Az "Unokáink sem fogják látni" című TV-műsor stábja, a kamera mögött Ráday Mihály. (Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság) 1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Fotó: Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Kandelábert vegyenek… Azon gondolkozom, lehetne-e kondelébereket állítani Budapesten adományokból? Az öntöttvas elemek, a kovácsoltvas részek, a csövek, a korszerű nátrium izzókkal világító, de eredeti stílusú lámpafejek, a kábelezés, tehát egy komplett kandeláber felállítása ma is majdnem kétszázezer forint. Ilyesmire nem telik a fővárosnak. Vajon várható-e néhány nagyüzem segítsége az öntöminta készítésében, az öntéshez szükséges vas beszerzésében, az acélcsövek gyártásánál?
Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr - közölte a család szombaton az MTI-vel. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat. A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt. 1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.
Bár a kormány szavakban kiáll a magyar építészeti örökség védelme mellett, a valóságban épp ahhoz asszisztál, hogy ne kelljen a szakértők szavát meghallgatni az ügyben, derül ki Ráday Mihály műemlék- és városvédő szavaiból. Most a Lánchíd kiszélesítése van soron, amit még Gerő Ernő sem lépett meg. De Ráday elmondja véleményét a többi budapesti gigaprojektről is, és azt is elárulja, melyik három betű fog nemsokára a város felett magasodni. Kiszélesítené a főváros és a kormány Lánchidat, 80-80 centiméterrel, mi erről a véleménye? Ráday Mihály: A Lánchíd történelmi, nemzeti jelkép, amit sok dolog jelez, többek közt az, hogy a háború után elsőként ezt állította helyre a nemzet közös összefogással, de ez szerepel a kétszáz forintos hátulján is. Egy ilyen szintű jelképet pedig nem szabad aszerint változtatgatni, ahogy egy csoportérdek megkívánja. Azt hallom, hogy a párban sétáló gyalogosok nem férnek el rajta kényelmesen vagy a biciklistáknak gondot okoz rajta kerékpározni. Egy első rangú országos kincs esetében el kellene viselniük a gyalogosoknak és a biciklistáknak azt a 300 méter kényelmetlenséget.
1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. Címlapkép: Ráday Mihály / Forrás: MTI/Kovács Attila, Telex, Wikipedia
Gyerekefejjel ('80 évek) lenyűgözött az ' Unokáink sem fogják látni ' műsora. A meglátása a dolgokról, hogy a romos épületeket pl. fel is lehet újítani, és nem csak panelházakat és az akkori szocialista 'brutalizmus' stílusú épületeket lehet felhúzni. És ábrándoztam hogy pl. fel lehetne újítani a belvárost is (Szeged), és a romos várakat is ki lehetne 'pofozni'. Szóval ott beszélt a szemüveges, szakállas fickó, és csupa-csupa olyan dolgot mondott, hogy hát lehetne ezeket másképp is csinálni. Amennyire rémlik, ritka műsor volt, talán havonta, péntek vagy szombat este (? ) és rövid is volt, mármint kb. 20 perces. De valahogy számon volt tartva nálunk, és néztük.
Várjuk testvéri szerettel gyülekezetünkbe: Petőfi telepi Református templom 6726 Szeged, Sirály utca 16. Térkép: () Köszönjük a segítségét! Gyülekezet vezetősége Az egyházközség bankszámlaszáma: 56900068-10619881 Pillér Takarékszövetkezet
Ez azt jelenti, hogy a templomban, a többiekkel együtt, kimegyünk a középen lévő úrasztalhoz, és először az egyik lelkésztől egy darab kenyeret, majd pedig egy pohárka bort veszünk magunkhoz. Az úrvacsora osztáskor nem vizsgáljuk azt, hogy ki jogosult rá vagy ki nem, ezért az, aki alázatosan és őszinte lélekkel áll meg Isten előtt, azt hívjuk és várjuk a kegyelem asztalához. MILYEN RUHÁBAN JÖJJEK AZ ISTENTISZTELETRE? Gyülekezetünkben nincsen kötelező "egyenruha viselés". A Katolikus Templomban hogy kell helyesen keresztet vetni?. Akár még farmernadrágban is lehet istentiszteletre jönni. Ha eljön majd közénk, akkor látni fogja, hogy van, aki öltönyben és nyakkendőben van, van, aki egyszerű hétköznapi és kényelmes ruhában érkezik. Egyszóval jöjjön úgy, ahogyan jónak látja, és jöjjön abban, amit kényelmesnek talál. Persze ezalatt nem a pizsamát, vagy joggingot értjük. Ruházata legyen egyszerű és tiszta, hiszen mégis csak egy templomba jön, amelyben Isten előtt állunk meg mindannyian. A honlapot folyamatosan szerkesztjük, ezért kérjük, ha még van kérdése, akkor jelezze azt a számunkra, hogy az Ön észrevételével, és kérdésre adott válaszunkkal is teljesebbé tehessük az oldalt, és ezzel segítsük azokat, akik először érkeznek hozzánk.
