A két és fél hektáros terület bekerítése 1994 végén, beültetése pedig 1995-ben kezdődött meg elsősorban hazai őshonos fás szárú növényekkel. A munkálatok első lépéseként tereprendezést és rekonstrukciót kellett végrehajtani. A terület karbantartása (kaszálás stb. ) megtette kedvező hatását: a bogáncsok helyett ma már fajokban igen gazdag rét, liget díszlik. Eddig több mint 200 féle lágyszárú növényt határoztak itt meg. Kaszáláskor figyelnek az éppen virágjaikat ontó és védendő gyepszintet alkotó növényekre. A telepítések során különböző, a Kárpát-medencére jellemző növénytársulások kerültek kialakításra. Ilyen például a boróka-fehérnyár társulás, amely a Duna-Tisza-közére jellemző, vagy a nyírségi pusztai tölgyes. A telepítés ma is tart, így folyamatosan bővül, gazdagodik a kert. A hazai növényfajok mellett díszfák és idegen tájak fái, cserjéi is helyet kaptak a kertben, mint különlegességek, melyeket más botanikus kertekből és faiskolákból adományoztak. Az arborétum egyes részeit sövénysorok különítik el egymástól.
+36 47 352 003 | | 3910 Tokaj, Serház út 55. A Bonchidai Csárda Tokaj belvárosában, közvetlenül a hajókikötő mellett fekszik. Itt található a város központi parkolóhelye, és innen indul a folyóparti sétány is. Az 1968-ban épült csárda új tulajdonos irányítása mellett, néhány évvel ezelőtt teljesen újjáépült, és Bonchidai Csárda néven 2004 nyarán nyílt meg újra. A csárda teraszáról páratlanul szép kilátás nyílik a Tiszára, melyet minden Tokaj-Hegyaljára érkező vendégnek egyszer át kell élnie. A legmodernebb berendezésekkel feszerelt, 200 fő befogadására alkalmas csárda télen-nyáron várja vendégeit. Tágas belső termei konferenciák, esküvők és egyéb nagyszabású rendezvények lebonyolítására is alkalmasak. A BONCHIDAI CSÁRDA konyháját közismerten a régió legjobbjai között tartják számon. Technikai felszereltsége és kitűnő személyzete biztosíték arra, hogy a nagylétszámú csoportokat is gyorsan, magas színvonalon ki tudja szolgálni. A ház specialitásai között elsősorban a halételeket kell kiemelni, így többek között a Tiszaparton elengedhetetlen halászlevet.
Elizabeth Apartman Tokaj Az Elizabeth Apartman Tokaj településén található, festői szépségű részen. Ideális választás pihenni vággyó pároknak, családoknak és baráti társaságoknak egyaránt. Borgaléria Panzió Tokaj A Borgaléria Panzió Tokaj településen, Hegyalja utca 17 szám alatt található. 3 szobában összesen 11 személy személy számára tudnak kényelmes elszállásolást biztosítani. Hubert Apartman Tokaj A Hubert Apartman Tokaj településen, Baross Gábor utca 7 szám alatt várja vendégeit. Az apartman 10-12 személy számára tudnak kényelmes elszállásolást biztosítani. Tokajvár Hotel Tokaj A Tokajvár Hotel Tokaj településen, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 5 szám alatt várja vendégeit. Elegáns hotel, ahol 21. századi felszereltséggel és kiválóan szakképzett személyzettel várják a vendégeket. Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 5 Megnézem
Költőterülete Dél-Norvégiától, a Cseh-erdőtől és az Alpok délkeleti részétől, illetve a Balkán-félsziget hegységeitől kelet felé egész Japánig húzódik. Fotó: Adobe Stock Európai állománya 180–550 ezer párt, a magyarországi 250–750 párt számlál a becslések szerint. Ott telepszik meg, ahol nagyobb kiterjedésű, természetközeli erdőállományokat talál, és általában olyan erdőkben foglal revírt, ahol nagyobb mennyiségben van elhaló vagy korhadt lombhullató fa, odúját ugyanis kizárólag holt vagy elhaló ágrészben vagy törzsben alakítja ki, továbbá táplálékállatainak zömét (rovarokat, lárvákat, fakérgen élő egyéb gerincteleneket) is ilyen faegyedeken zsákmányolja. Hazánkban a nagyobb kiterjedésű bükkös erdőségekhez kötődik. Az Északi-középhegységben a Börzsöny, a Karancs–Medves-vidék, a Mátra, a Bükk, a Putnoki-dombság, a Heves–Borsodi-dombság, a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt területéről ismertek költőállományai. Először észleltek hazánkban egy pintyfajt | Kiskunsági Nemzeti Park. A Dunántúli-középhegységben a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Gerecse és a Bakony erdeiben, továbbá a Kőszegi-hegységben fészkel.
