1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. Címlapkép: Ráday Mihály / Forrás: MTI/Kovács Attila, Telex, Wikipedia
Ráday Mihály operatőr a Keménykalap és krumpliorr című film forgatásán. – Fotó: Ráday Mihály / Fortepan Ráday politikában is részt vett: Országgyűlési képviselő volt 1990 és '94 között az SZDSZ színeiben, emellett tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek 17 éven át, ahol komoly szerepe volt a műemlékvédelem kialakításában, a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásában, és több műemlékvédelmi, felújítási projekt megszervezésében. " Megszerveztem az Andrássy út kandelábereinek, a Szabadság híd, majd a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaik címer helyreállítását, elindítottam Róth Miksa egykori házának emlékházzá, múzeummá alakítását " – írta többek között a munkáiról. Munkásságáért rengeteg díjjal tüntették ki élete során. Megkapta a Balázs Béla-díjat, 1996-ban a Kossuth-díjat, 2005-ben a Táncsics Mihály-díjat, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét többek között. Ráday Mihályt sokan, sok helyen méltatták a műemlékvédelemben, az örökségvédelemben folytatott kitartó munkájáért, harcáért; azért a kitartásáért, ami élete utolsó éveiben sem hagyott alább, legyen szó a Várban történő átalakításokról, a Kossuth tér felújításáról.
Egyeztetés, tervtanács nem volt, az ikrek egyike kiemelt beruházás. Névjegy Ráday Mihály (1942) magyar-művészettörténet szakon tanult, majd közben elvégezte a SZFF-át operatőr-rendező szakot Herskó János osztályában. A 70-es évektől egyre kiterjedtebb ismeretterjesztő és műemlékvédő tevékenységet folytat. Tagja volt a fővárosi tanácsnak, önkormányzatnak összesen 18 évig. Kultikus műsora a köztévén, az Unokáink sem fogják látni 2010-ben szűnt meg. A háborús pusztítás paradox módon a budai Várban egy esetben inkább jót tett: a Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren egy eltúlzott méretű épület volt, ami szinte teljesen elnyomta a Mátyás-templomot. Az ostrom alatt súlyos károkat szenvedett, és végül az a döntés született, hogy nem épül vissza a teljes felső szint és tetőszerkezet. Ezt most vissza akarja építeni a kormány, hogy az oda beköltöző NGM számára elég nagy legyen. Ugyanígy ellenzem a Városliget, a világ első tervezett közparkjának beépítését, mikor a Palotában meg lehetett volna oldani a Nemzeti Galéria elhelyezését a most épp visszaépített Főőrségi épület vagy Lovarda helyén.
© Technológia: Hetvenkilenc éves korában meghalt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, televíziós rendező, szerkesztő, városvédő – tájékoztatta a család az ATV -t. Olyan népszerű filmek operatőre volt, mint az 1978-as Keménykalap és krumpliorr, neve leginkább az 1979-ben indított, hosszú éveken át futó Unokáink sem fogják látni című városvédő műsorával vált közismertté. Egyik alapítója volt a műemlékek és általában az épített örökség védelméért aktívan tevékenykedő Budapesti Városvédő Egyesületnek. A rendszerváltás előtt be lehetett jutni fontos emberekhez, s észérvekkel meg lehetett őket győzni. Ma képtelenség beleszólni bármibe, amit egyszer odafönn eldöntenek, abban nem lehet változás – összegezte anno a helyzetet Ráday Mihály. Az, hogy erről később hogy vélekedett, kiderül az alábbi videóból: Ráday Mihály 1990 és 1994 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, 1990-től kezdve tizenhét éven át a fővárosi közgyűlés tagja. Nevéhez köthető a főváros műemlékvédelmi jogszabályainak kidolgozása.
