Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Szűrő - Részletes kereső Összes 13 Magánszemély 10 Üzleti 3 Bolt 0 Kis játék autók 1 500 Ft Kisautók márc 28., 09:52 Borsod-Abaúj-Zemplén, Sajószentpéter Szállítással is kérheted Kis játék autók 2 1 500 Ft Kisautók márc 27., 17:48 Budapest, XXI. kerület 1:43-as kis autók 6 1 000 Ft Kisautók több, mint egy hónapja Komárom-Esztergom, Tárkány Üzleti Kapj értesítést a kívánságaidnak megfelelő új hirdetésekről!
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
A túrára előzetesen kell regisztrálni, és fontos, hogy kizárólag védettségi igazolvánnyal lehetséges a részvétel! Regisztrációval kapcsolatos információk ITT. Ócsai Selyem-réti Tanösvény Egyébként, ha nem veszünk igénybe vezetést, a tanösvény nappal ingyenesen végigjárható. Erről és még sok más hazai tanösvényről itt írtunk bővebben: Szent Iván éjjeléhez kapcsolódó további várható programok, amikről még nincs végleges döntés és bővebb információ: Múzeumok Éjszakája több helyszínen "A pusztáról sző mesét az éj" – Szent Iván éji napforduló a Hortobágyon című program több helyszínen A Hortobágy idén enélkül is remek program. Hogy miért, arról itt meséltünk: Szentjánosbogár leshelyek az országban Szentjánosbogár-leső túra az Equinox Trekking Klub Egyesület szervezésében Időpont és helyszín: 2021. június 19., Vértesszőlős Aki velük szeretné megnézni a szentjánosbogarak táncát, ne egy szimpla sétára készüljön, ugyanis a Vértesszőlősről induló 10 kilométeres túra keretében Tatáig fog elgyalogolni a csapat, ahol az Öreg-tó éjjeli pompájának megcsodálása után átsétálnak a Cseke-tóhoz, a szentjánosbogarak rajzásának a színhelyéhez.
Főoldal Szent Iván-éj Hírek 2019. 07. 08. Balatonakali – Ősi szertartással köszöntötték a nyári napfordulót Tűzkerék görgető rítust tartottak Balatonakaliban a bő termés és gyermekáldás elősegítésére. Az legfeljebb utólag derül ki, hogy hatásos volt-e az ősi szertartás, de programnak azonnal kiválóan sikerült. 2019. 06. 25. Balatonakali – Az esőpróba miatt csonkára sikerült a szezonnyitó, de pótolják A késődélutáni eső kicsit átrendezte a balatonakaliak hagyományos szezonnyitó programját szombaton, de ami megvolt, az jól sikerült, a többit pedig pótolják. 2019. 21. Balatonakali – Szezonnyitó ünnep hajózással, levendulaszürettel, tűzkerékkel – 2019. 22. Egész napos rendezvénnyel köszöntik a nyári balatoni turistaszezont Akaliban szombaton. A programban többek között ingyenes és zenés levendulaszüret, borkóstoló, zsonglőr játszóház, több koncert Szent Iván-éji táncos tűzkerék görgetés és kézműves piac szerepel. Programok 2019. 20. Vonyarcvashegy – Szent Iván-éji tűzgyújtás körtánccal, almasütéssel, zenével – 2019.
Ezért nevezik Jánostáncnak, Szent János táncának, nyavalyatörésnek azt a szervi idegbajt, mely a tűztánc alkalmával tömegesen jelentkezett a résztvevők körében. Megjegyzés nyári jeles napjainkhoz, népszokásainkhoz… Nézzük meg a kalendáriumot! Mikor is van sok jeles napunk? Hát, nem nyáron. Régi világban az emberek nem értek rá nyáron ünnepelni. A parasztember dolgozott tavasztól őszig, így a nagy ünnepek, ünnepi időszakok, amik tele vannak népszokással, mind a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakra esnek. Kisfarsang, de igazából Márton, advent, karácsony, farsang, aztán a húsvétnak már csak pár nap jut a tavaszi munkák közepette. Persze, van a pünkösd, de az említettekhez képest az meglehetősen kevés teret ad ünneplésre, népszokásokra. Az "évközi időszak" nem az ünnepeiről híres. Nincs is könnyű helyzetben a néprajzkutató, ha felkérik, tartson előadást a nyári ünnepekről, népszokásokról. Még jó, hogy van a Szent Iván éjszakája. Arról lehet beszélni. Sok arról sem maradt fenn a 20. századra, de azért találunk adatokat, melyeket mások továbbgondolhatnak (vagy továbbszaporíthatnak).
