Az együtt utazó utasok közösen étkezhetnek és pihenhetnek, de nincs lehetőség átalakítható ágyra vagy franciaágyra, mint amilyet a jelenlegi első osztályú kabinok némelyike kínál. Helyette négy egyszemélyes ágyat helyeztek el az ablakok mellett, kis éjjeli szekrénnyel és lámpával. Szükség van változásra A légitársaságoknak villantaniuk kell: az egyre tágasabb és fényűző üzleti osztályú ülések és saját ajtós minilakosztályok miatt az első osztályú élmény kellően fényűzővé tétele létfontosságú lesz ahhoz, hogy felvegyék a versenyt. Ami az árat illeti, érdemes néhány nullát hozzáadni egy turista osztályú utazás árához. Míg egy 14 órás turista 900, egy üzleti hely 3500, addig az ilyen első osztályú hely ára több mint 10 000 dollárba fáj – ennek ellenére nagyon úgy tűnik, hogy lesz, aki ezt kicsengesse, ha kellően extra élményt kap. Fotók a Teague Four Seasons első osztályáról a CNN oldalán.
Báró Nopcsa Ferenc, vagy ahogy sokan emlegették Nopcsa, egy vérbeli magyar kalandor, paleontológus, geológus, az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírója élete során sokat letett az asztalra, csakhogy a bajt is mágnesként vonzotta. Nopcsa Bécsben végezte tanulmányait, majd miután 1895-ben (ekkor mindössze tizennyolc éves volt), dinoszaurusz-csontokra bukkant családjának szacsali kastélya mellett (ez a mai Románia része), eldöntötte, hogy a paleontológiának szenteli életét. Az őslénytan lett a szenvedélye Ásatásai és publikációi miatt az őslénytan legismertebb és legbefolyásosabb magyar alakja lett, aki munkájának köszönhetően bejárta Európát, és egyik útja során megismerkedett az albánokkal. Nopcsa azonnal szívébe zárta az éppen a szabadságáért küzdő népet, olyannyira, hogy a fejébe vette, a királyuk lesz és saját hadsereget alapít. Ez a téma önmagában megér egy külön cikket, de erről majd legközelebb. A lényeg, hogy Nopcsa természetesen nem lett király. Nopcsa, az első magyar repülőgépeltérítő Csúfos kudarca után a férfi előbb Romániába ment, az őszirózsás forradalom, illetve a Tanácsköztársaság kikiáltásakor azonban már Budapesten tartózkodott.
Magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőszerkezettel 1910. január 10-én emelkedett először a magyar légtérbe. A pilóta és a tervező Adorján János gépészmérnök volt, repülője pedig a Libelle (Szitakötő) nevű 25 lóerős, magyar gyártmányú motorral szerelt monoplán, vagyis egyfedelű, egyszárnyú repülőgép. A helyszín a mai budapesti Örs vezér tere környékén, Rákosmezőn fekvő egykori lovassági gyakorlótér volt, ahol a 20. század első évtizedének végére külföldi minták alapján kialakult az első magyarországi repülőtér és megindult a repülős élet. Az új közlekedési ágazat kifejlődéséhez nagy lendületet adott a La Manche csatornát elsőként átrepülő francia Louis Bleriot, aki 1909-ben több mint 200 ezer ember előtt tartott bemutatót Budapesten. Alig egy év múlva aztán Adorján János megtette első próbaútját a Szitakötővel, és 1910. január 10. mint a magyar repülésügy kezdetének dátuma bevonult a történelembe - hangzott el a Közlekedési Múzeumban tartott centenáriumi ünnepségen, amelyet a Magyar Repüléstörténeti Társaság rendezett.
A kérdést nem is olyan könnyű megválaszolni, mint hinnénk, mert többen is versenyben lehetnek a címért. Bár repülés történetét egy kicsit is ismerők könnyen rávághatják a Wrigth fivérek voltak az elsők, akik irányítható, motorral hajtott és a levegőnél nehezebb szerkezettel repültek, ezt az állítást többen is vitatják. De először idézzük fel Orville és Wilbur Wright repülését! Az általuk épített repülőgép 1903. december 17-én emelkedett a magasba. A repülés mindössze 12 másodpercig tartott az észak-karolinai homokdűnék felett, és a felszálláshoz először egy lejtős sínpáron gyorsították fel szerkezetet, amely így még nem teljesen saját motorjának erejéből emelkedett a magasba. A kísérletnek nagyon kevés szemtanúja volt, bár a testvérek alaposan dokumentálták minden egyes próbálkozásukat. A repülésről mindössze egy fotó készült. A Wright fivérek híresen titkolózók voltak, ami gépüket és annak működését illette, és nyilvánosan nem is repültek egészen 1908-ig. Ami a lehetséges "trónkövetelőket" illeti, az első név, amely felmerülhet Gustave Whiteheadé.
