Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek Abasár, Aba Sámuel király látogatóközpont Abasár, Bolttető A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 48717 Szakfeladat befejezése 1954. november 25. 1954. november 27. 1955. január 26. 1955. február 15. 1970. szeptember 16. 1972. 1974. május 13. 2007. augusztus 31. 2008. augusztus 31. 2011. július 31. Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Szakfeladatot végző intézmény Korszakok Kulcsszavak Dokumentáció Dokumentáció készítésének dátuma 1954. 1955. 2004. október 5. 2005. április 26. 2008. február 7. 2008. szeptember 26. 2011. április Dokumentációt készítő intézmény Dokumentáció készítője Hozzáférési jogok További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Rövid leletmentési beszámolók. DIV Rég. Ad. 125. Adattári dokumentáció Nagy Árpád Előzetes jelentés Abasár, bolttető 1972. évi ásatásáról.
A helyi szájhagyomány is úgy ismeri a helyet, mint Aba Sámuel első és egyúttal végső nyughelyét. Az sincs kizárva, hogy Aba Sámuel holttestét ebből az üregből vitték át az általa alapított abasári monostor mára teljesen elpusztult templomába, vagy annak föld alatti barlangüregébe. A sári, ma abasári bencés apátság templomát Aba Sámuel 1042-ben a Boldogasszony tiszteletére alapította. Az abasári körtemplom feltárását 2007-ben kezdték meg a Heves megyei Dobó István Vármúzeum régészei. Az ásatások napjainkban is tartanak, szerencsés esetben megtalálják Aba Sámuel tetemének maradványait is. Ez eldöntené a történészek által találgatott Aba-sír valódi helyét is. A csontmaradványok vizsgálata pedig utat mutathatna a hun–magyar rokonság bizonyítása felé.
2021. júl 4. 3:11 Az egykori bencés monostorba temetkezhetett Aba Sámuel /Fotó: Zsolnai Péter Egy átlagos falu látképét mutatja első ránézésre a Heves megyei Abasár. A falu központjában áll a polgármesteri hivatal, a bolt, a templom, ám egy utcával odébb bámulatos romos építmények sokasága jelzi az idegeneknek: a borászati pincészetek és a takaros házak között a történelem egy darabja fekszik. A település központjában páratlan jelentőségű régészeti feltárások zajlanak: a cél nem kisebb, mint megtalálni hazánk harmadik királyának, Aba Sámuelnek a sírját. A helyszínen Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának vezetője fogadja lapunk munkatársait. Kitörő lelkesedéssel vezet körbe az Aba Sámuel által 1042-ben alapított bencés monostor romjai között. Minden szavából érződik, hogy egy olyan helyre csöppentünk, ahol a történelemkönyvekben látottak valóban megelevenednek. ( A legfrissebb hírek itt) Több száz csontvázat találtak – Most a kolostor templomához kapcsolódó kertben állunk, ahol 150 csontvázat találtunk.
03. Aba Sámuel királyi központjának pusztuló romjainál jártunk A Mátraalja büszkélkedhet a legtöbb államalapításkori műemlékkel, melyek közül az abasári XI. századi királyi és egyházi központ maradványai végveszélybe kerültek. A Magyar Patrióták Közössége megtekintette a feldebrői és a tarnaszentmáriai… read more 2018. 02. Újabb kiemelkedő helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását kezdeményezzük 150 150 Patrióták Patrióták // 2018. Újabb kiemelkedő helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását kezdeményezzük Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél több honfitársunk megismerkedjen nemzeti múltunk jelentős eseményeivel, emlékeivel, megerősítvén ezzel a közösségkovácsoló identitást. 2016-ban a mi javaslatunkra nyilvánította a kormány történelmi emlékhellyé a vizsolyi református… read more 2018. 01. Mire észbe kapunk, elpusztulhat az abasári királyi központ 150 150 Patrióták Patrióták // 2018. Mire észbe kapunk, elpusztulhat az abasári királyi központ Pusztuló örökségünk cikksorozat Kontos Gábor írása Aba Sámuelról szól írásom, most azonban nem az egykoron szentként tisztelt király kalandos életéről szeretnék megemlékezni, hanem nyughelyének méltatlan állapotára hívom fel a figyelmet.
Hétfőn érkezett a szomorú hír, elhunyt Kóbor János az Omega együttes frontembere. A népszerű énekes halála az egész országot megrázta, kiderült, mi volt a végakarata. 78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega énekese, ezt egy közleményben jelentette be az együttes. "Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad" – írta az Omega. Koncz Zsuzsa ritka fotókkal búcsúzott az énekestől, ezeket itt lehet megnézni! Kevesen tudták azt, hogy Kóbor János nehezen viselte a bezártságot, a levegőtlenségtől is szenvedett, gyerekkorában egyszer el is ájult egy zsúfolt tornateremben. A ripost7 -nek korábban arról mesélt, pont emiatt nem szeretné, ha hagyományos temetése lenne. "Egyértelmű, hogy hamvasztást szeretnék. Ha belegondolunk, ott 10 perc alatt lezajlik minden.
Az Omega (balról): Debreczeni Ferenc, Molnár György, Kóbor János, Benkő László, Mihály Tamás. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás Ennek az együttesnek volt a frontembere Kóbor János, aki gyerekfejjel élte meg 56-ot, de a családi ebédek alapján már ekkor tudta, a kommunistákkal nem szimpatizál a család, hát, még a kopasz bácsival, aki sokáig az iskolában az osztályterem falán is ott volt… Nem sokat értett a világból, de azt felmérte, ha az Aranycsapat 1954-ben 11 német ellen nem bírt, mennyi esélye lehet a forradalmároknak a tankokkal bevonuló Vörös Hadsereg ellen? Semmi… A levert szabadságharc után felvetődött, hogy a család disszidál, ám végül maradtak. Aztán 1959 karácsonyán a nagyszüleitől, kintről kapott egy lemezt. A lemezborítón vele egyidősnek tűnő srácok szerepeltek. Cliff Richard és a Shadows volt a korongon. Elementáris hatással volt rá. Abban a pillanatban döntötte el a gimnáziumi osztályban, hogy kell egy zenekar. A többit tudjuk. És azt is, nehezen, nagyon nehezen viselte, hogy tavaly Benkő László és Mihály Tamás is elhunyt az Omegából.
Az egész országot megrázta az Omega frontemberének halála. Kóbor János 78 évesen hunyt el. Egy emberként gyászolja az ország Kóbor Jánost, aki hétfőn hunyt el a kórházban, koronavírus fertőzésben. Az énekes gyógyulásáért ezrek szorítottak, ám végül a betegség legyőzte a legendás énekest. Halálhírét az Omega jelentette be közösségi oldalán. "Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad" – írta az együttes közleményében. Kóbor János felesége, Deme Zsóka mindvégig az énekes mellett volt, a kezét fogta, amikor távozott az élők sorából. "A felesége, Zsóka rendszeresen járt be hozzá, hétfő reggel pedig szólhattak neki, hogy eljött az idő. Zsóka ott volt vele, fogta a kezét, amikor meghalt. Biztos vagyok benne, az, hogy a felesége mindennap bement hozzá, az a támogatás és szeretet, amit kapott, az tartotta őt eddig életben, amiatt tudott küzdeni, harcolni, ám a vírus legyőzte a szervezetét" – mondta megtörten a Blikknek az Omega menedzsere.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.