A 2S3 önjáró tarack alváza megegyezik az SA–4 típusjelű légvédelmi rakéta szállító-indító járművével. A torony parancsnoki kupolájára egy 7, 62 mm űrméretű géppuska helyezhető. Lövege a D–20 típus egyik változata. A harcjármű küzdőtere, a torony zárt, az atom-, biológiai-, vegyivédelemhez szükséges műszerekkel és felszerelésekkel ellátták. Gyártó ország: Oroszország. Űrméret 152, 4 mm. Emelkedési szög: –3° +65°, oldalszög 360°. D–20 vontatott tarackágyú. | Tények Könyve | Kézikönyvtár. Teljes hosszúság 7, 765 m, teljes szélesség 3, 25 m, teljes magasság 3, 050 m. Tömeg 27 500 kg, lőszertömeg 43, 6 kg (repesz), lövedék-kezdősebesség 651 (655) m/s, lőtávolság 17 050 (24 000) m. Vontatási mód: önjáró, póthajtásos gránát: van. Kezelők száma: 1+4 fő.
Lásd Wolfgang Fleischer: Russian Tanks and Armored Vehicles 1917-1945. (1999) ↑ Hegedűs–Turcsányi: 20. o. ↑ Lásd utolsó bekezdését.
Két hónapra rá a KV–2-t hivatalosan is rendszeresítették és a leningrádi gyár megkezdte a sorozatgyártást, ami 1941 októberéig tartott. A gyártás befejezése több okra vezethető vissza: nagy anyagigény, alacsony megbízhatóság, a gyár Leningrád ostroma miatt történő áttelepítése, illetve az ostromgyűrű bezárulása után a termelés teljes befejezése. A leningrádi gyár által legyártott 334 darab KV-2 harckocsi az 1941-es harcokban gyakorlatilag mind megsemmisült. Felépítése [ szerkesztés] A harckocsit az azelőtt jól bevált de fegyverzetét tekintve "gyengének" bizonyuló KV-1 esből fejlesztették tovább egy hatalmas 12 t tömegű nagyon magas tornyot kapott. 2Sz önjáró tarack. | Tények Könyve | Kézikönyvtár. A német harckocsizók azzal gúnyolták, hogy "ha egyszer felderíted, lehetetlen nem eltalálni". A toronyba egy 152 mm-es M-10 típusú tarackot építettek. A lőszer a hatalmas torony hátsó részének jobb-és bal oldalában illetve az alvázon kapott helyet. A harckocsin két darab DT géppuska került beépítésre: egy a löveggel párhuzamosítva, illetve mivel a torony nagyon lassan forgott, ezért nagyon könnyen kivitelezhető volt az hogy egy magányos KV-ra egy gyalogos katona hátulról rátámadjon ezért a másikat a torony hátsó részébe helyezték.
Magas tornya kiváló célpont volt, ráadásul a nagy méretű lőszerből csak keveset vihetett magával. Gyártásuk a harcok elől a hátországba hátravont gyárak leállásával szűnt meg. A Wehrmacht is hadrendbe állította KV–2 754(r) típusjelzéssel. A kiinduló ötlet jó volt, később sok hasonló német és szovjet roham- és önjáró löveg készült, de mint saját kategóriájában elsőnek feltűnt fegyver még sok gyermekbetegséggel küzdött, amit a későbbi típusoknál kijavítottak. A problémát elsősorban a torony okozta, mivel a nagy kaliberű fegyver tömege és mérete miatt túlméretezett és gyengén mozgatható tornyot alakítottak ki. A későbbi hasonló célú járműveket torony nélkül, rögzített löveggel tervezték. Története [ szerkesztés] Az 1940–43 között a szovjet nehéz harckocsiknál általánosan használt KV rövidítés – így a KV–2 típus megnevezése – Kliment Jefremovics Vorosilov nevének kezdőbetűiből ered. A 2-es szám a második modellt jelöli a KV harckocsik sorában. A harckocsit a leningrádi Kirov Gyár mérnöki irodája 1940 januárjában tervezte a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg – alapvetően az 1939–40-ben zajló téli háborúban a Mannerheim-vonal erődrendszerét leküzdeni képes – jól védett és nagy tűzerejű tank igényét és annak hiányát kielégítendő.
Egyetemünk ma is nemzetközi hírű tudományos műhely. A Szegedi Tudományegyetem minden évben a világ vezető egyetemei között szerepel a ranglistákon, melyeken hazai viszonylatban rendre a legjobb magyarországi felsőoktatási intézmény. A Szegedi Tudományegyetem a QS World University Rankings by Subjec t legfrissebb kiadásában az élet- és orvostudományok tudományterületén, tavalyhoz hasonlóan, a 451-500. helyezést érte el, mellyel dobogós helyet szerzett magának. A szegedi universitas a tudományterületek közül itt teljesített a legerősebben, melyhez hozzájárult az is, hogy az ide tartozó orvostudományi szakterületen a prominens 351-400. helyen végzett az intézmény. A listák összeállításakor figyelembe vették – szakterületenként eltérő súlyozással – az akadémiai szféra és a munkáltatók értékeléseit, valamint a tudományos munkák idézettségét jellemző két mutatót: az egy műre eső idézetek számát és a Hirsch-indexet. Általános orvostudomanyi kar . A CWUR ( Center for World University Ranking) legfrissebb, 2021/2022-es rangsorában, a vizsgált közel 20 ezer intézmény közül idén bekerült a világ vezető egyetemeinek top 3, 5 százalékába a Szegedi Tudományegyetem.
Magyarországi viszonylatban az SZTE a második legjobb magyar egyetem lett. A Times Higher Education 2021-re vonatkozó World University Rankings listán stabilan őrzi helyét az SZTE: továbbra is a 801-1000. helyen áll a felsőoktatási intézmény. A kutatás minősége alapján Magyarország egyik legjobb egyeteme az SZTE. Közzétette 2020-ra vonatkozó felsőoktatási rangsorát a Figyelő. Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar – onkol.hu. Az intézményi abszolút rangsorban az SZTE a legjobb vidéki egyetem, miközben a képzésterületi listán az első helyen áll az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar. Az első helyes jelentkezők, a felvettek száma, az első helyes jelentkezők közül felvettek aránya, a felvettek pontátlaga és a 400-nál magasabb pontszámmal felvettek aránya. Ezeket az indikátorokat vette figyelembe felsőoktatási listája összeállításakor a Figyelő. Az intézmények oktatási minőségét a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya alapján, míg elismertségét a külföldi hallgatók aránya és a végzettek havi bruttó átlagjövedelme alapján értékelték.
Videók DErbi 2018 A Debreceni Egyetem dolgozóinak és családtagjainak hagyományos napjáról készült összefoglaló videoja Debreceni Egyetem 2018 Hallgatói létszámát tekintve a legnagyobb, és az ország legrégebbi felsőoktatási intézménye a DE Események 20 Apr A Debreceni Egyetem tudományos ismeretterjesztő sorozatában ezúttal "Állati jó terápiák" címmel Jakabné Bagi Ágnes, a DE Klinikai Központ Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinika gyógytornásza tart előadást.