© Azt nem tudni, hazánk többi városában is ilyen kinézetűek lesznek-e a Google autói, mindenesetre Pécsen és környékén egész biztosan ilyen autóra kell majd figyelni. Néhány évvel ezelőtt egyébként még másfajta dizájnnal ellátott autókat láthattunk a forgalomban: © Wikimedia Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás » Elektromos autót használsz?
A sárgarigó költési ideje július közepéig tart. Évente egyszer költ. Pótköltése ritkán fordul elő. Kosárszerű fészkét mesterien szövi lombos fák ágvillájába. A csak a peremet erősíti az ágvillába, fészek egésze az ág alatt található. Fészkét fűből építi, de gyakran felhasználja a szőlőkötözéshez használt műanyag rafiát (tejeszacskó-csíkot) is. A sárgarigó fészekalja rendszerint 4, ritkábban 3 vagy 5 tojásból áll. Harminckét vizsgált hazai fészekaljából 25 négyes, 5 hármas és 2 ötös volt. 14-15 napig kotlik. A kotlásban a hím és a tojó is részt vesz. A kikelésükkor a majdnem teljesen csupasz és vak fiókákat a szülőpár együtt táplálja, bár a fiókák etetésében a hím kisebb szerepet vállal. A fiatalok 14-15 napos korukban hagyják el a fészket. Rendszeres fészkelő, a Kárpát-medencébe a vonuló madarak közül legutolsóként. Sárgarigó költöző mada.org. Tavasszal csak a fák teljes kilombosodása után, április utolsó napjaiban vagy május elején érkezik. Ősszel szeptember 10-e táján láthatjuk az utolsó példányokat. Hosszútávú vonuló, az év nagyobb részét Afrikában tölti, még Madagaszkárra is eljut.
Az erdők, parkok és ligetek jellemző madara a szépen flótázó sárgarigó vagy népies nevén: aranymálinkó. A sárgarigó (Oriolus oriolus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj. Egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. A természetes élőhelye, ligetekben, ártéri erdőkben, parkokban és kultúrtájakon van. Költöző és itthon telelő madarak - Csoportosító. Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi része aranysárga, a tojó alul szürkés, finoman mintázott. Az öreg tojók torka és hasa fehér, csak a testoldal sárga, szárnyuk fakóbb fekete. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak. A fiatal madarak melle és testoldala csíkozott, testükön a sárgászöld szín dominál. Élénk színezetük ellenére a lombkoronában nem könnyű észrevenni őket. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán szerezhetünk tudomást róluk.
"Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján... " ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk. Több urbanizálódott madárfajjal ellentétben, a sárgarigó a falu és a határ madara maradt, nagyobb városokban, parkokban ritkán telepszik meg. Többnyire csak a hangját hallhatjuk, magát a madarat ritkán pillanthatjuk meg, legfeljebb akkor, ha egyik facsoportból a másikba száll. A hímek különösen szép színekben pompáznak, szárnyuk fekete, hátuk és mellük aranyló sárga, innen kapta a faj népi nevét, az aranymálinkót. A tojók szerényebb színezetűek, zöldes-sárga, halványabb színek jellemzik őket. Sárgarigó költöző madariss.fr. A sárgarigó közismert hangja valóban egyedi, úgy énekel, fuvolázik a fák lombkoronái között, mint egy hangszer. A nyár madara, hiszen nagyon későn, csak április végén, május elején érkezik és augusztus végén, szeptember elején már távozik is tőlünk. Neve ellenére nincs közeli rokonságban a rigókkal, rendszertanilag külön családba a sárgarigófélék családjába soroljuk.
Szűkebb rokonságának egyetlen Európában is előforduló faja, semmilyen más madárral nem téveszthető össze, hangja is jellegzetes. Hazánkban gyakori fészkelő. Az ember által átalakított élőhelyekhez jól alkalmazkodott, állománya egész Európában stabil. Hurokvonuló: tavasszal nyugatabbi útvonalon érkezik vissza afrikai telelőhelyéről, mint ahol ősszel elvonult. Nagyon rövid ideig tartózkodik hazánkban, csak április-májusban érkezik meg, augusztusban pedig a madarak nagy része el is vonul. Élőhelye, költése: Európa jelentős részén és Észak-Afrikában is él, Ázsiában egy másik alfaja fordul elő. Hazánkban ligetes erdőkben költ, de falusi környezetben, tanyák körül, gyümölcsösökben, temetőkben, parkokban és telepített erdőkben is előfordul. Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány » Hortobágyi Madárpark – Madárkórház AlapítványA hét madárdala: Sárgarigó - 2020.05.04 - Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány. Jellegzetes fészkét egy ágvillába építi, növényi szálakkal rögzíti. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a 14-16 napi tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 14-17 napos korukban elhagyják a fészket, a szülők még ezután is sokáig etetik őket. A lombkoronában élő rovarokra vadásznak, a fiatal madarakat is ezzel etetik.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön. Hazatértek tövisszúró gébicseink A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el. Kezdődik a szalakóták költése A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. ORIGO CÍMKÉK - költöző madarak. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat. Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók "Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján... " ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.
A legismertebb Magyarországon telelő madarak: barátcinege, búbos pacsirta, csuszka, fogoly, jégmadár, kárókatona, meggyvágó, őszapó, szarka, vízirigó, zöldike, zöld küllő, balkáni gerle, barkóscinege, citromsármány, dolmányos varjú, fekete harkály, kék cinege, kenderike, léprigó, mezei veréb, réti sas, túzok, uhu. A legismertebb költöző madarak: a fecske, a fülemüle, a gólya, a daru, a sárgarigó, a szajkó, a dolmányos varjú, a széncinege és a kék cinege, a csóka, a mezei veréb, az őszapó, valamint a vörösbegy és a nagy fakopáncs.
Nyáron lédús gyümölcsökkel (fehér és fekete eper, cseresznye, fekete bodza) egészíti ki táplálékát. Vonulása A sárgarigó tavasszal csak a fák teljes kilombosodása után, április utolsó napjaiban vagy május elején érkezik. Ősszel szeptember 10-e táján láthatjuk az utolsó példányokat. A sárgarigó a telet Kelet-Afrikában tölti. A hazai gyűrűs példányok legtöbbjét (10 példányt) Görögországból jelentették vissza, valamennyit az őszi vonulási időből. A tavaszi visszajelentések (Tunézia, Szicília és az Appennini-fél-sziget) arról tanúskodnak, hogy más útvonalon érkezik, mint amin elvonult. Képek Videó a sárgarigóról: Hang a sárgarigóról: rgarigó3 A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató