Hirdetés Mi az az NFC? Az újabb és újabb telefonok fejlesztéseiről olvasgatva gyakran találkozhatunk az NFC szócskával, mostanában ugyanis szinte minden gyártó be akarja építeni a szabványt a csúcsmodellekbe. De mi is ez igazából, mit takar a három betűs rövidítés? A mai technológiai alapozó cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni. Az NFC egy egyszerű vezeték nélküli kommunikációs szabvány, amely kis mennyiségű adatok átvitelére szolgál, rádiófrekvencia alapú azonosítással (RFID) megtámogatva. A rövidítés a Near Field Communication szavakat takarja, amelyet szóról szóra nem érdemes magyarra fordítani, talán a kis hatótávolságú kommunikáció a leginkább találó megnevezés. Mint azt a neve is mutatja, a használati távolság roppantul kicsi, az NFC-chippel szerelt készülékünket alig pár centiméterre tarthatjuk az adott szolgáltatótól, amelyre a szaknyelv mint intelligens objektumra (angolul a smart object névvel illetik) referál. A három betűs rövidítés hallatán legtöbben egy telefonba épített bankkártyára asszociálnak, ami távol áll az igazságtól: bár egyelőre túlsúlyban vannak a pénztárcát helyettesítő kezdeményezések, az NFC ennél sokkal több, a technológia szépsége a sokoldalúságban és az univerzális használhatóságban rejlik.
Az NFC intelligensebb használata akkor történik, amikor beépítik a felhasználói folyamatba. Tehát, amikor az okostelefonját egy Google Cardboard VR fülhallgatóba helyezte, az NFC chip adja meg a fülhallgató felébredését. A jövőben az NFC egyéb lehetséges felhasználásai között szerepel az a lehetőség, hogy otthoni eszközöket vezessenek. Lehet, hogy a ház feloldódik, és a fűtés és a lámpák kigyulladnak, amikor az NFC-kompatibilis telefon áthalad egy érzékelőn a meghajtón. Jelenleg ezeket a szolgáltatásokat jellemzően Wi-Fi-n keresztül vezérlik, de az NFC biztonságosabb lehet és kevesebb energiát igényelhet. Marginálisan kevesebb energia. És vannak potenciális társadalmi előnyök: ha mindenkinek rendelkezésére állna NFC-kompatibilis okostelefon, akkor a kapcsolattartási adatok cseréje elég egyszerű lenne. Természetesen ez nem mindig jó dolog... Tekintse meg az összes okostelefon-vásárlási tanácsot. ) Mi az NFC? Fontos az NFC a telefonban? Őszintén szólva, most azt mondanám, hogy nem. Nagyon jó az a képesség, hogy névjegyeket érintés útján továbbítsunk, de nem fontos.
A magyar ipar így megszerezheti a szakképzett munkatársak új generációját, akiknek elméleti ismereteit tanulmányaik során átfogó gyakorlati tapasztalatok támasztják alá. Ftc rostov don jegy n Isztambul új repülőtér Róka hegyi kőfejtő Fazekas mihály általános iskola Debrecen eladó ház
ITcafé - 17 órája A mesterséges intelligencia tehet minket tőzsdei- és kriptomilliárdossá? Az IBM és a DeepMind három korábbi szakembere olyan mesterséges intelligencián dolgozik, amely még az őrület előtt kiválasztja a legjobb részvényeket és kriptopénzeket. ITcafé - 21 órája Orvos nélkül értékeli az AI a röntgenfelvételeket Az önálló részmunkára alkalmazható szoftver képes az egészséges embereket azonnal kiszűrni. Ha piacra kerül, ez lesz az első autonóm egészségügyi képalkotó AI-eszköz. ITcafé - 1 napja Az AMD 1, 9 milliárd dollárért vesz felhős startupot Az adatközpontok piacán is tovább erősít az AMD, ezért vásárolja fel 1, 9 milliárd dollárért a Pensando startupot. Rekordnyereséget érhetett el a Samsung a memóriachipek miatt Az elemzői becslések szerint 2018 óta a legnagyobb első negyedéves nyereségrekordot érhette el a Samsung. Megérkezett a kétfaktoros hitelesítés az eMAG-hoz is Mind az online áruház webes felületén, mind az eMAG androidos és iOS-es mobilalkalmazásban. C
A világ első NFC-képes mobiltelefonja a 2006-ban piacra került Nokia 6131, napjainkban azonban már szinte minden felső-középkategóriás és prémium készülékben található NFC. Az iPhone 6 és 6 Plus megjelenéséig egyedül az Apple nem élt ezzel a lehetőséggel, a szóban forgó készülékekben viszont már megtalálható; igaz, jelenleg kizárólag csak az Apple Pay szolgáltatással használható. Hazánk egyébként élen jár a technológia alkalmazásában, amire jó példa a 2011-ben megalapított Mobil Tárca Egyesület, amelynek célja az NFC technológia hazai elterjedésének és az erre épülő fizetési rendszerek fejlesztésének elősegítése, valamint a kapcsolódó szakmai tevékenység koordinálása. Ráadásul, mivel a Google és az Apple üzleti modellje eltérő, később sem feltétlenül lesz könnyű dolga a mobilfizetési szolgáltatást bevezetni kívánó cégeknek. Hiszen míg az androidos rendszer nyílt és ingyen használható, az Apple-nek fizetni kell a tranzakciók után, ugyanakkor az ügyfelek azonos feltételek mellett akarják használni a szolgáltatásokat akár épp iPhone-t, akár androidos készüléket használnak.
