I. Lipót király 1702-ben a vár lerombolását rendelte el, melynek végrehajtásával Steindorff ezredest bízta meg a Haditanács. Ez azonban II. Rákóczi Ferenc szabadságharca megakadályozta. A város a Fejedelem tábornokának, Forgách Somonnak 1704 tavaszán meghódolt, de nem sokkal ezután Heister császári tábornok foglalta vissza, és a várat a várossal együtt felgyújtotta. Az 1723. évi 23. Tc. véglegesen megszüntette Veszprém végvári jellegét és vele együtt kiváltságos helyzetét is. Veszprém megye - Vár- és kastélyszállók: Szállás, szálláshelyek, -foglalás. A belső vár kapuját egészen, a belső és külső várat elválasztó falat részben Acsády Ádám püspök 1733-ban romboltatta le. 1763-ban Fellner Jakab kapott megbízást a Püspöki Palota helyreállítására. A XVIII. században új paloták, templomok és házak épültek a lerombolt vár területén.
A város északi részén, egy alig 40 m magas, meredek sziklahegy keskeny gerincén épült a hosszan elnyúló szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár, megközelítően 400x100 m alapterülettel. A kb. 250 m hosszú, egykori alsó várba a délkeleti végén épült kettős kapuudvaros elrendezésű, felvonóhidas várkapun lehetett bejutni, melyet kettős fal választott el a felső vagy belső vártól. A kettős várfalon egy félkör alaprajzú, 5 lőréses, 19 m átmérőjű kapuvédő bástya, egy kapuszoros, majd egy újabb kaputorony és kapuudvar helyezkedett el, melynek működő végében állott, az ugyancsak felvonóhíddal ellátott belső kapu. Veszprém megyei várak. Ennek vonalában kelt - nyugati irányban húzódott a külső és belső várat elválasztó fal, melynek nyugati végében, a belső vár sarkában egy félkör alakú, 4 lőréses, 16 m átmérőjű kapu erősítette a nyugati falat. A keleti oldalon egy szabálytalan alaprajzú, különálló épület állt, feltehetően ez lehetett a várparancsnok és a várőrség lakóépülete. A belső kapuval szemben a székesegyház emelkedett kettős tornyával, melyet 1380-ban Nagy Lajos király magasított fel.
A háromosztatú erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. Bakonyság és Bakonyszentiván határainak találkozásánál, közvetlenül az út mellett található egy felújított és újszerű formájában pompázó kis kápolna, ahol Kossuth Lajos és Meszlényi Tímea 1841-ben kötött házasságot. A Sokoró alján, dimbos-dombos környezetben fekvő Lovászpatona központjában áll egy nagy parkban a késő barokk stílusú Somogyi-kastély.
Mátyás reneszánsz udvara (Töri óra) by Anna Bíborka Nagypál
Főoldal / 2008. március 26 - június 30. Hunyadi Mátyás három évtizedre kiterjedő mecénási tevékenysége során a későgótika és az itáliai reneszánsz korszerű művészeti áramlataiba kapcsolta be udvarát, ezzel egyenjogúvá téve a legkiválóbb külföldi mecénás udvarokkal. Mátyás király reneszánsz udvara. Az uralkodót körülvevő művészi tárgyak közül igen figyelemreméltó emlékcsoportot alkot az itáliai majolikák együttese. Az ónmázas itáliai majolika a legnemesebb európai kerámia anyag a 15 - 16. században, készítésének módját spanyol-mór közvetítéssel ismerhették meg az itáliai fazekasok. Mátyás ifjú felesége, Aragóniai Beatrix már 1476-os házasságkötésük előtt ismerte és kedvelte ezeket a luxustárgyakat. Cesare Valentini ferrarai követ Beatrix királyné húgának, Eleanóra hercegnőnek is azt javasolta, hogy faenzai majolikamunkákkal ajándékozza meg nővérét, mert ő kiváltképp kedveli azokat, és többre becsüli őket, mint az ezüstöket. Az udvarban tehát megjelentek az itáliai eredetű majolika tárgyak, amelyek a korszak legfontosabb itáliai központjainak (Pesaro, Faenza) a termékei.
Életszerűnek találom, hogy az idő elmosta a kevésbé ismert nevet, a "vivő" név Róna Józsefé maradt fenn. A dombormű által mutatott jelenet Mátyás udvartartását idézi meg. A reneszánsz művészet Itáliát követve Magyarországon jelent meg elsőként Európában, ez volt a kiindulás a környező országokba. Mátyás udvara híres volt a művészet pártolásáról – bár ezzel a korábbi "reprezentációs formanyelvvel" is szakított, aminek politikai háttere is volt, "választása azonban, mellyel önmagát mecénássá, országát pedig a Dunához visszatérő múzsák lakhelyévé tette, vitathatatlan jelentőségű". [3] A jelenet bal oldalán éppen a művészeteket képviselő táncos hölgyeket és az őket lanttal kísérő férfiút láthatjuk. A jelenet dinamikus, a szereplők kecsesek. NyugatiJelen.com - Mátyás reneszánsz udvara. (A háttérben magyaros minták jelennek meg. ) Jobb oldalon – mintegy ellenpontként – az udvarhoz tartozó nemes urak sorakoznak fel. Az elsőként érkezők ajándékokat hoznak, díszes kancsót, vaskos könyvet (ez talán a híres Corvinák egyike). Egyikük egy portrét tart kezében, ami feltűnően hasonlít az ismert Mátyás, ill. Beatrix-ábrázolásokhoz.