Meg is fogalmaztak egy közleményt a rakétaválsággal kapcsolatban, és öt pontban összefoglalták követeléseiket: 1. A gazdasági blokád és mindenféle kereskedelmi és gazdasági nyomás intézkedések megszüntetése, amelyeket az Egyesült Államok a világ minden részén országunk ellen alkalmaz. 2. A felforgató cselekmények, fegyverek és robbanóanyagok levegőből vagy tengerről való ledobásának, illetve partra tevésének, a zsoldosinváziók szervezésének, a kémek és szabotőrök becsempészésének és minden olyan akciónak megszüntetése, amelyeket az Egyesült Államok és némely cinkos államok területén szerveznek. 3. A kalóz jellegű támadások megszüntetése, amelyekre az egyesült államokbeli és Puerto Rico-i támaszpontokról került sor. 4. Légi és tengeri térségünk egyesült államokbeli katonai repülőgépek és hadihajók által való mindenfajta megsértésének megszüntetése. 5. A guantanamói haditengerészeti támaszpont megszüntetése és az Egyesült Államok által megszállt kubai terület visszaadása. AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK: A mult-kor írása a kubai rakétaválságról A kubai rakétaválság a magyar sajtóban A harmadik világháború köszübén Az Egyesült Államok által nyilvánosságra hozott dokumentumok a 30. évforduló alkalmából A válságról Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
kubai rakétaválság - Háború Művészete Itt találod az összes cikket a "kubai rakétaválság" témában! B-59 – Ha betelik a pohár 1962 októberében, az emberiség mindössze egy apró lépésnyire került attól, hogy a hidegháború forróvá váljon. Nagyon forróvá. A kubai rakétaválság legkritikusabb napjaiban, a Sargasso-tenger mélyén olyasvalami történt, amely Kennedy és Hruscsov diplomáciai síkon vívott párviadalától függetlenül egymagában is kirobbanthatta volna a 3. világháborút. MÁSOK ÍRTÁK A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorának döntése alapján a katonai felsővezető (vezérkari) képzés a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusról a Ludovika Campus Főépületébe költözött. Idén tizedik alkalommal rendezik meg a "Tekerj a sereggel! " elnevezésű kétnapos kerékpártúrát, amelyen bárki számára megnyílik a lehetőség, hogy együtt kerékpározzon a Magyar Honvédség katonáival a Balaton körül, május 14-én és 15-én. Évek óta óriási népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség által szervezett nyári honvédelmi táborok.
[1] A szovjetek az amerikai előretörés és fokozott fegyverkezés ellensúlyozására döntöttek 1962 szeptemberében arról, hogy rakétákat telepítenek az USA -tól alig néhány kilométerre fekvő Kuba szigetére. Élelmiszer szállítmányoknak álcázott hajóik a "testvéri segítségnyújtás" keretében (Maskirovka hadművelet) titokban az újonnan kifejlesztett középhatótávú rakéták és kilövőállások alkatrészeit szállították a szigetre, ahol elindult kilenc rakétabázis építése. Ha a bázisok felépülnek, a két szuperhatalom erőviszonyai kiegyenlítődtek volna, sőt, a rakétatelepítés akár a szovjetek felé billenthette volna a mérleg nyelvét. 1962 nyarán a CIA fokozottan figyelte Kubát, miután értesültek róla, hogy Fidel Castro testvére, Raul, az akkori védelmi miniszter váratlanul Moszkvába utazott. Augusztus végén az amerikai hírszerzés igazolta a korábbi gyanút, hogy a szovjetek fegyvereket szállítanak Kubába. A hírszerzők és a kubai emigránsok szovjet harci repülőket és légvédelmi állásokat láttak a szigeten, légi felderítők pedig olyan építkezéseket észleltek, amelyek akár készülő rakétaállások is lehettek.