Több, mint 1. 000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon TA 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyelték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozoói, májusban pedig megkezdték az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy számot vessüenek a faj ez évi költési sikeréről. Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni A fészekanyag összegyűjtése rengeteg jövés-menéssel jár, miközben a kisebb termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak, és táplálkozni sem tudnak, ezért a madarak ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni a dolgon. Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon 2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. Először észleltek hazánkban egy pintyfajt | Varázslatos Magyarország. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet.
Költőterülete Dél-Norvégiától, a Cseh-erdőtől és az Alpok délkeleti részétől, illetve a Balkán-félsziget hegységeitől kelet felé egész Japánig húzódik. Európai állománya 180–550 ezer párt, a magyarországi 250–750 párt számlál a becslések szerint. Ott telepszik meg, ahol nagyobb kiterjedésű, természetközeli erdőállományokat talál, és általában olyan erdőkben foglal revírt, ahol nagyobb mennyiségben van elhaló vagy korhadt lombhullató fa, odúját ugyanis kizárólag holt vagy elhaló ágrészben vagy törzsben alakítja ki, továbbá táplálékállatainak zömét (rovarokat, lárvákat, fakérgen élő egyéb gerincteleneket) is ilyen faegyedeken zsákmányolja. Hazánkban a nagyobb kiterjedésű bükkös erdőségekhez kötődik. Nagy csőrű madara. Az Északi-középhegységben a Börzsöny, a Karancs–Medves-vidék, a Mátra, a Bükk, a Putnoki-dombság, a Heves–Borsodi-dombság, a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt területéről ismertek költőállományai. A Dunántúli-középhegységben a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Gerecse és a Bakony erdeiben, továbbá a Kőszegi-hegységben fészkel.
Akasztó külterületén járva egy útról felszálló, vastag, sárga csőrű madár ragadta meg Bárdos Tibor, természetvédelmi őrkerület-vezető figyelmét 2021. május 10-én. A madár felszállt egy közeli akácfára, így lehetőség volt alaposabban is megfigyelni és lefotózni. Kiderült, egy tojó trombitás sivatagipinty (Bucanetes githagineus) került szem elé. Fehérhátú fakopáncs – Hazánk legritkább harkályfaja. A fajt most először észlelték Magyarországon, így ha a hazai Nomenclator Bizottság is elfogadja az adatot, akkor hivatalosan is elmondhatjuk, hogy új fajjal bővült a hazai fajlista. Fotó: Bárdos Tibor A trombitás sivatagipinty Spanyolországban, a Kanári-szigeteken, Afrika északi részén, Ázsia keleti és középső területein honos. Kóborlásai során eljutott már Európa északi részére is, de a Kárpát-medencében eddig még nem azonosították. A madár testhossza 12, 5-15 centiméter, testtömege 16-25 gramm. Magvakkal, rügyekkel, hajtásokkal táplálkozik. Állománya stabilnak tekinthető, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Először észleltek hazánkban egy pintyfajt Akasztó külterületén járva egy útról felszálló, vastag, sárga csőrű madár ragadta meg Bárdos Tibor, természetvédelmi őrkerület-vezető figyelmét 2021. május 10-én. A madár felszállt egy közeli akácfára, így lehetőség volt alaposabban is megfigyelni és lefotózni. Kiderült, egy tojó trombitás sivatagipinty (Bucanetes githagineus) került szem elé. A fajt most először észlelték Magyarországon, így ha a hazai Nomenclator Bizottság is elfogadja az adatot, akkor hivatalosan is elmondhatjuk, hogy új fajjal bővült a hazai fajlista. Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének" A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Nagy csőrű mada.com. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.