Ha egyszer nem is Dél-Budapesten találni. Gondolkodtak már rajta? Rögtön megtudják a választ. Az apropó pedig az: ez a mostani támfalbalhé könnyen odavezethet, hogy bezárja a mi jó kis Délinket a MÁV. Csudás fotók következnek. A Déli pályaudvar elődje, a facsarnokkal büszkélkedő Buda állomás 1861-ben nyílt meg a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Tulajdonosa nem más, mint a Déli Vasút társaság – innen az állomás későbbi, 1873-ban ráragasztott neve. Fotónk 1875-ben készült: Krisztina tér, a Krisztinavárosi plébániatemplom és környéke. Elől a Budai Színkör épülete, háttérben a Karátsonyi palota és a Déli Vasút indóháza. Megtalálják a képen? És ugye hogy érezni a kiegyezés utáni évtized pezsgését? Fortepan/Saly Noémi Világháborún túl, Trianonon innen, elől már kalapok, de összességében több a katonasapka. Játsszuk azt, hogy mindenki választ egy arcot, s kitalálja a történetét. (Stip-stop az a világító női fej a bal szélen, kicsit takarásban. És az a babitsos se rossz a balján fölfelé. Na meg előttük, kicsit beljebb az a csibész. )
Ezért választották végül a Széll Kálmán teret. A fő kijárat a Széll Kálmán téren lenne, a hátsó kijárat már majdnem a Délinél. Megszűnne az alagút a Postapalotánál. A koncepció Budán nem számol köztes megállóval, a Duna alatti alagút teljesítménye így a legnagyobb. A Nyugati Eiffel-csarnoka marad, a pályaudvar részben a föld alá kerül Ez alapján folyik a megvalósíthatósági tanulmány készítése. Maga az alagút kétvágányos lenne, a Széll Kálmán tér alatt 4 vágányosra bővülne. A Déli pályaudvar a felszínen megszűnne, a pesti oldalon megmaradna a Nyugati a felszínen (is), a föld alatti vágányok a Dózsa György útnál jönnének a felszínre. A Nyugatinak főpályaudvar szerepet szánnak, a föld alatt 8 peronnal. Az Eiffel-csarnok alatt vezetnék át az alagutat. A Nyugatiban most kézi erővel üzemeltetett biztosító berendezés működik. A pályaudvart akkor is fel kellene újítani, ha nem lenne alagút. Fontos, hogy a Nyugati felújítása olyan műszaki tartalommal történjen, ami kompatibilis az alagúttal. De persze a Nyugati felújítását előbb meg kell csinálni.
A kormányban "komoly" várostervezési munka zajlik: Budapest világörökségi területének szerkezeti átstrukturálása teljesen improvizatív módon. Várból kormányzati-, Városligetből múzeumi negyed, Nyugatinál új park létesítése és a Déli pályaudvar felszámolása. Bardóczi Sándor írása. Ma a kormányban, ahol 7 jogász, 2 teológus és 3 közgazdász foglal helyet, komoly várostervezési munka zajlik. Vagy inkább komolytalan. Komolytalan, mert olyan improvizatív módon történik éppen a budapesti világörökségi terület szinte teljes szerkezeti átstrukturálása, amelyek mögött nem áll sem szakmai, sem pedig társadalmi konszenzus. A vitatott döntések kompenzálására színes lufiként eregeti fel a kormányzati kommunikáció a populistábbnál populistább elképzeléseket. A legtöbb ilyen elem ellentétes azokkal az irányokkal, amelyek Budapest fejlesztési koncepcióját meghatározzák. Ezekhez Tarlós István nak, Budapest főpolgármesterének szava sincs, a régen kiüresített és valódi döntésformáló hatalommal nem bíró budapesti főépítészi szék 2016. január 1. óta üresen áll.
