT 17 ÉVE EZT CSINÁLJUK! Térjünk a lényegre: - Győr és 15km-es körzetében alig, vagy nincs telek - Vagy olyan árakon ami már nehezen érhető fel - 45-50 Millió Forint alatt ne... 46 500 000 Ft Alapterület: 94 m2 Telekterület: 600 m2 Szobaszám: 4 KIZÁRÓLAG AZ OTTHON CENTRUMNÁL, - 45-50 Millió Forint alatt ne... 41 500 000 Ft Alapterület: 97 m2 Telekterület: 980 m2 Szobaszám: 4 KIZÁRÓLAG AZ OTTHON CENTRUMNÁL, REÁLISAN LÁTJUK A VILÁGOT, ISMERJÜK A PIACOT, 17 ÉVE EZT CSINÁLJUK!
millió Ft - Millió forintban add meg az összeget Esetleges építmény területe (m²): Akadálymentesített: mindegy igen Légkondicionáló: mindegy van Kertkapcsolatos: mindegy igen Panelprogram: mindegy részt vett Gépesített: mindegy igen Kisállat: mindegy hozható Dohányzás: mindegy megengedett Városrészek betöltése... Most nincs olyan ház, amit keresel. Próbálj máshogy keresni, vagy nézd meg ezeket az ingatlanokat: Eladó lakások Győr-Moson-Sopron megye (1465 ingatlan) Eladó házak Győr-Moson-Sopron megye (2229 ingatlan) Eladó telkek Győr-Moson-Sopron megye (1055 ingatlan) Hogy tetszik az
2 178 talált ingatlan, 642 új, 1 536 használt, 537 projektben Belépett felhasználóként itt megjelenítheti beállított fontos helyeit (POI-k) A két pont között mért távolság: km. Budapest IX. kerület, Belső Ferencváros Friss, kizárólagos megbízás 38, 9 M Ft 34 m 2 Budapest IX. kerület, Belső Ferencváros IX., Mester utcában eladó egy kifejezetten szép állapotú, 34 nm-es, 1. emeleti, világos garzon lakás. Mezőörs eladó haz click aquí. A jelenlegi tulajdonos az ingatlant néhány éve teljeskörűen felújította, cirkófűtés került kialakításra, a hidegburkolatok cseréje megtörtént....
Ingatlan Kereső Eladó ingatlanok Mezőörs Eladó Családi ház Ingatlan kereső Összesen 0 ingatlan van.