Vasárnap veszi kezdetét Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Legutóbb ilyen alkalom a magyar fővárosban 1938-ban történt. Erre emlékeznek szombaton Bécsben, ahol a német nyelvű előadók visszatekintenek a nem csak egyháztörténeti szempontból történelmi jelentőségű eseményre. Szombaton, szeptember 4-én Bécsben a Collegium Pazmanianum dísztermében tartanak konferenciát az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszusról – mintegy előszobájaként a másnap, vasárnap Budapesten kezdődő eseménynek. Erdő Péter: 1938-ban is volt Eucharisztikus Kongresszus Magyarországon, hasonló politikamentességre törekszünk most is | 24.hu. Mint ismert a Corona-járvány miatt el kellett halasztani az eredetileg tavalyra tervezett, 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amely a katolikus világ egyik legnagyobb nemzetközi találkozója, így idén szeptember 5-12. között rendezik meg. A magyar főváros 1938-ban már egyszer volt házigazdája a világtalálkozónak. A szombati, bécsi tudományos emlékülés célja, amelyet német nyelven tartanak, hogy az osztrák közvélemény figyelmét felhívja erre a korábbi világtalálkozóra, valamint a másnap kezdődő budapesti nagyszabású eseményre irányítsa.
A 110 év során 10 papot és 13-14 szerzetesnőt adott a magyar plébániaközösség az egyházmegyének. Fénykorában közel ezer család tartozott a Szentháromság magyar plébániához. Skerl atya a templom bezárásakor, 87 éves korában vonult nyugdíjba. Azóta is aktív, még most 90 éves korában is kórházlelkészként teljesít szolgálatot. Életkorának köszönhetően vannak emlékei 1938-ból a magyar fővárosban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusról. Alphonse atya a nagyhatású egyházi rendezvényről akkor kiadott emlékalbum alapján idézte fel emlékeit. A kötet bevezetőjét Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás írta 1938. augusztus 15-i dátummal. Vita:52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus – Wikipédia. "A legnagyobb örömöm az, hogy nemcsak misét tudok mondani, hanem ki is tudom osztani az örök élet kenyerét a hívek között" - fogalmazott az interjúban Skerl atya az Eucharisztikus kongresszushoz kapcsolódóan. 9 évesen Siófokról nem utazott Budapestre, hogy részt vegyen az eseményen, de édesapja és az akkori rádióközvetítések alapján élénken él emlékezetében.
az Új Ember), ezért tettem az infoboxba az alternatív elnevezést is. A sorszámozását viszont kizárólag arab számmal találtam, sehol nem használatos az "LII. Eucharisztikus Világkongresszus" forma, ezért nem tartom jó ötletnek ezt a változatot. július 11., 17:54 (CEST) [ válasz] Ám van egy olyan hiba, amely feltétlenül korrigálást kíván. Különösen szembeötlő ez, ha a szintén általad alkotott Szent László-emlékév infoboxával hasonlítjuk össze. Ennek neve "Ünnep infobox". A másiké pedig Sportrendezvény infobox és ez az első sora: "|sportrendezvény neve = 52. Élet+Stílus: A Bibliában megjelenő alapanyagokból készült az eucharisztikus kongresszus süteménye | hvg.hu. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus". Ennek neve szerintem semmiképp nem lehet sportrendezvény, hanem feltétlenül szintén "Ünnep infobox" kell legyen. Tisztelettel kérem és türelmetlenül várom válaszodat. július 11., 13:24 (CEST) [ válasz] Az infoboxok használatánál nem az számít, hogy mi a sablon neve (amit csak a szerkesztők látnak), hanem az, hogy milyen adatokat jelenít meg, mert az olvasókat azok informálják. A Szent László-emlékévnél (és a többi emlékév esetében) azért használtam az {{ ünnep infobox}} sablont, mert az abban szereplő adatok elég jó illettek az emlékévekhez: az eseménynek van neve, időpontja (kezdete-vége), jelentése, általában meg lehet határozni, hogy kik ünneplik, sőt néhánynál még kapcsolódó ünnepet is be tudtam írni.
