Andrew Morton Erzsébet és Margit – A Windsor nővérek A nővérek mindig közel álltak egymáshoz, és jó barátok voltak. Azonban amikor a sors furcsa fintorának köszönhetően nagybátyjuk, VIII. Eduárd úgy döntött, hogy lemond a brit trónról, kettejük kapcsolata hirtelen megváltozott. Flora Harding Erzsébet és Fülöp – A kezdet kezdete Windsor, 1943. Miközben a világban háború tombol, Erzsébet, az ifjú hercegnő izgatottan várja, hogy újra találkozzon a lefegyverzően jóképű tengerésztiszttel, akit tizenhárom éves kora óta képtelen kiverni a fejéből. Schäffer Erzsébet Ómama és a főpincérek Nagy szájjal szoktam mesélni: az én temesvári ómamámnak négy férje volt. Egy hölgyfodrász és három főpincér. Az én családfám-KELLO Webáruház. Hát ez remek! Nem is kell tovább mondanom... klasszikus és kortárs szépirodalom és igényes szórakoztató irodalom... történelem, tudomány, művészet, gasztronómia...... idegennyelvű könyvek... A könyvek mellett a Padlás békebeli hangulata vár
2 487 Ft-tól Nincs egy férfi - Írások és firkák 2 560 Ft-tól Alfa-lányok - Lázadó nők, akik dacolva a Szilícium-völgy férfiuralmával megkötötték életük üzletét 2 707 Ft-tól 2 870 Ft-tól Ösztönlények 2 414 Ft-tól Kérdezz-felelek (0)
Close Főoldal JEGYZÉKI TANKÖNYV 2021/22 Back 1. ÉVFOLYAM 2. ÉVFOLYAM 3. ÉVFOLYAM 4. ÉVFOLYAM 5. ÉVFOLYAM 6. ÉVFOLYAM 7. ÉVFOLYAM 8. ÉVFOLYAM 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 11. ÉVFOLYAM 12.
Előadások a Nemzeti Színházban A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében április 9-én, szombaton 19 órakor Molnár Ferenc – Keller Dezső – Zerkovitz Béla A doktor úr című zenés vígjátékát játssza a Tompa Miklós Társulat. Rendező: Keresztes Attila. 11-én, hétfőn 19 órakor A vadkacsa című Ibsen-darab látható a Nagyteremben, szintén Keresztes Attila rendezésében. 13-án, szerdán 19 órakor a Grand Hotel Retromadár című nagytermi előadás tekinthető meg Radu Afrim rendezésében. 15-én, pénteken 19 órakor újra A vadkacsa című darabra várják a Nagyterem közönségét. Jegyeket a nagytermi jegypénztárban (telefonszám: 0365-806-865), a helyszínen előadás előtt egy órával, valamint a Biletmaster oldalon lehet vásárolni. Budapestiek vendégszereplése az Arielben A budapesti Láthatáron csoport két, 16 éven felüli nézőknek ajánlott előadással szerepel áprilisban a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban. 10-én, vasárnap 18 órától Kincses Réka A megmentő című darabját, 12-én, kedden, szintén 18 órától a Hagyaték című produkciót láthatja az Ariel színház közönsége.
Az idősebb Werlének folyamatosan romlik a látása, vakság vár rá, mint ahogyan lánya, Hedvig sem kerülheti el a sorsát. Werle pontosan látja a valóságot, épp ezért képes befolyásolni a többieket. Gyarló céljai érdekében megtéveszti környezetét. Ugyanakkor gyenge látásának köszönhetően nem találja el rendesen, csak megsebesíti a vadkacsát, így kerülhet az Ekdalékhoz. Hedvig gyermeki értelmének köszönhetően a valóságot és az igazságot nem ismeri, nem is ismerheti, ezért döbbenti meg nevelőapjának (Hjalmar) viselkedése. A szülők tudják betegségét, Hjalmar azonban az igazi okát kezdetben nem ismeri. Nem szabad a gyenge fénynél rajzolnia és olvasnia, hiszen ez meggyorsítja betegségének kiteljesedését. Gregers azt képzeli magáról, hogy pontosan látja a világ dolgait. Eszményei megvalósíthatatlanok, de mindent csak az eszményeken keresztül képes értékelni. Tényfeltáró és megtisztító, illetve boldogító szándéka a pontatlan helyzetfelismerés és -értékelés következménye. Fel akarja nyitni Hjalmar szemét, miközben nem veszi észre, hogy ezzel csak árthat barátjának.