Vagy legalábbis eltöri a másik lábát. A feldolgozások közül az 1999-es, Michael Hoffman által rendezett film is igen izgalmas körülmények között forgott: a filmet ugyanis nem egy igazi erdőben, hanem egy repülőgép-hangár méretű épületben vették fel, ahol is az odaszállított dús növényzet hamar rohadásnak indult, és mérgező gázokkal árasztotta el a zárt teret. Igazán varázslatos lehetett, nem? A Szentivánéji álom ból 1959-ben csehszlovák bábfilm is készült Sen noci svatojánské címmel, amely abban az évben a cannes-i filmfesztivál résztvevője is volt nagyjátékfilm kategóriában, de feldolgozták a britek, a franciák, az olaszok és még Bollywood is, nem beszélve pár, kifejezetten ifjúsági filmnek készült amerikai alkotásról – mert ami örök, az örök, ugye. Más kérdés, hogy Szent Iván éjjeléből az utóbbi évtizedekben kikopott egy kicsit a varázslat és a mágia, és nagyon oda kell figyelnünk, ha meg szeretnénk teremteni az elmúlt korok történelmi leírásaiból ránk maradt ősi, ösztönös, felszabadult és életigenlő hangulatot – de ha egy kicsit jobban magunkba nézünk, akkor talán még megtaláljuk azt a csipetnyi bűbájt, ami visszaterel minket oda, ahonnan jöttünk: egy hatalmas, lobogó tűz mellé, a többiekkel.
Azok az asszonyok, akiknek gyermeke meghalt, a tűz körül álló gyermekeknek cseresznyét osztogattak. Almát is vetettek a tűzbe. A tűzben sült almát is a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak. Az olyan anyának, akinek elhalt a gyermeke, Szent Iván napja előtt nem volt szabad gyümölcsöt ennie. Keresztelő Szent János A kereszténység Keresztelő Szent János ünnepét tette a napforduló időszakára. János a Messiás előfutára, aki fél évvel korábban született nála. A pár napos eltérés a naptárreformok következménye. (A Szent Iván megnevezés a bizánci hatás eredménye. ) Az i. e. 1. században élt csodálatos módon született szent, anyai ágon Jézus rokona. Mária és Erzsébet találkozásakor az Üdvözítő közelsége miatt János már anyja méhében megszenteltetett: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat, és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek. Ő keresztelte meg Jézust, halálát pedig Salomé okozta, aki táncáért cserébe Keresztelő János fejét kérte egy tálcán a királytól.
A Szent Iván éj örök jelképe a hatalmas, lobogó tűz, amely már önmagában egy összetett és szerteágazó szimbólum, akár a pogány, akár a keresztény világképet vizsgáljuk. Pusztít és teremt, tisztít és világot ad, melenget és életben tart. Az ilyenkor rakott tűznek különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak, de nem csak magának a tűznek, hanem még az abban égett fahasáboknak is. A nyárközépi tűzgyújtásnak annyi különböző szokásrendszere van, hogy felsorolni is sok, hogy hol, hogyan miért és minek kell átugrani, belenézni, körbesétálni vele, illetve miből mennyit kell beleszórni ahhoz, hogy a lehető legkedvezőbben alakuljon az életünk – de a tűzgyújtás máig ható, izgalmas misztikuma miatt talán nem véletlen, hogy sok helyen már csak ez jelképezi a Szent Iván éj hajdanán mágikus mivoltát. Hiába érti a modern ember, milyen folyamatok mennek végbe az égéskor, és hiába rendelkezünk már számtalan korszerű fűtési vagy világítási megoldással, a lobogó tüzet bámulni még mindig letaglózóan ősi és ösztönös tevékenység, nincs ezen mit szégyellni.
Ilyenkor csak pár órára, vagy a legészakibb területeken egyáltalán nem megy le a nap. A germán, skandináv, balti, szláv, kelta népek látványos tüzekkel, máglyákkal ünnepeltek ill. ünnepelnek a mai napig. Svédországban a mi májusfánkhoz hasonló feldíszített fatörzs körül táncolnak, isznak, és virágkoszorút tesznek a lányok, gyerekek fejére. Mágikus töltetet kap ilyenkor a természet: elfek, trollok népesítik be, gyógyító a harmat és a hét virág, melyet ilyenkor szednek. A dánok, norvégok tüzeket gyújtanak a tengerparton Sankt Hans boszorkányos éjszakáján. A finnek Johannusnak nevezik és szintén máglyákat (Johannuskokko) gyújtanak és táncolnak, isznak (minél többet, annál jobb lesz az aratás), lármáznak. A tűz és a zaj, természetesen, a gonosz, sötét erőket is távol tartja. Nyári fesztiválok megtartására és a házasságkötésre legmegfelelőbb időszak. Oroszországban, Lengyelországban és Ukrajnában Ivan-Kupala (St. Iván) éjszakáján mágikus ereje van a víznek, tűznek, növényeknek és a belőlük font virágkoszorúnak.