Fajgerné Dudás Andrea a festészetébe sűrítve és komplexen emeli be a női létről szóló témákat, amelyeket sokszor figyelmen kívül hagy a közbeszéd. Fajgerné képein az alakok hétköznapi tevékenységeket végeznek, amelyek jól beilleszhetők a klasszikus női sztereotípiákba. A képek azonban attól válnak érdekessé, hogy az alkotó olyan képi elemeket emel be, amelyek gyökeresen felforgatják a néző percepcióit. Fajgerné a festményeivel provokatív módon szembesít minket a női létben rejlő kiszolgáltatottsággal. Azzal, hogy nőként még a 21. században is sok helyzetben választanunk kell a család és a karrier, a gyerekvállalás és a szakmai kiteljesedés között. A No FOMO kiállítás két legkorábbi darabjában a női figurákat otthonkák helyettesítik. E háztartási egyenruhák tobzódó színeikkel, tarka motívumaival azt az érzetet keltik, hogy egy nő otthon is csinosan öltözik. Azonban valójában láthatatlanná teszi a személyt. Fajgerné dudás andrea crews. A kicsinyítő képzővel ellátott öltözék az otthonhoz köti a nőt, megpecsételi a sorsát.
Frida Kahlo idén lenne 110 éves, mivel 1907. július 6-án született Mexikóban, bár később 1910-et jelölte meg születési idejének a mexikói forradalom tiszteletére. Frida Kahlo igazán az 1925-ös buszbalesete utáni lábadozása során, ágyban fekve kezdett festeni. Fajgerné dudás andrea dovizioso. Maga sem gondolta volna, hogy személyes habitusa és sajátos festői világa nemcsak, hogy mások érdeklődésére is számot tart, hanem nagy hatással lesz a következő korokra. Az évfordulót két olyan kortárs művész kiállításával ünnepeljük, akiknek a munkásságára nagy hatással volt Frida Kahlo testi hibáit, fájdalmait vállaló karakteres festészete, mely a női testtel kapcsolatos tabutémákat is megjeleníti. A mi kultúránkban inkább elrejtjük fájdalmainkat, így Frida Kahlo vallomásos naplóképei reveláció számba mentek. Fajgerné Dudás Andrea 16 évesen döntötte el, hogy festőművész lesz, ekkor ismerkedett meg Frida Kahlo művészetével. Lenyűgözték az önarcképei és a róla készült fotók, melyeken az összenőtt, sűrű szemöldökét és bajszát is felvállalva ábrázolta önmagát.
A művészettörténet nagy "macsó" irányzatai, az absztrakt expresszionizmus, az Yves Klein-féle antropometria (a meztelen női test ecsetként való használata) is pellengérre kerülnek. Fajgerné ecsetkezelése a férfigéniuszok kiművelt, teátrális gesztusaival ellentétben a konyhai aktivitások körkörös mozdulatsorát idézi, a monoton sikálást viszi át a vászonra. Fajgerné Dudás Andrea: Care, 2021, olaj, vászon, 150 x 120cm, fotó: Hutanau Emil Feminista művészettörténetből is jelesre vizsgázik: a mosogatós kép tányérjai Judy Chicago Vacsoraparti jának terítékeit idézik meg. Fajgerné Dudás Andrea a Nápolyiban - YouTube. Ba-care című munkája Birgit Jürgensen osztrák feminista művész kötényére és Helen Chadwick In the Kitchen ( Konyhában) című provokatív performanszára reflektál. A lokális referenciák, a hasonló szellemben alkotó művész-barátok sem hiányoznak, a női összetartozás, a "sisterhood" jegyében Szabó Eszter Ágnes otthonkáját és Hitka Viktória tányérjait is képeibe építi. Fajgerné Dudás: Loving Care, 2021, olaj, vászon, 150 x 120cm, fotó: Hutanau Emil Az alkotói és gondoskodói, a magasztos és az alacsony presztízsű munka között feszülő ellentét felmutatásával és feloldásával Fajgerné a konvencionális gondolkodásmód, az uralkodó-elnyomó attitűd és a nemi szerepelvárások ellen lázad.
Tárlatvezetés gyerekkel A kiállítótér felmosása, a múzeum takarítása (karbantartása) szintén nem előzmény nélküli a művészettörténetben. Fajgerné Dudás Andrea: No FOMO (Fear of Missing Out). Janin Antoni bahamai származású amerikai művész Loving-Care ( Szerető gondoskodás) című performanszában (innen kölcsönözte Fajgerné egyik képének címét) festékbe mártott hajával mosta fel egy galéria padlóját. (2) Mierle Laderman Ukeles amerikai feminista művész pedig Maintenance ( Karbantartás) performanszai során kiállítótereket és múzeumok lépcsőit takarította. 1969-ben pályakezdő művészként és újdonsült anyaként fogalmazott kiáltványában a létfenntartás unalmas, időrabló és monoton tevékenységeiről kimondja, hogy ezekre a hétköznapi teendőkre ezentúl művészetként fog tekinteni. (3) Fajgerné a kiállításon viselt konyharuha-overáljával és takarítónők számára tervezett munkavédelmi cipőjével ugyancsak Ukeles-t idézte meg, aki a New York-i köztisztasági vállalat önkénteseként számos projektjében harcolt a karbantartó és takarító (túlnyomórészt fekete) munkások társadalmi elismertségért.
A kiállítás első változatát Szombathelyen láthatta a közönség, ahol nagy sikert aratott. A másfajta terekből adódóan a művek közti kapcsolódási pontok és hangsúlyok is változnak a Csikász Galériában látható tárlaton. Kurátor: Bordács Andrea
Füst Milán: A feleségem története - Störr kapitány feljegyzései kötet legújabb kiadása. Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy "egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon... S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap.
A DIA-beszélgetések idei tavaszi sorozatában szó lesz Tandori Dezső képleíró verseiről, Szakonyi Károly színházáról, valamint A feleségem története című Füst Milán-regényről és Enyedi Ildikó filmes adaptációjáról. Az őszi hónapokban terítékre kerülnek Kántor Péter képleíró versei, Szőcs Géza arcai, Nádas Péter színháza, továbbá Déry Tibor regénye és Fábri Zoltán filmje, A befejezetlen mondat és a 141 perc a befejezetlen mondatból, decemberben pedig Csukás István művei állnak a beszélgetések középpontjában. Nyitókép: PIM Kapcsolódó cikkek "Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született" Programajánló március 31. A Petőfi Kulturális Ügynökség által szervezett Irodalmi Kavalkád kötődik Tamási Áron születésének 125. évfordulójához is. Április 10-én az Akváriumban zajló programon szó esik az Ábel a rengetegben és a Jégtörő Mátyás című Tamási-művekről, de lesz vetített képes előadás, nyílik szabadtéri kiállítás és megtekinthető egy különleges, a rituális színházból merítő előadás is.
Véget ért a félmilliárdos kilátóépítési láz: mutatjuk az eredményt gazdaság 2021. 06. 21. 17:00 1 perc A tavaly zárult kilátóépítési projekt eredményei között találunk már-már művészeti alkotásokat, de megkérdőjelezhető minőségű építményeket is. Marc Dillard amerikai ügyvivő: Európa és az Egyesült Államok biztonsági érdekei forognak kockán vélemény 2022. 02. 07. 08:30 4 perc Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, Marc Dillard a hvg360-nak írt véleménycikkében az ukrajnai helyzet lehetséges megoldásáról és abban az Egyesült Államok és Magyarország közös szerepéről ír. Ian Bremmer: Macron győzelemre ítéltetett, így Európa új vezetője lesz világ 2022. 14. 07:07 2 perc Visszavonult Angela Merkel német kancellár, így Macron ázsiója megnőtt a világpolitikában.
Ősszel Kántor Péter képleíró versei, Szőcs Géza arcai, Nádas Péter színháza, továbbá Déry Tibor regénye és Fábri Zoltán filmje, A befejezetlen mondat és a 141 perc a befejezetlen mondatból kerül terítékre, decemberben pedig Csukás István lesz a fókuszban. Az első DIA-beszélgetés április 4-én lesz, Tandori Dezső képkalandozásairól Bazsányi Sándor beszélget Barnás Ferenc íróval és Marno János költővel. (Borítókép: Tandori Dezső, miután 2007-ben a német–magyar irodalmi kapcsolatok terén kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréséül átvette a Goethe-érmet Budapesten. Fotó: Honéczy Barnabás / MTI)
Bejegyzés navigáció