Legyetek oly kedvesek, anyukák, apukák, nagyszülők, tanítsátok meg a gyerekeknek - kezdettől, kiskoruktól fogva -, hogyan kell helyesen keresztet vetni! És magyarázzátok el nekik, hogy Jézus keresztje mintegy védelmet nyújt nekünk. A mise tehát a kereszt jelével kezdődik. Az egész imádság úgymond a Szentháromság terében - "az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében" -, a végtelen közösség terében zajlik; forrása és célja a hármas-egy Istennek a Krisztus keresztjében kinyilvánított és odaajándékozott szeretete. Krisztus húsvéti misztériuma ugyanis a Szentháromság ajándéka, és az Eucharisztia mindig az ő átszúrt szívéből fakad. Hogy kell keresztet venti y. Amikor tehát megjelöljük magunkat a kereszt jelével, nemcsak keresztségünk emlékét idézzük fel, hanem kijelentjük, hogy a liturgikus imádság Istennel való találkozás Krisztus Jézusban, aki értünk emberré lett, kereszthalált halt és dicsőségesen feltámadt. Ezután a pap liturgikus köszöntést intéz a hívőkhöz: "Az Úr legyen veletek! ", vagy más, hasonló formulával - bőven vannak ilyenek -, a gyülekezet pedig válaszol: "És a te lelkeddel. "
Nem győzzük újra meg újra hangsúlyozni: a vallástalanság, a vallási ismeretek hiánya valójában nem semlegesség. Hiszen valaminek a hiánya nem semlegesség, hanem negatívum – egy nagy mínusz. Aáry-Tamás Lajos szakmai indoklása szerint: "Egy iskolának valóban semlegesnek kell lennie világnézetileg, e semlegesség azonban korántsem azonos az önkéntes vallásgyakorlás megtiltásával. Hogy kell keresztet venti pro. Ha egy pedagógus ilyet tesz, azzal súlyosan sérti a tanulónak az alkotmányban és a közoktatási törvényben biztosított vallásszabadságát. " Hanem az ombudsmani állásfoglalás tovább is van, idézzük még: "Minden embernek alkotmányos joga a lelkiismeret és a vallás szabadsága, ez pedig magába foglalja azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa. A közoktatási törvény is rögzíti, hogy a tanuló vallási meggyőződését tiszteletben kell tartani, és azt minden diáknak joga van kifejezésre juttatni. Mivel az étkezés előtti és utáni keresztvetés jogszabályba nem ütközik, mások vallási meggyőződésének megvallását nem sérti, illetve más tanulók tanuláshoz való jogát nem korlátozza, ezért a pedagógusoknak nincs lehetőségük arra, hogy ettől a tanulót eltiltsák. "
Figyelt kérdés Görög katolikus vagyok. Én úgy tanultam, hogy a fej, has aztán jobb váll és bal váll megérintése a sorrend. A napokban voltam egy római katolikus szentmisén. Ott fordítva láttam egy- két embernél. Ők másképp csinálják? 1/8 anonim válasza: 88% A homlokot, majd szívtájékon a mellet és a két vállat kell megérinteni, meghatározott sorrendben, jobb kézzel. A keresztvetés gesztusának használata a kereszténység első századaiban kezdődött. A római katolikusok balról jobbra való mozdulatával ellentétben a görög katolikusok és az ortodoxok jobbról balra irányban 3 összefogott ujjukkal érintik meg a vállukat. 2009. Hogy kell keresztet venti e. aug. 6. 22:22 Hasznos számodra ez a válasz? 2/8 anonim válasza: 100% Jól vetted észre, a görög és római katolikus keresztvetés ebben az apróságban eltér, a görög jobbról balra, a római balról jobbra érinti a vállait. Mindkettő helyes. Én római katolikus vagyok, de van görög katolikus rokonom. :-) 2009. 23:15 Hasznos számodra ez a válasz? 3/8 anonim válasza: 78% én római katolikus vagyok, mi elöször a bal vállat érintjük meg.
Ezeknek a bevezető szertartásoknak az a célja, "hogy az egybegyűlt hívőket közösséggé formálják, és felkészítsék Isten igéjének hívő hallgatására és az Eucharisztia méltó ünneplésére" (A római misekönyv általános rendelkezései, 46). Helytelen gyakorlat, ha valaki nézi az óráját, és azt mondja: "Még időben vagyok, a beszéd végére odaérek, és ezzel eleget is teszek a (misén való részvétel) előírásának. " A mise a keresztvetéssel kezdődik, és ezekkel a bevezető szertartásokkal, mert ezekkel kezdjük el imádni Istent közösségként. Ezért fontos figyelni arra, hogy ne érkezzünk későn, hanem inkább előbb, hogy felkészítsük szívünket a közösségnek erre az ünneplésére. Általában a kezdőének alatt a pap a többi szolgálattevővel körmenetben a szentélybe vonul, ahol meghajlással üdvözli az oltárt, és tisztelete jeleként megcsókolja, adott esetben meg is füstöli. Miért? BAON - A közepes termésre még lehet remény Kecelen. Mert az oltár Krisztus: Krisztust jelképezi. Amikor az oltár felé nézünk, akkor abba az irányba tekintünk, ahol Jézus van. Az oltár maga Krisztus.