- In: Halasi-Kun G. ) Sustainable development in Central Europe. Pollution and water resources: Columbia University Seminar Proceedings XXXVI. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, pp. 157-163. Viczián I., Horváth F. A tatai mocsarak a római korban és Mikoviny Sámuel lecsapoló munkája. Földrajzi Értesítő - Hungarian Geographival Bulletin 55. :(3-4. 257-272. Akadémiai Adattár: Kezdőlap. Horváth F., Viczián I. Az ember természetformáló hatása a Fényes-patak és az Által-ér Tata alatti szakaszának ártéri területein. ) A Környezettörténet 2006 Konferencia előadásainak összefoglalói. Budapest: Hantken Kiadó, pp. 50-51. Balogh J., Kis É., Schweitzer F., Viczián I. Feltételezett klímaváltozások kapcsolata az árvizekkel és a belvizekkel a Tisza Jász-Nagykun-Szolnok megyei árterein. - In: Láng I., Jolánkai M., Csete L. ) A globális klímaváltozás: Hazai hatások és válaszok: VAHAVA zárókonferencia, Budapest, Akaprint CD-ROM Viczián I. 2004. Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai. Földrajzi Értesítő - Hungarian Geographival Bulletin 53. :(1-2.
85-92. Viczián I. Az almásfüzitői vörösiszap-zagyatározók radiológiai jellemzői. - In: Babák K., Tóth J. ) Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából IV., Pécs, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, pp. 78-84. Horváth F., Viczián I. Brigetio (Ószőny) - Azaum (Almásfüzitő) limes-szakaszának római kori emlékei a terület geomorfológiai viszonyainak tükrében. - In: Füleky Gy. ) A táj változásai a Kárpát-medencében, Víz a tájban, Gödöllő, Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, pp. 223-227. Viczián I. 2003. Környezetvédelem / Environmental issues. ) Tatabányai Kistérség Tér-Képekben / Tatabánya Microregion In-View, Tata: Geomarket, CD-ROM Viczián I. Engineering Geomorphologic Problem of Red Mud Depositories on the Flood Plain of the Danube. - In: Lehoczky L., Kalmár L. ( szerk. ) 4th International Conference of PhD Students, Miskolc, Miskolci Egyetem, pp. 405-412.
Keresés az adatbázisban Név Területi bizottság: Szakbizottság: Fokozat típusa: Tudományterület: Szakterület: Kutatási téma: Köztestületi tagság viszony: Közgyűlési képviselőség viszony: Munkahely: Ország: Megye: Státusz: Azonosító:
Deák Ferenc politikai pályája mindmáig megkerülhetetlen viszonyítási pont a magyar politikai és tudományos elit számára. Életműve a kiegyezés révén az ésszerű kompromisszumok jelképévé vált, különösen az elmúlt negyedévszázad során. Százötven éve, 1865. április 16-án jelent meg Deák Ferenc politikai pályájának és egyben a kiegyezés felé vezető politikai útnak egyik legfontosabb szimbolikus mérföldköve, a húsvéti cikk a Pesti Naplóban. Deák húsvéti cikkének fontos szerepet tulajdonítottak a Deák fő műveként értékelt kiegyezés folyamatában. Az írás megszületésének körülményei is különlegesek voltak. Mivel Deák nem akart nyilvánosság elé állni, ezért cikke neve nélkül jelent meg. Deák húsvéti cikke. Hogy kézírása se legyen felismerhető, a cikket 1865. április 14-én lediktálta a műfordítóként és történészként is ismertté vált újságírónak, Salamon Ferencnek, akit a Pesti Napló szerkesztője, és egyben Deák barátja, báró Kemény Zsigmond küldött Deákhoz. Salamon később le is írta visszaemlékezéseiben a cikk születésének nem mindennapi körülményeit.
1852. december 5-től Emich Gusztáv volt a lap egyedüli kiadója, mely 1868. október 1-jén az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. tulajdonába ment át, 1894. április 15-én az Egyesült Hírlapkiadó Vállalat Rt. váltotta magához a lap tulajdonjogát. A kiadóváltás hatására Kaas Ivor, Acsády Ignác és Günther Antal a laptól kiléptek. 1895 október 23-tól a Kosmos Hírlapkiadó Rt. adta ki a alapot. A Kosmos Rt. a lapvállalat vezetését egy volt katonatisztre bízta, aki katonás rendet akart tartani az ehhez nem szokott munkatársak között. Deák Ferenc Beszédei | Deák Ferenc Húsvéti Cikke Egykor És Ma - Ujkor.Hu. 1896 július végén Vészi József 16 munkatársával együtt felmondott és átment a Vészi József főszerkesztő irányításával indult új laphoz, a Budapesti Naplóhoz. 1901-ben a lapot (a részvények többségét) Surányi József tehetős vállalkozó vásárolta meg. Ábrányi Kornél – rövid ideig ismét főszerkesztő – mellett előbb "főmunkatárs", majd pedig főszerkesztő lett. Az ő idejében került a laphoz Miklós Andor, aki 1910-ben elhagyta a Pesti Naplót, és vele ment a szerkesztőség néhány munkatársa is, amikor megalapította Az Est című lapot.
Cikkében kifejtett véleménye szerint a "birodalom biztosságát" szem előtt tartva arra kell törekedni, hogy "mind a magyar alkotmány Alaptörvényei a lehetőségig fentartassanak, mind a lajtántúli országok alkotmányos szabadsága kifejtessék és teljesen biztosíttassék. " Deák ezért kettős célt határozott meg: "Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fentartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű. " Végezetül Deák amellett érvelt, hogy a magyar alkotmány önállósága nem veszélyeztette a "birodalom biztosságát". Cikke zárásaként Deák leszögezte, hogy "készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni, s a lajtántúli országok szabadságának és alkotmányos kifejlődésének útjában állani soha nem fogunk. "