A társaság 1859-re Európa legkiterjedtebb vasúthálózatát hozta létre Bécstől Triesztig. Déli pályaudvar, 1905. (Forrás: Fortepan) A szabálytalan háromszög alakú telek a 17. században még katonai temető volt, a 18. században aztán a botanikus kertté alakított területen villát emeltek. Később ennek helyén épült fel 1859 és 1861 között a budai pályaudvar Karl von Etzel tervei alapján. Az állomás épülete – a Déli Vasút más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan – komolyan felszereltnek számított: egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett, a vágányok pedig egy támfallal megerősített fordítókorongban (a mai félköríves tér a Déli előtt – a szerk. ) végződtek. Ekkor elsősorban még főleg a teherszállítás csomópontja volt, de idővel a személyforgalom is egyre jelentősebbé vált, így a pályaudvar egyre szűkösebbé vált. Bővítése már az 1920-as években felmerült, amit aztán a gazdasági világválság húzott keresztbe. A Déli Vasút aztán az első világháborút követően megszűnt, hálózata 1932-től a MÁV kezelésébe került.
De a novella, az ott íródik jobbra, a farrafeszülő nadrágban magyarázkódo jampi és megbántott kedvese között. Ezt bizony megkönnyeztük. 1977. Vissza a létező szocializmusba. 1980. (Nem az orwelli. Vagy de. ) Ez meg már a rendszerváltás ideje. Nem magyarázzuk túl. Nézegessék. A teherpályaudvar a Déli összekötő vasúti hídtól a Petőfi híd felé nézve, 1989. Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény. Ez itt a 2006-os állapot. A Déli (minimum) a rendszerváltás óta rohad. Alibiből 2001-ben perontetőt emeltek a 4. és az 5. vágány közé, utóbb pótolták az álmennyezet leszakadt hézagait, a pénztárcsarnok főhomlokzatán a hiányzó fehér sávok burkolatát és a kitört üvegeket. Többször szóba került a pályaudvar megszüntetése, de egészen a minapi támfalbotrányig megúsztuk a dolgot. Déli, szorítunk neked. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Nemcsak arról van szó, hogy a vonatok fordítása időigényes, de az érkező és induló vonatok útja szükségszerűen keresztezi egymást, így összességében egy-egy fejpályaudvari vágányon óránként csupán két-három szerelvény tud utast cserélni. Egy átmenő pályaudvarnak viszont mindkét végén kifutnak a vágányok, a bejövő vonatnak nem kell megfordulnia, hanem az ellenkező irányba folytathatja az útját, így egy-egy vágányon óránként akár 12 szerelvény is utast cserélhet. A fejpályaudvarok kapacitását nem lehet növelni? A budapesti fejpályaudvarok jelenlegi kiépítésükben gyakorlatilag maximális kapacitással üzemelnek csúcsidőszakban. Elméletileg csak több vágány kiépítésével lehetne növelni a kapacitásukat. Ez fejpályaudvarként csak úgy lehetséges, ha az egész állomás jóval nagyobb területet foglal el a belvárosból, mint most. Jelenleg egy csúcsórában 42 vonatot fogadnak a pályaudvarok, a modellszámítások szerint ezt több mint a kétszeresére, 93 vonatra lehetne növelni, vagyis óriási területeket kellene igénybe venni az állomások mai területe mellett.
Az ily módon kötött szerződések " a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU Rendelet (eIDAS rendelet) " szerint írásban, érvényesen megkötött szerződésnek minősülnek. Szerződéskötés elektronikus aláírással - Jogászvilág. Habár jogszabályok nem tekintik az ilyen módon aláírt szerződést érvénytelennek, könnyen belátható, hogy annak valódisága és hamisítatlansága megkérdőjelezhető, hiszen ily módon bármikor rámásolhatjuk valakinek az aláírását a kívánt dokumentumra. Ezen megfontolásból az így aláírt dokumentumok bizonyításra való alkalmassága könnyen megkérdőjeleződhez. Minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás A legbiztonságosabb, írásbeliségnek megfelelő megoldás a minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat. A különbséget a minősített és fokozott biztonságú elektronikus aláírás között az eltérő biztonsági követelmények, a joghatások és a szolgáltató által vállalt felelősségvállalás mértéke jelenti.
