A hollywoodi színész halálos autóbalesetet szenvedett, miután egy jótékonysági rendezvényen vett részt szombat délután Los Angelesben - írja a Hír24. A Halálos iramban című filmekkel befutó Paul Walker egy barátja kocsijában utazott. A sofőr elvesztette uralmát a jármű felett, a kocsi nekicsapódott egy lámpaoszlopnak, majd egy fának, és kigyulladt. A balesetben mindketten életüket vesztették. Előtte a Reach Out Worldwide elnevezésű jótékonysági szervezet rendezvényén vett részt Walker, amit a Fülöp-szigetekre lesújtó tájfun károsultjainak megsegítésére szerveztek. Azt nem tudni, hogy hogyan történt a baleset a azt írja, hogy nem a színész vezetett. Egy próbakörre mentek el egy barátja új kocsijával. Walker egyébként az utóbbi időben a Halálos iramban folytatását, a hetedik részt forgatta. A színészt gyászoló rajongók külön Facebook-oldalt indítottak, ahol Walkerre emlékeznek. 40 éves volt. Walker mindig is imádta az autókat, így például a Redline Time Attack versenysorozatban egy Mazda RX-8-al vezetett.
Összesen 2, 3 millió dollárért (~hétszáz millió forint) keltek el egy árverésen a 2013-ban, negyvenévesen autóbalesetben meghalt Paul Walker autói az arizónai Scottsdale-ben – írja az MTI. A Halálos iramban franchise első filmjeinek főszereplője imádta a kocsikat és az autóversenyzést, nagyapja ráadásul a Ford színeiben versenyzett. Walkernek egy versenyautó üzlete is volt Valenciában. A magángyűjteményt a Barrett-Jackson aukciósház árverezte el január 14-től, és huszonegy kocsi talált új gazdára. A legdrágább tétel az utolsó napon, szombaton kelt el, ez egy 1995-ben gyártott BMW M3 Lightweight volt. Ezt 385 ezer dollárért (116 milió forint) vették meg, és ebből a szériából csak százhuszonhat darabot gyártott a BMW az 1990-es években. A tételek pontos listájáról korábban is írtunk, érdemes visszanézni, milyen darabokat gyűjtött a színész. Kiemelt kép: Paul Walker a 2003-as Halálos iramban című filmben. AFP
2006. jún 26. 0:00 Egy ausztrál parlamenti képviselő váratlanul heves kirohanást intézett a frissen bemutatott Halálos iramban: Tokiói hajsza című akciófilm ellen, mondván, hogy az "a volán mögötti féktelen viselkedést népszerűsíti". Noha a meglepően sikeres, több mint 24 millió dollárral nyitó film nem is Sydney vagy Canberra utcáin játszódik, tény, hogy nem a biztonságos vezetés klasszikus propagandafilmje: a szereplők és a technikai stáb legalább 100 autót tett tönkre a Los Angeles-i és tokiói forgatás során. A Halálos iramban-széria harmadik epizódjában ugyan nem vállaltak szerepet a korábbi két rész sztárjai, Vin Diesel, illetve Paul Walker - bár Vin Diesel látható lesz pár pillanatra -, de az új arcokkal frissített és a high-tech autóversenyzés hazájába áthelyezett történet így is megnyerte a japán gépkocsikkal szemben különben hagyományosan bizalmatlan amerikai közönséget. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Te szoktál reggelizni?
Rousseau szerint a népnek vissza kell szereznie eredeti szabadságát, tehát új társadalmi szerződésre van szükség. A népnek közvetlenül kell részt vennie a döntésekben, ehhez a legtökéletesebb államforma a köztársaság, melyben a nép a népgyűléseken gyakorolja a hatalmát. A felvilágosodás
Anglia 1832, 1928, 1948-ban; Svédország 1847, 1913, 1938-ban; Németország az 1870-es majd az 1950-es években; Ausztria 1955-ben; Spanyolország 1977-ben – hogy csak néhányat említsek meg a legfontosabbak közül. És nálunk? A kommunista terror két évtizede után kialakult valamiféle kényszerű, torz kiegyezés a kádárista oligarchia és a magánéletébe visszaszorított, néma társadalom között. 1989 után ez a kényszerű megállapodás felbomlott és lehetőség nyílt arra, hogy a társadalom megannyi szereplője megkösse a maga igazi társadalmi szerződését. Társadalmi szerződés fogalma. Nem kötötte meg. Elmulasztottuk a kínálkozó alkalmat. A demokrácia kibontakozó intézményrendszerét a társadalom elfogadta, de a gazdasági erők dzsungelháborúját és a társadalmi viszonyok eltorzulását, a zavaros reformkísérleteket már tehetetlenül szemlélte. A új kormány programjában felvillant a "társadalmi szerződés" fogalma. Ezt mindenki, aki aggódik az ország sorsáért, örömmel kell, hogy fogadja. Azt azonban tudnunk kell mindannyiunknak, hogy egy igazi s működőképes társadalmi szerződés megkötése hosszú és fáradságos folyamat.
5 Más kérdés, hogy ezeknek a vállalásoknak milyen mértékben tettek eleget az egyes államok, annál is inkább, mert a garanciák rendszere gyenge, könnyen megkerülhető és kijátszható volt. A második világháború után - mivel a közép- és délkelet-európai államhatárok gyökeresen nem módosultak - a kisebbségi, nemzetiségi kérdés továbbra is változatlanul megmaradt, sőt egyre akutabbá vált. Ennek ellenére nemhogy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítésére nem került sor, de még a békeszerződésekből is kiszorult a kisebbségi kérdés, azaz nemzetközi jogi szinten teljesen rendezetlen maradt. A nemzetiség, nemzeti kisebbség fogalma és történeti, jogi megközelítései. A békeszerződések - az első világháborút lezáró békékkel ellentétben - a nemzetiségi, kisebbségi kérdést azon kormányok belügyének tekintették, amely államok keretében a kisebbség élt. 6 Az ENSZ alapokmánya szerint és annak szellemében csupán a kisebbségek tagjai egyéni-állampolgári jogainak deklaratív elismerésére szorítkoztak. A szövetséges nagyhatalmak mindezt azzal indokolták, hogy abban az államban, ahol ezen egyéni-állampolgári jogokat elismerik, nincs szükség a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak külön, nemzetközi szabályozására.