Bár a kormány szavakban kiáll a magyar építészeti örökség védelme mellett, a valóságban épp ahhoz asszisztál, hogy ne kelljen a szakértők szavát meghallgatni az ügyben, derül ki Ráday Mihály műemlék- és városvédő szavaiból. Most a Lánchíd kiszélesítése van soron, amit még Gerő Ernő sem lépett meg. De Ráday elmondja véleményét a többi budapesti gigaprojektről is, és azt is elárulja, melyik három betű fog nemsokára a város felett magasodni. Kiszélesítené a főváros és a kormány Lánchidat, 80-80 centiméterrel, mi erről a véleménye? Ráday Mihály: A Lánchíd történelmi, nemzeti jelkép, amit sok dolog jelez, többek közt az, hogy a háború után elsőként ezt állította helyre a nemzet közös összefogással, de ez szerepel a kétszáz forintos hátulján is. Egy ilyen szintű jelképet pedig nem szabad aszerint változtatgatni, ahogy egy csoportérdek megkívánja. Azt hallom, hogy a párban sétáló gyalogosok nem férnek el rajta kényelmesen vagy a biciklistáknak gondot okoz rajta kerékpározni. Egy első rangú országos kincs esetében el kellene viselniük a gyalogosoknak és a biciklistáknak azt a 300 méter kényelmetlenséget.
Amikor a második világháború után az akkor közlekedési miniszter Gerő Ernőben felmerült, hogy ki kéne szélesíteni a hidat, hogy elférjen rajta két autóbusz, akkor végül a műemlékesek, köztük Dercsényi Dezső küzdelmének köszönhetően inkább a kapukat, a pillérek belső részét szélesítették ki kicsit, nem pedig az egész hidat, mert ez felelt meg az örökségvédelmi elveknek, és a nemzeti öntudat szerint is ez a megfelelő álláspont. © Reviczky Zsolt Pedig a biciklistáknak ez nagy könnyítés lenne. R. M. : Arról már régóta szó van, hogy a Lánchidat gyalogos és biciklishíddá kellene alakítani. Ehhez azonban azt kellene megoldani, hogy annak aki Budáról Pestre akar menni, vagy fordítva, ne kelljen az M0-s körgyűrűre kivándorolnia. De erről is megszületett már a megoldás rég: még a Kossuth híd bontását megelőzően eldöntötték, hogy alagutat kell építeni a Széna térről az Erzsébet térig, aminek ma talán már kijjebb, a Városligetnél is lehetne egy kijárata. Külföldi nagyvárosokban már számos hasonló megoldás született.
Egyszerűség Vásároljon egyszerűen bútort online. home Intézzen el mindent kényelmesen, otthon Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Elég párszor kattintani. shopping_basket Nagy választék Számos kollekciót és egyéni modelleket is kínálunk az egész lakásba vagy házba.
A legjobb vásarlási lehetőség Találj kényelmet a vásarlásnal sárlásnál. Fizetési lehetőség ajanlatai szükség szerint készpénzben. Olcsón szeretnék vásárolni
4030 Debrecen, Diószegi u. 12. Tel. : 30/426-99-83 E-Mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.
Az Újdonságok menüben az elmúlt napokban beérkezett termékeket találod. Szeretnéd lakásod, albérleted, nyaralód berendezését kevesebb pénzből megúszni? Akkor érdemes a Gyurkó Bútortól ajánlatot kérned, mert TÖBB BÚTOR VÁSÁRLÁSA ESETÉN KEDVEZMÉNYT ADUNK A BÚTOROK ÁRÁBÓL! Házhoz szállításban tudunk segíteni. (A szállítási díjakat a bútorok ára nem tartalmazza. Használt bútorbolt debrecen. ) Szolgáltatásaink: Használt bútor felvásárlás Teherszállítás Házhoz szállítás Költöztetés Lomtalanítás Magánszemélyeket és cégeket is kiszolgálunk. Rólunk: Kis családi vállalkozásunkat 2011 októberében nyitottuk meg. A család jelenleg 4 tagú: A családfő, Gyurkó Tamás, aki az üzlet személyes kapcsolattartója, vele találkoztok, ha az üzletben jártok, a ki- és beszállítások folyamán, és telefonon is ő informál, ha kérdésetek van. Felesége, Debreceni Anita, a marketing tevékenységet végzi: hirdetések, honlapszerkesztés, Facebook és Instagram posztok, blogírás. Két kislányunk van: egy 7 és egy 5 éves. 100% magyar: Mit jelent ez nálunk?