Szerkezeteinek egy része a következő évszázadokban az utókor megvalósította, de sokan addig sem adták fel. Számtalan kísérletező kedvű csodabogár vetette magát sziklákról a mélybe, karján szárnyszerű szerkezetekkel csapkodva. A technikai haladásnak köszönhetően a XVIII. század vége felé megszületett az áttörés, bár ez az irány még nem a repülőgépek felé mutatott. A francia Montgolfier-fivérek hőlégballonnal kísérleteztek, amit először vízgőzzel kívántak a magasba juttatni, ám a kicsapódó víz tönkretette a papírból készült ballont. Majd meleg lebegővel kísérleteztek, először állatokat engedtek fel, majd 1783. október 19-én a hőlégballon két fővel a fedélzetén 25 percig repült és 7, 5 kilométert tett meg Párizs felett. A léghajózás ettől kezdve rohamos fejlődésnek indult, a motoros repülésre viszont a Wright testvérek színre lépéséig kellett várni. Wilbur és öccse, Orville Wright csak 1899 táján kezdték meg első gyakorlati vizsgálataikat, a levegőnél nehezebb, önerőből repülő jármű elméleti megtervezése jóval korábbra nyúlik vissza.
Pacsuta, az ismert bokszoló ( Lengyel Tamás), akit nem engednek külföldön játszani, edzője, Misi, aki kulák származása miatt nem járhatott egyetemre ( Varju Kálmán) és annak menyasszonya, Annus ( Tenki Réka) hárman vágnak neki a nagy kalandnak. Annus dolga, hogy kiderítse, ki is a gépen utazó álruhás ÁVÓ-s légimarsall, - hiszen akkoriban minden gépen volt ilyen - de hát a nőknek lelke van ugye, így gyorsan meg is sajnálja szegény embert, ami okoz némi izgalmat és aggodalmat. Ezáltal bontakozik ki a szereplők valódi énje is, és jönnek olyan fordulatok, amit nem is sejtettünk, és ez egy filmnél mindenképpen jó pontot jelent. Egyébként is az egész film végig feszes, izgalmas, - tévéfilmek külön előnye a rövidebb időtartam -, a feszültséget pedig sokszor tovább fokozza Parádi Gergely zseniális zenéje. A főszereplő színészek végig remekelnek Varju Kálmán és Tenki Réka is nagyon erős, sőt utóbbi még gyönyörű is, a film azonban egyértelműen Lengyel Tamásé, akiről eddigi is lehetett tudni, hogy jó színész, de ebben a filmben egyenesen zseniális.
Konok Péter ( Budapest, 1969. február 1. ) magyar történész, publicista, fordító, a baloldali radikalizmusok kutatója. Életpályája [ szerkesztés] Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett történelem szakon, doktori disszertációját a társadalmi önrendelkezés alternatíváiról írta. [1] 2002 és 2014 között a Politikatörténeti Intézet tudományos kutatója volt. 2002 és 2008 között az Eszmélet című folyóirat szerkesztője volt. Írásaiban általában a baloldali radikális irányzatok ( anarchokommunizmus, tanácskommunizmus, anarchizmus, trockizmus) magyarországi és nemzetközi történetével foglalkozik, különösen a két világháború közötti időszakkal, illetve 1968 -cal. Publicisztikákat, irodalmi abszurdokat, verseket is ír. Állandó szerzője a HVG véleményrovatának, versei, novellái jelentek meg többek között a Liget folyóiratban, az Ezredvégben, de leginkább saját népszerű Facebook -oldalán. Az innen válogatott szövegekből készült Történetek a kerítés tövéből című kötete 2016 -ban, majd a Történetek az innen is túlról című kötet 2017 -ben, mindkettő az Európa Könyvkiadónál.