Fontos megjegyezni, hogy 1938-ban Szent István-évet tartottak Magyarországon, az első magyar király 1000 évvel korábbi halálára emlékeztek. 1938-as eucharisztikus kongresszus. Szent István Ferenc pápai szentmiséjén is szóba került. A katolikus egyházfő azt mondta, a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is. "Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él" – tette hozzá.
A kongresszus fővédnöke, a református Horthy természetszerűleg nem lehetett, így a római katolikus kormányzóné kapta ezt a feladatot. A kortárs megfigyelõk szerint a politikusok közül inkább Imrédy miniszterelnök szereplése dominált, akinek egyébként a Kongresszus elõtti hetekben történõ kinevezésében nem kevessé játszott szerepet közismerten elkötelezett katolikussága. A Szent István-év legfőbb védnöke azonban már Horthy volt, aki tudatosan igyekezett is felvállalni ezt az örökséget. A két esemény, de elsősorban a kongresszus elképesztő színpompával és nagyszabásúan került megrendezésre. A küldöttek és vendégek 33 országból érkeztek, mintegy 50 ezren, a hazai résztvevők száma néhol elérte a félmilliót is. Több tízezres körmenetek, különleges éjszakai szentségimádások, majd félmilliós szentmisék, pazar budapesti díszkivilágítás, hatalmas és díszes vendégsereg tette emlékezetessé az eseményeket. A bolsevik Oroszország és náci Németország nem képviseltette magát a kongresszuson. A kongresszus 1938. május 15.
Mecsek Pécs Pécs–Villány turisztikai térség Ha titeket is lenyűgöz a természet, akkor a Pécs környéki erdőket, barlangokat és tavakat semmiképp ne hagyjátok ki! A Pécstől északra elterülő Mecseket valószínűleg kirándulásra teremtették. A hegység legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő, de több 500 métert meghaladó csúccsal is büszkélkedhet. Nemcsak geológiailag, a látnivalók szempontjából is két részre osztható ez az ősbükkösökkel és tölgyesekkel benőtt terület: az ezerarcú Nyugat-Mecsekre és a falusi turizmusról is híres Kelet-Mecsekre. Szegedi látnivalók - látnivalók Szegeden. Barlangokkal és túrákkal vár a Nyugat-Mecsek A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területeit érdemes keresztül-kasul bejárni. Az Abaligeti-barlang a maga 2000 méterével a Mecsek leghosszabb patakosbarlangja. A kirándulók számára fenntartott főága 466 méter hosszú, 2000-ben gyógybarlanggá nyilvánították, ezért a légúti megbetegedésekben szenvedők kedvelt úti célja. De ha már a barlangoknál járunk: a tettyei mésztufabarlangot is érdemes felkeresnetek, ahol természettudományos időutazásban lesz részetek.
Járd be velünk az országot!
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: MTÜ A Magyar Turisztikai Ügynökség kedvcsináló videókon lát el tippekkel azzal kapcsolatban, merre érdemes indulnunk ősszel az országban, és mit nézzünk meg ott. A nyolcadik állomás Szeged és környéke. Mondják egyetemvárosnak és az Alföld fővárosának is, de ami biztos, hogy szecessziós stílusú épületeivel, bájos Fő terével, összetéveszthetetlen dómjával és a Tiszával, Szeged egy kedves kis város, ahol akkor is jól érezhetjük magunkat, ha kulturális programra vágyunk, de akkor is, ha evéssel és fürdőzéssel kapcsolódnánk ki. Előbbiben a Reök-palota, a Móra Ferenc Múzeum kiállításai lesznek például segítségünkre, utóbbiért pedig mehetünk a Napfényfürdő Aquapolisba. A közelben gyógyfürdőket is találunk, többek között Makón és Mórahalmon, de ha itt járunk, érdemes elkirándulni Ópusztaszerre is, hogy egy kicsit a honfoglaló magyarok nyomába eredjünk. Különleges település Hajós is, ami egy több mint ezer pincét számláló pincefalu.