Lehetővé teszik a legszigorúbb jogi és szabályozási követelményeknek, például az EU eIDAS rendszerében használt fokozott biztonságú elektronikus aláírások (AdES) és minősített elektronikus aláírások (QES) való megfelelést. Kiküszöbölik az asztali szoftver telepítésének, a dokumentumok letöltésének és az USB-token vagy intelligens kártya használatának nyűgét. Konzisztens együttműködési keretet biztosítanak a digitális azonosítókkal és aláírási megoldásokkal végzett munkához, így a vállalatok bizalommal fektethetnek a technológiába, tudván, hogy munkájuk nem korlátozódik néhány saját alkalmazás használatára. EIDAS rendelet szerinti elektronikus aláírások - Domain.hu. A bizalmi szolgáltatók olyan cégek, amelyek különféle biztonságos azonosítási és tranzakciós szolgáltatásokat, köztük tanúsítványhitelesítési szolgáltatásokat kínálnak. Az EU eIDAS rendelete például meghatároz egy TSP-osztályt, amelynek tagjai az Unió összes tagországában akkreditációval rendelkeznek digitális azonosítók kiállítására. Az ilyen azonosítókkal aláírt dokumentumok megfelelnek a legszigorúbb szabványnak (minősített elektronikus aláírás, QES), amelynek jogérvényessége a kézírásos aláíráséval megegyező, és kölcsönösen elismert minden tagállamban.
Magyarországon a bizalmi szolgáltatók nagyon szigorú jogszabályi követelményeknek kell megfelelniük és hatósági felügyelet (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) alatt működhetnek. Ilyen bizalmi szolgáltató hazánkban pl. a Microsec Zrt. és a Netlock Kft. Az Európai Unió elektronikus aláírásokat szabályozó ún. eIDAS rendelete biztosítja, hogy egy tagállam területén letelepedett minősített bizalmi szolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírásnak az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos joghatással történő kölcsönös elismerését. Ez biztosítja, hogy a külföldön, vagy külföldi ügyvezető vagy más vezető tisztségviselő által tett elektronikus jognyilatkozatok Magyarországon is felhasználásra kerülhessenek. E-Szignó. A minősített elektronikus aláírás Magyarországon működő bizalmi szolgáltatóktól néhány napon belül beszerezhető díj ellenében, azonban érdemes az egyes csomagokat áttanulmányozni és a legoptimálisabbat kiválasztani. Jelenleg ez az egyik legbiztonságosabb elektronikus aláírási forma, mivel több faktoros hitelesítési védelemmel rendelkezik.
A csomagban igényelt tanúsítvánnyal így minősített aláírás vagy minősített bélyegző hozható létre. A tanúsítványok kizárólag eszközös (QSCD) kulcstárolással igényelhetők, a magánkulcsot munkatársaink generálják az Ön által választott minősített eszközre. Az EU területén a minősített aláírás az eIDAS 25. cikk (2) bekezdése alapján a saját kezű aláírással azonos joghatású, a minősített elektronikus bélyegzők esetében pedig az eIDAS 35. cikk (2) bekezdése alapján vélelmezni kell a hozzájuk kapcsolódó adatok sértetlenségét és a bélyegzőnek megfelelő eredetét. A magyar jogrendben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Hatályos 2018. január 1-jétől. Ezt megelőzően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezik a joghatásokról. 323-325. §-ai alapján a minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve – amennyiben a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül állítja ki – közokirat.
Az Adobe Signban a választása szerinti TSP-vel írhat alá és láthat el időbélyeggel dokumentumokat, így megfelelhet országa vagy iparága speciális törvényeinek vagy előírásainak. Az ellenőrzés során az Adobe azt is megerősíti, hogy a dokumentumban használt szolgáltatók megbízható hitelesítésszolgáltatók, amelyek jóváhagyása globális, regionális vagy iparági akkreditáció útján megtörtént. Az Adobe megoldásai teljes mértékben támogatják az Adobe jóváhagyott bizalmi listáját (AATL) és az EU bizalmi listáját (EUTL). A hitelesítésszolgáltatók digitális azonosítókat állítanak ki és tartanak fenn. A hitelesítésszolgáltatók előzetesen megerősítik az aláíró azonosságát, majd tanúsítványalapú digitális azonosítót vagy személyes PIN-kódot állítanak ki és/vagy hardveres biztonsági eszközt (például USB-tokent vagy intelligens kártyát) biztosítanak a digitális aláírás létrehozásához. A hitelesítésszolgáltató használata biztosítja, hogy a digitális azonosítóval rendelkező személy valóban az, akinek mondja magát.