Ezen a napon a Kuba felé tartó szovjet hajók megálltak vagy visszafordultak. Kennedy mindenképpen el akarta kerülni a fegyveres konfliktust, elrendelte, hogy minden amerikai hajón legyen oroszul beszélő tiszt. Emellett minden jogot magához vont – ezzel elkerülte, hogy valamelyik bátor katonai vezető elhamarkodott lépést tegyen "Amerika érdekében" jeligével. ENSZ-válságtanácskozás: Október 26-án New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de a feszült ülést elnapolták, miközben a hírek arról érkeztek, felgyorsultak a rakétatelepítési műveletek. Az ENSZ ülésén egyébként Adlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet bemutatta azokat a légifelvételeket, amelyek bizonyították a kubai bázisok létrejöttét, ezt a szovjet diplomata letagadta. Ahogyan a 13 nap című filmben is látjuk, az oroszok az egyik televíziós társaság tudósítóján keresztül tettek ajánlatot. Egy Alexander Formin nevű diplomata John Scali (ABC televízió) riporterrel találkozott. Scali vitte az ajánlatot a külügyminisztériumba október 26-án.
Mivel felderítésük szerint a rakétaszállítmányok zöme még útban volt, ezért az elnök a tengeri blokád mellett döntött. Ez bizonyította elszántságát, de időt engedett Hruscsovnak arra, hogy megfontolt válaszlépéseket tegyen. Amikor az elnök 1962. október 23-án egy televíziós beszédében elemezte az eseményeket és ismertette az ellenlépéseket, már nemcsak az USA, hanem a NATO és más szövetséges erők is riadókészültségben álltak. Ugyanez volt érvényes a Varsói Szerződésre is. A következő napokban az egész emberiség feszült figyelemmel kísérte a két nagyhatalom alkudozását. Kennedy választás elé állította Hruscsovot: vagy kivonják a rakétákat, vagy az USA megelőző csapást mér a szigetországra. Végül a Szovjetunió engedett, elszállította rakétáit, ennek fejében az USA ígéretet tett arra, hogy feloldja a blokádot és nem támadja meg Kubát. (Mivel Castrót nem tájékoztatták az alkuról előre, a kubai-szovjet viszony évekre megromlott. ) A világ tudomásul vette a nukleáris patthelyzetet, amit akkoriban így fogalmaztak meg: "aki ezt a fegyvert elsőnek beveti, az másodikként hal meg".
Washington, október 22. – John F. Kennedy televíziós beszédében bejelenti a Kubával szembeni blokád megkezdését. A II. világháborút követő pár év után az Egyesült Államok és a Szovjetunió hatalmi harca uralta a világpolitikát. A hidegháború során mindkét hatalom meg akarta mutatni, "ki az úr a háznál". Ez legfőképpen fegyverkezési versenyben, valamint különféle nemzetközi konfliktusokban tanúsított erődemonstrációkban mutatkozott meg. Persze felfoghatjuk két világrend, a kapitalizmus, valamint a szocializmus konfliktusának is ezeket az éveket. Az Egyesült Államok ugyanis a kommunista hatalmak meggyengítését tűzte ki célul. Nyomban a tőle délre fekvő Kuba meggyengítését. Eisenhower elnök kubai emigránsok kiképzését kezdte el, akik majd beavatkozhatnak Fidel Castro országában, és ezt a politikát folytatta John Fitzgerald Kennedy is, akit 1960-ban választottak meg az Egyesült Államok elnökének. Ő adta ki a parancsot az emigráns kubaiaknak, hogy szálljanak partra a Disznó-öbölben, de a puccskísérlet nem sikerült.
Kuba 1902-ben lett független, amikor a szigetet gyarmatként uraló spanyolokat az amerikaiak elűzték. A békekötéshez kapcsolódó Platt nyilatkozat azonban egészen 1934-ig nem biztosított teljes függetlenséget Kubának, mivel fenntartotta az USA beavatkozásának jogát. Később egy Fulgencio Batista nevű katona puccsal szerezte meg a hatalmat, majd 1944-ben legitimálta elnöki jogait, amikor hivatalosan is megválasztatta magát. Később 1948-52 közt veszített, így rövid demokratikus rendszer következett Kubában, ám 1952-ben újra puccsal Batista lett az elnök. Egy Fidel Castro nevű fiatal jogász 1953-ban tűnt fel először a történelem színpadán, amikor egy ellenállási csoportot szervezve próbálta elűzni Batistát Kubából. Kísérlete ekkor még kudarcot vallott, így két évre börtönbe kellett vonulnia. Szabadulása után Mexikóban utazott forradalmárokat toborozni, ekkor csatlakozott hozzá az argentin Che Guevara. Közös csapataikkal 1956-ban szálltak partra Kubában, és rögtön gerilla akciókba kezdtek laktanyák ellen.