Hjalmar Ekdal, a családfő, fényképész. Ibsen remek érzékkel választja meg foglalkozását. A fényképésznek ugyanis kitűnően kell látnia, Hjalmar azonban nem látja tisztán a világ dolgait. Nem tudja, hogy mostani jótevője (id. Werle) valójában családjának tönkretevője. Cserbenhagyta apját, és gyermeket váró házvezetőnőjét feleségül adta hozzá. A fényképészet mesterségének kitaníttatása és a műterem felszerelésének támogatása ugyanúgy kompenzáció volt, mint az albérlet kitervelése. Hjalmart a darab folyamán számtalanszor kinevetik, megalázzák, megszégyenítik, és mindez a múlt eseményeinek következménye. Azzal, hogy apjának tönkremenetele után fel kellett hagynia a tanulással, menthetetlenül félrecsúszott az élete. A tehetséges és törekvő fiúból tohonya felnőtt lett. Sem tehetsége, sem energiája nincs tehát a munkához. A boldogság megelégedett illúziójában él, és folyton arról beszél, hogy ha találmánya elkészül, a család anyagi helyzete jelentősen megjavul. Gyakran visszavonul a lakásban kialakított műterembe, hogy találmányát tökéletesítse.
Retteg attól, hogy az ügy nyilvánosságra kerül és botrány lesz belőle. Felháborodásában képmutatónak, hazugnak, bűnözőnek nevezi Nórát és eltiltja három kicsi gyermekük nevelésétől. Aztán amikor Krogstad váratlanul visszaküldi az adóslevelet, és már nem kell félni a botránytól, teátrálisan mindent megbocsát Nórának. Nóra azonban nem fogadja el ezt a megalázó helyzetet. Tudatosodik benne, hogy férje értéktelen, kicsinyes, hitvány ember. Úgy dönt, hogy elhagyja gyermekeit, otthonát és kilép a házasságból. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Harmadik korszakában (1879-től) a szerző mindig valamely központi jelkép köré szervezi darabját, ebben a műben ez jelkép a babaház vagy babaszoba. Nóra egyik megszólalása világítja meg a legjobban a szimbólum értelmét: " De az otthonunk lényegében nem más, mint egy gyerekszoba. Én itt a te babafeleséged vagyok, mint ahogy odahaza a papa babagyereke voltam. A gyerekeink pedig az én babáim. " Ez az idézet mutatja, hogy a szöveg feminista értelmezése természetesen jogos, ugyanakkor nem az egyetlen értelmezés. A főszerep a darabban (és az eztán következőkben, A vadkacsa és a Solness építőmester c. művekben) az élethazugság eszméjéé. Bár Nóra felveti a babahasonlatot a III. felvonás végén, a babaház (dukkehjem) kifejezés nem hangzik el a darabban. Helyszín: csak egy helyszín van, a Helmer család polgári otthona, azon belül is a lakás nappalija. Tehát mindig zárt térben zajlanak az események. Idő: a történet december 24-én kora délután kezdődik és december 26-án éjszaka zárul (teljes időtartama 3 nap).
Később a gyerekekre való tekintettel férje kelletlenül visszafogadta. A sors iróniája, hogy Laura tragédiájában Ibsennek is szerepe volt, mivel Laura regényét Ibsen javaslatára utasította el a kiadó, és ekkor maga Ibsen tanácsolta Laurának, hogy mindent mondjon el a férjének (ugyanezt a tanácsot adja Lindéné Nórának). Ibsen volt az is, aki korai leveleiben "pacsirtának", "énekes madárnak" szólította Laurát (akárcsak Helmer Nórát). A dráma írásakor Ibsen saját szerepét sem hallgatta el, kíméletlen őszinteséggel beleírta saját érzéseit is. Laura Kielernek mindazonáltal nem tetszett a Babaház, mert saját életének torzképét látta benne. Helye a szerző munkásságában: a Babaház fordulópontot jelent. Ezzel a művel zárul Ibsen romantikus korszaka, és indul a nagy társadalmi drámák és a szophoklészi elv időszaka (egy polgári színmű előzi meg, A társadalom támaszai, 1877). Műfaj: új típusú polgári drámának tekinthetjük. A polgárság, közelebbről a család válsága Ibsen ekkori műveinek tárgya. 1879-től keletkezett munkáit társadalmi színműveknek és szimbolista drámának is nevezi a szakirodalom.