A Debreceni Egyetem Innovációs Ökoszisztéma Központja idén ősszel első ízben indítja stUDinnovate Innovációs Ösztöndíj Programját, melynek célja a Debreceni Egyetemen születő innovatív hallgatói ötletek feltárása, illetve azok validációjának, fejlesztésének elősegítése. A Program célja emellett a tehetséges hallgatók vállalkozói kompetenciáinak fejlesztése, szakmai fejlődésük támogatása, illetve az innovatív ötletre alapuló vállalkozói karrierpálya előmozdítása. A program keretén belül a legígéretesebb innovatív ötletekből validált korai fázisú piacérett projektek létrejöttét kívánjuk támogatni. A program keretébe bevont hallgatók egy 7 hónapos gyakorlati képzésben vesznek részt, valamint fejlesztési munkájukat támogatva havi 100. 000, - Ft ösztöndíjban részesülnek. Debreceni egyetem ösztöndíjak. Az eredményes fejlesztési folyamat érdekében a résztvevők munkáját a program második felétől szakmai és üzleti tapasztalattal rendelkező mentorok támogatják. A programra jelentkezni 2022. február 1. – 2022. február 28. között lehet jelentkezési lap beküldésével.
Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. Debreceni Egyetem | Nemzetközi Iroda. DE Kancellária VIR Központ
Tisztelt Hallgatók! Rektor Úr kiírta a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj pályázatot. A feltételek és a pontozási rendszer ezen az oldalon tekinthető meg. Az űrlap innen tölthető le: ( Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj űrlap), továbbá e-mailben is lehet kérni, ehhez a e-mail címre kell levelet írni. Fontos információk: 2021-ben nem szükséges vezető oktatói ajánlást csatolni. Mellékelni kell: a többletpontot érő dokumentumok szkennelt vagy fényképezett másolatát a kitöltött és aláírt űrlapot. Debreceni egyetem szociális ösztöndíj. Szakmai, közéleti, sport és egyéb tevékenységek esetében a 2019. szeptember 1. utániakért jár többletpont. Az űrlapon a 2020/21-es tanév őszi, illetve tavaszi félévének tanulmányi átlagát fel kell tüntetni. Ehhez a Tanulmányi Osztály illetékes előadóját kell megkérni a félév lezárására a vizsgák teljesítése után. A félév lezárása után a Neptun rendszerben megtekinthető a tanulmányi átlag és a teljesített kreditek száma, az átlagról igazolást nem kell mellékelni. Az ösztöndíj feltétele, hogy a hallgató a két utolsó aktív félévben legalább 55 kreditet megszerezzen.
Kleyer Éva | Az a gömbölyű dudor a homo sapiens függőleges szakaszának a földtől távolabbi végén arra szolgál, hogy hordozza és védje az irányítóközpontot. Ebben nincs is vita, szerintem mindenki ide mutat, ha a gondolkodás helye iránt érdeklődünk. Na, de az agy az érzelmek felügyelője is lenne? Ezt azért már sokan megkérdőjeleznék. Pedig Richard J. Davidson éppen ezt állítja Az agy érzelmi élete című könyvében. A tisztábban látás végett emberkísérletbe kezdtem. A kötet harmadik fejezetében a szerzők arra bátorítanak, hogy derítsük fel saját érzelmi stílusunkat az általuk megadott hat kérdéssor segítségével. Két barátnőmmel együtt papírt és ceruzát kerítettünk, és nekivágtunk. Ebben a nagyon szórakoztató stílusú könyvben az amerikai agykutató, Davidson azt mondja el, hogyan ragaszkodott eredeti ötletéhez, vagyis hogy agyunk nemcsak a gondolkodás, de az érzelmi élet irányítója is. (Köszönet illeti közreműködéséért a kiváló tudományos újságírót, Sharon Begley -t. ) Ehhez készült a hat szempont, amelyek alapján egyfajta mintázatot kapunk személyiségünkről.
Az agy érzelmi élete Vajon miért van az, hogy egyes emberek nagyon gyorsan helyrerázódnak egy-egy kudarc után, míg másokat sokáig emészt a kétségbeesés? Miért van az, hogy egyesek annyira képesek ráhangolódni másokra, hogy szinte a "veséjükbe látnak", míg mások alig-alig veszik az adást? És miért van az, hogy egyesek szinte mindig feldobottak, mások meg folyton levertek? Az ismert és elismert agykutató, Richard J. Davidson e kérdések megválaszolására az érzelmeink - eredetük, erejük és képlékenységük - egészen új modelljével állt elő. Davidson szerint mindannyiunkat hat alapvető "érzelmi stílus" - a rugalmasság, a szemlélet, a társas intuíció, az öntudatosság, a kontextusérzékenység és a figyelem - határoz meg. Az egyéni érzelmi ujjlenyomatunk ezek egyéni mértékeiből áll össze. Az érzelmi stílusok nem puszta fikciók, mindegyik hátterében jól meghatározható agyi aktivitási minta húzódik meg - ezeket Davidson a laikus olvasó számára is jól érthetően mutatja be. A szerző arra is ajánl stratégiát, hogy az olvasó hogyan ismerje meg a saját érzelmi stílusát - és akár meg is változtassa azt.