Férfi versenyszámok Gyűrűgyakorlat A gyűrű szer két, 18 cm belső átmérőjű fa karika, amelyek a talaj felett 255 cm-re lógnak egy szilárdan kifeszített állványzatról, egymástól való távolságuk 50 cm. Az állvány magassága 5, 5 m, szélessége 2, 6 m. A gyűrűk bőrhevederrel kapcsolódnak a felfüggesztő acélsodronyokhoz. A gyakorlatot a versenyzők nyugalmi függeszkedő testhelyzetből kezdik, és lendületi, erő- és tartásos elemekből összeállítva hajtják végre. A leugrás minden esetben lendületi elemből történik. Melyek a női szertorna versenyszámai (4+2 drb)?. Korlátgyakorlat A korlát (megalkotója a német torna atyja, Jahn volt) két, párhuzamosan elhelyezett farúd (erre utal angol neve: parallel bars). A korlát rudainak hossza 3, 5 m, egymástól mért távolságuk – állítható módon – 42–52 cm, és egy állványszerkezeten 1, 7 m magasságban vannak elhelyezve. A gyakorlat lendületi, forgásos és egyensúlyi elemekből áll, gyakran erőelemekkel kiegészítve. A gyakorlat elemei a rudak irányában, de arra merőlegesen is végrehajthatók. Lólengés A ló hosszúsága 1, 6 m, 1, 1 m magas, a rajta elhelyezett kápák magassága 12 cm, egymástól való távolságuk 40–45 cm, állíthatóan.
Focizásról, kézilabdázásról például biztosan lemondhatnak, mert azokhoz kötött ízületek kellenek. Vitathatatlan, hogy a szertorna rendkívül szép tartást ad, de a nyújtó-, a gyűrű- és a gerendagyakorlatok következtében miatt csontdeformitások jelentkezhetnek, megnyúlt szalagok, gerinc-, valamint ízületi problémák léphetnek fel. Testgyakoroldák Magyarországon az első nyilvános tornaegylet 1819-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak az akkoriban testgyakoroldának hívott tornatermek. A versenyszerű tornasport első bajnokságát 1905-ben szervezték hazánkban. A magyar versenyzők többnyire nincsenek a nemzetközi élvonalában, ám rendre megjelenik egy-egy tehetséges fiatal, aki aranyéremre is esélyes. Magyar Zoltán, Borkai Zsolt, Csollány Szilveszter, Ónodi Henrietta, Berki Krisztián - néhányan az aranyérmesek közül. A szertorna elemei A torna, a szertorna az ókortól napjainkig a három alapsportág közé tartozott. A szertorna különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág.
A torna megosztó sport. Egyrészt felemelő látványt nyújt, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a tornászok egy részének nem nemének és életkorának megfelelő az alkata. reklám vége A tornászok világában játszódó Fehér tenyér című film kíméletlenül közvetítette a néző felé azt a fizikai és lelki terrort, amelyet a tornász gyermekeknek el kell viselni az eredményesség érdekében. Az erőszak-alapú tornásznevelés talán már a múlté, de biztos, hogy a sikerig, az eredményig minden tornász számára nagyon rögös, időnként veszélyes és fájdalmakkal teli út vezet. Szakemberek is figyelmeztetik a szülőket, hogy egyes sportok túl korai kezdése károsan befolyásolhatja a gyerek fejlődését. Ezek közé tartozik a talajtorna is. A legtöbb veszélyt a sérülések, a csont- és ízületi bántalmak jelentik. Amikor a gyerek még nő, a csont- és ízületi kapcsolódások különösen sérülékenyek. A túl sok nyújtó gyakorlat miatt nem a legjobb a gyerekeknek. A több ízület állandó lazítása miatt az ezt a sportot űző gyerekek később más sportra kevésbé lesznek alkalmasak.