Ehhez előbb önmagad kell szeretned, és észrevenned az értékeset benned! Szívedbe nézz, s ha azt már szépnek látod, feléd fordul majd kíváncsian világod! Szívedre hallgass és úgy tedd dolgodat, legyen világod jobb hely, s te boldogabb! Hidd el, a sorsod, saját magad teremted, hallgass szívedre, csak tegyél benne rendet! Aranyosi Ervin © 2022-04-08. Aranyosi Ervin: Őrizzük a szeretetet! Tags: Aranyosi Ervin, béke, ember, emberség, fény, föld, háború, hit, jövőkép, mosoly, Őrizzük a szeretetet!, sötét, szív, vége, vers, világ Őrizzük a szeretetet, ne hagyjuk kihűlni! Engedjük a mosolyunkat, arcunkra kiülni! Őrizzük meg a lelkünkben az ott élő békét, kivetítve érjük el a rút háborúk végét! Tanítsunk a gyermekeknek hitet, emberséget, a fényünkkel űzzük el a külső sötétséget! Keressük meg önmagunkban a jót és a szépet, szép szavakkal vázoljunk fel egy szebb jövőképet! mint a gyertyalángot, melegítse át szívünket, s az egész világot! Mosolyunkkal, belső fénnyel, hittel, szeretettel, élhet csak teljes életet, a Földön az ember!
És Ők nem csak adnak, szeretetet várnak! Otthonban, és szívben meleget csinálnak. Örömmel lelkedet szép fehérre festik, s meggyógyul a szíved, ha figyelsz rá estig. Mert, ha az emberek megtanulnak adni, és begyógyult szívük képes befogadni, mikor egész évben van öröm-ajándék, s nem csak karácsonykor ébred fel a szándék, akkor szív-szabóra soha nem lesz szükség, szeretettel telve a szép szívek büszkék. Végre, a jósággal telik meg világunk, mikor egész évben csupa jót kívánunk! Aranyosi Ervin © 2015-12-23. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Kell, hogy világodban felfedezd a szépet, ne raboljon tőled hazugság, enyészet. Hunyd be két szemedet, s kezdj el végre látni! Lelkednek szitáján próbáld átszitálni, amit a világod odakintről üzen, s ne hagyd megvezetni magad könnyelműen! Aranyosi Ervin © 2022. 18. Aranyosi Ervin: Teremtő lények vagyunk! Tags: alkot, Aranyosi Ervin, csoda, fény, isten-ember, lelkem, szóval, Teremtő lények vagyunk!, végtelen, vers Tiszta szívvel születtem én, lelkembe költözött a fény, láthattam annyi sok csodát, megleltem álmaim honát, s egy mindenség lett az enyém. Csodáltam a természetet, bejártam, amit csak lehet, kitűztem fénylő célokat, s elérjem, tettem én sokat, isten-emberként éltem én. Teremtettem hét napon át, őriztem lelkem vagyonát, gyűjtöttem szép emlékeket, amit majd megosztok veled, mert a világom az enyém! Mind isteni lények vagyunk, teremtünk, szóval alkotunk, teremtőnk ezt hagyta reánk, csak meg kell élnünk a csodánk! Hiszem, s ezért megélem én! Ha te is hiszed, tarts velem, legyen miénk a végtelen, keresztül sok-sok életen, annyi megélt történeten, amennyit elterveztem én!
Beküldte: Tóth Titanilla Madách egyetlen remekműve. Műfaja: lírai dráma. 15 felvonásos drámai költemény, filozófiai jelleggel. Egyetlen jelentős mű, amiben a nemzeti kérdés nem központi elemként szerepel. 1861 elején átadta a kéziratot Arany Jánosnak: Arany először nem is akarta elolvasni, gyenge Faust utánzatnak vélte, majd 1861 őszén levelet írt Madáchnak, néhány stilisztikai javítást javasol, melyeket Madách át is javított. A mű 1862-ben jelenik meg. Keletkezésének okai: Lelki-világnézeti válság, az emberi haladásért folytatott küzdelem értelmetlenségének élménye a mű forrása. Ezt egyéni csapások, személyes csalódások tovább mélyítették. ( családi tragédiái, felbomlott házassága és a nőben való csalódás) Világnézetét a 19. Az ember tragédiája: műfaji és szerkezeti sajátosságok by Szabolcs Kátai. századi természettudományok tanításai is komorabbá tették. (koponya tan-frenológia, napkihűlés-elmélet) Hegeli filozófia (tézis, szintézis, antitézis) Deista világnézet "A gép forog, az alkotó megpihen" Predesztináció (eleve elrendelés) Kiábrándulás és hinni akarás belső vitája dúlt Madách lelkében, ezt fogalmazza meg drámai költeményében.
Ekkor megjelenik Lucifer és kísértésbe viszi előbb Évár majd Ádámot is. végül mind a ketten esznek a tudás fájáról, de mielőtt az örök élet fájáról ehetnének, Isten leszól a mennyből és elkergeti őket a paradicsomból. III. Szín: Ádám és Éva a paradicsomon kívül vannak. Ádám lehangolt, mert úgy érzi Isten elhagyta majd Luciferrel beszélget. Ádám elkeseredésében szeretné tudni, Van-e értelme küzdeni. Ezért Lucifer Bűvös álmot bocsájt rájuk, hogy megmutassa mi lesz az emberből. Az ember tragédiája szerkezete. Történeti színek: 11 színben Ádám végigálmodja az emberiség történetét. Lucifer és Éva kíséretében. A mű alapkonfliktusát az Ádám által képviselt nagy eszmék és Lucifer által megvalósított, az eszméket megtagadó gyakorlat közötti összeütközés adja. A színekben egy eszme megjelenik, kibontakozik, de a megvalósulás során eltorzul. Ádám hisz az eszmében, küzd értük, de mindig csalódnia kell. Ennek ellenére hite nem törik meg. Ádám hinni akarását és Lucifer kétségeit párhuzamba vonhatjuk. IV. Szín: Egyiptom, Ádám fáraóként a dicsőség és a hatalom csúcsán áll, de nem boldog, mert nem küzdött meg semmiért, kimondhatatlan űrt érez, hiányzik a szeretet és a szerelem az életéből.
Lucifer legnagyobb ellensége Éva, hiszen az érzelem szálait nem képes elszakítani a bukott angyal. Éva az a személy a műben, aki érez, ezért hozzá a érzékenység kapcsolható, ezt bizonyítja az is, amikor csak ő hallja meg a nép panaszszavát az egyiptomi színben. Lucifer és Ádám között áll, Lucifer eszménytelenségével és Ádám idealizmusával szemben a sokszínű természetet képviseli. Ádámtól eltérően, ő színről színre változik, hol romlást, hol pedig menekvést nyújt. A történelmi színek: az első prágai színben is jól kitűnik az összetett egyénisége: hűtlen Ádámhoz, kacérság és lelkiismeret furdalás jellemzi. változatos jellemet tükrözi: a gazdag Márki nőt, később a pórnőt testesíti meg. Kiegyenlítő szerepet tölt be a sokoldalúságával, ő képviseli a szintézist. A mű Ádám és Lucifer vitájával zárul. Ádám be akarja bizonyítani Lucifernek, hogy létezik szabad akarat, úgy, hogy öngyilkos akar lenni. Ám ismét Éva hozza a fordulatot; közli Ádámmal, hogy gyermeket vár. A mű végén Ádám elfordul Lucifertől és ismét az Úr kegyeit keresi.