Nos, ezeket a reakciókat jegyzik föl, és kísérik figyelemmel, hogy hol és miképp reagál a babák agya. Ismét bebizonyosodott, hogy akárcsak a felnőtteknél, a bal prefrontális agykéreg reagál az örömteli ingerekre, míg a szomorú képeknél a jobb oldal lesz aktív. A mért eredményeket aztán feldolgozzák, kiértékelik és összegzik. Ez jelenti a munka oroszlánrészét, de ez mutatja meg azt is, hogy a feltételezés helyes volt-e. De vajon mire jó ez az egész? Mi értelme van az ilyen kutatásoknak? Mint általában az úgynevezett alapkutatásoknak, ennek a haszna sem látható elsőre. De aztán egyszerre csak felfedeznek valamit, és kiderül, hogy a felismerésnek rettenetesen nagy lehet a társadalmi hasznossága. Davidson esetében is ez történt, hiszen a hetvenes években, amikor a fiatal kutató fejében először megfordult az eretnek gondolat, még nem sejthette, hogy fél évszázad sem kell, és olyan képalkotó eszközök állnak majd rendelkezésére, melyek segítségével "élő adásban" követheti az agy működését. Az agy és a test szoros kölcsönhatása eddig sem volt kérdéses.
Reagálva az ukrajnai helyzetre, a Vodafone azonnali lépéseket tesz a háborúban érintettek támogatására. A Vodafone Group Foundation 55 millió forintot biztosít a Vodafone Magyarország Alapítvány számára, amely összeggel a helyi segélyszervezetek – többek között a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – munkáját támogatják. A szervezetek a menekültek mindennapi ellátását biztosítják a felajánlott összegből. A Vodafone közvetlenül a menekülteknek is szeretne segítséget nyújtani a mobiltechnológia nyújtotta lehetőségeivel, szolgáltatásaival. Ennek érdekében WiFi-hotspotokat és készüléktöltő-pontokat telepítenek a legfontosabb és legforgalmasabb helyszíneken: vasútállomásokon (Nyugati és Keleti pályaudvaron, továbbá a záhonyi pályaudvaron), valamint a határátkelőhelyeken (Tiszabecs, Beregsurány), hogy az ide érkező menekültek számára könnyebbé tegyék a kapcsolattartást és az információhoz való hozzájutást. A vállalat a tranzithelyszínek mellett menekültszállókra is juttat el WiFi hotspotokat.
Davidson felismeréseit nem pusztán a tudományosságra összpontosítva, hanem igen szórakoztató önéletrajzi-tudománytörténeti keretbe ágyazva, mintegy tudományos fejlődés- és kalandregényként tárja az olvasó elé.
Szükséges a kisebbségeket (pl. amerikai őslakos indiántörzsek) hátrányosan érintő politikai irányelvek megváltoztatása is, hiszen a hátrányos helyzet fokozott stresszel és megnövekedett addikciós kockázatokkal jár. A gyermekkori hányattatások hatása a When the Body Says No: Understanding the Stress-Disease Connection c. könyvében is terítékre kerül. A korai élményeknek kulcsszerepe van a világról és a más emberekről alkotott kép és a stressz fiziológiájának alakulásában, mindezek olyan faktorok, amelyek befolyásolják az egészség későbbi alakulását. Máté szerint a kora gyermekkorban rögzült érzelmi minták felszínre kerülnek a későbbi személyközi interakciókban. Leírja az USA-ban végzett kutatások alapján a kora gyermekkori hányattatások (ACE-ek azaz adverse childhood experiences, pl. a zaklatás, családi erőszak, börtönbüntetését töltő szülő, a mélyszegénység extrém stressze, elhúzódó, eldurvult válás vagy szenvedélybeteg szülő) hatását az életvezetésre és a szenvedélybetegség valamint testi és lelki betegségek kialakulásának kockázatára.
De ilyen a sokakat érintő depresszió is, amikor a beteg nagyon nehezen gyűri le a stressz, vagy kudarc okozta megrázkódtatást, és hajlamos negatívan szemlélni a világot és saját életét. Bizonyára nem árulok el titkot, hogy hármunk közül egyikünk sem esett semmilyen extrém kategóriába, bár erre nem is gondoltunk. Viszont jó hír, mint a könyvből megtudjuk, hogy érzelmi stílusunk mentális tréninggel változtatható – vagyis megdőlt az a teória, hogy öröklött tulajdonságokról lenne szó! Megfontolandó ugyan, érdemes-e megváltozni, avagy tanácsosabb saját komfortzónánkon belül a környezetet igazítani saját stílusunkhoz. Például egy társas érintkezésben gyenge személy inkább dolgozzon otthon – ez most így vírusjárta időben amúgy is aktuális. Davidson azonban ad egy megszívlelendő tanácsot is: csak akkor érdemes változtatásra törekedni, ha valamely érzelmi adottságunk útjában áll boldogságunknak, céljaink elérésének. Nagyon személyesen mesél Davidson doktor, sok öniróniával és humorral fűszerezve.