Gyakran hallható a Klubrádió műsoraiban. 2015 és 2018 között a Hír TV "Szabadfogás" című heti vitaműsorának állandó szereplője volt. A 2020 szeptemberében indult, az ATV-n sugárzott Öt című műsor egyik állandó szereplője. Fontosabb munkái [ szerkesztés] Történetek az innen is túlról. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2017. ISBN 9789634058236 Történetek a kerítés tövéből. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016. ISBN 9789634056560 Az eszmék országútján. A nyugati szociáldemokrata kánon dilemmái 1945-től napjainkig. Napvilág Kiadó, Budapest, 2011. 215. p. ISBN 978-963-338-048-2 "... a kommunizmus gyermekbetegsége"? Baloldali radikalizmusok a 20. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 2006. 324. ISBN 963-9350-82-6 A moderntől a posztmodernig: 1968. Tanulmányok. Szerkesztette: Balázs Eszter, Földes György és Konok Péter. Napvilág Kiadó, Budapest, 2009. 264 p. A reformizmus forró nyara. A szociáldemokrácia hatvannyolca. In: A moderntől a posztmodernig: 1968. 91 - 123. Virágok és virágárusok. Hippik, yippik, fesztiválok.
Konok Péter a reménytelenül unalmas és egysíkú, Dévényi István-féle Kötöttfogás c. műsorban kavarta fel az állóvizet azzal, hogy azt sziszegte a szakálla alatt amikor Orbán Viktorról beszéltek a műsor szereplői, hogy "szerintem meg dögöljön meg". Se a valaha volt legnagyobb fideszes, de ma már a valaha született legnagyobb Fidesz-árvává vált Dévényi, se a többi magasan művelt közéleti értelmiségi nem tette helyre Konokot, a műsor vígan folyt tovább. Igaz, minek. Orbán Viktor halálát kívánta Konok Péter baloldali történész, megmondóember a Kötöttfogás című műsorában – írja a Vasá A portál ismertette, a vállaltan szélsőbaloldali történész rendszeres szereplője az ATV ÖT és a Magyar Hang online műsorának is, de némely Facebook-bejegyzésével is tízezreket szokott elérni. A Kötöttfogás huszonegyedik percében, amikor Szalma Botond (volt KDNP-s, újabban a baloldal kegyeit kereső politikus) a sajnálatát fejezte ki, hogy szerinte mennyire elszigetelődött Orbán Viktor a nemzetközi térben, Konok Péter a következő megjegyzést tette: " Szerintem meg dögöljön meg. "
2021. 07. 02. 18:00 Makacsságok balról. Konok (melléknév): nagyon makacs (személy, csoport), akit sem érvekkel, sem könyörgéssel, sem fenyegetéssel nem lehet magatartásának megváltoztatására bírni. Lámpavas, fejbelövés, akasztás, IFA-plató – csak néhány jókívánság, amelyekkel baloldali felebarátaink illetik a jobboldaliakat. A szélsőbalos történész, író, publicista Konok Péter sem akart lemaradni a gyűlöletvonatról. A Kötöttfogás című online műsor huszonegyedik percében, amikor Szalma Botond (volt KDNP-s, újabban a baloldal kegyeit kereső politikus) sajnálatát fejezte ki, hogy szerinte mennyire elszigetelődött Orbán Viktor a nemzetközi térben, Konok Péter a következő megjegyzést tette: Szerintem meg dögöljön meg. " Konok Péter mintha kicsit túl konokul ragaszkodna a marxista eszmékhez, és most nem arra gondolok, hogy felettébb nagy a hasonlóság közte és a német közgazdász-filozófus között. A marxizmus alapfeltevéséből következik, hogy erőszakmentesen nem megvalósítható, tehát jöhetnek a kiegyenesített kaszák, a vasvillák és a halálkívánságok.
Színház Színházjegy, koncert Szociológia Szórakoztató Szótár TÉRKÉP Természettudomány Történelem Útikönyv Vallás Vers WeWood Zene A keresett termék nem található! felhasználó név: jelszó: regisztráció jelszóemlékeztető
Végül is Konok csak a papírformát hozta. Makacsul ragaszkodik Orbán-fóbiájához. Hasonlította már a miniszterelnököt Szálasi Ferenchez is. Itt: Nem tetszett neki a kormányfő nadrágja, ezért vadul szidni kezdte: ITT Mi csak annyit kívánunk, hogy a továbbiakban is menjen konokul a fröcsögés, fenyegetőzés, erőszakra buzdítás, gyűlölködés, mert így legalább az ország javáért is tesznek valamit, és szépen hozzájárulnak a sorban negyedik Fidesz-győzelemhez jövőre. Még akkor is, ha nem szántszándékkal teszik...