2017. november 18. | Olvasási idő kb. 3 perc A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene közösség három évvel ezelőtt indult, és ma már több mint húszezer tagot számlál. Ismerjétek meg a két alapítót, Mérő Verát és Farkas Edina Linát, akiket olvasóink jelöltek a SzuperWMN-díj civil kategóriájában. Finy Petra írása. Ki az a Mérő Vera?. – Mérő Vera A híres matematikus, Mérő László lánya, Vera eredetileg színésznőnek készült. A Műegyetemen kommunikációt, a MOME-n pedig média dizájner és tanár szakot végzett, közben publicisztikákat írt a Magyar Narancsnak, a HVG Extra Pszichológiának, különféle blogoknak, és megjelent könyve a Kalligramnál a pornó és a női szexualitás viszonyáról Pornográcia címmel. 2014 végén, a pécsi rendőrség áldozathibáztató videóira reflektálva alapította a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldalt, amit azóta másodmagával csinál Farkas Edina Lina szerkesztőtársával. Az oldal a nők elleni erőszaktól indult, ma már minden, emberi jogokat érintő témával foglalkozik. Vera nem rég csatlakozott az Amnesty International magyarországi szervezetéhez.
Nem ítélte el a férfit kategórikusan, és túlságosan is az elkövetőt mentegette. Hiba volt. Ezúton kérek elnézést mindenkitől, akit megbántottam vele! Nagy leleplezés? Vagy csak kacsintás a hatalom felé? A "Pornográcia" kritikája | Nőkért.hu. " Jóvátehetetlen hibát követett el Vékási Andrea főszerkesztő, amikor eltűrte, hogy az általa vezetett sajtótermék tanácsadó-véleményrovatát kívülről szerkessze és szervezze egy feminista gyűlöletcsoport, hogy az az általuk felállított vélemény-ÁVO és gondolatrendőrség szájíze szerint működjön. Pedig nyilvánvaló, hogy egy női lap tanácsadó rovata nem egy feminista szabályrendszer szerint tevékenykedő áldozatsegítő központ, hanem egy önálló véleményt közlő irodalmi produktum, amelyet éppen hogy egyéni, sajátos látásmódja miatt keresnek azok, akiknek az egybe vág saját ízlésükkel és igényükkel. A feminista viperafészek hisztériakeltését már csak azért is szükséges lett volna fenntartásokkal kezelnie a főszerkesztő nőnek, mert a Mérő Vera féle feminista gyűlöletklubnak olyan vezéregyéniségei vannak, mint az inkriminált nyílt levél alatt elsők között lelkendező Dr Lelkes Villő Márta, akinek a régi tapasztalatok szerint is kedvelt elfoglaltsága a szervezetekkel és magánszemélyekkel szembeni intrika és mocskolódás, ami már több esetben is ügyészi illetve bírói szakig jutó feljelentéseket keletkeztetett rágalmazás és hamis vád miatt.
A nyílt levelet jegyző Mérő Vera, az oldal alapítója az Írástudók felelőssége című posztjában egyúttal azt is felajánlotta, hogy érzékenyítő tréninget tart a szerkesztőségnek, hiszen a felelősség nem csak e sorok szerzőjét, hanem a lap szerkesztőit, azaz mindazokat is terheli, aki engedték, hogy ezek a gondolatok megjelenhessenek az újságban. A Facebookon közzétett poszt alatt aztán Koronczay Lilla is megjelent, aki néhány újabb sorral próbálta megvédeni az igazát. "Ti valóban azt tanácsoltátok volna a levél írójának, hogy most azonnal hagyja ott a gyerekei apját, a nélkül, hogy elbeszélgettek volna a történtekről? Azóta a hölgy megírta, hogy a férje bocsánatot kért tőle, és megígérte, hogy soha többé nem emel kezet rá. Mérő vera ferme.com. " (A cikkünk egy korábbi változatában – Mérő Vera posztja nyomán – azt írtuk, hogy Koronczay Lilla törölte a hozzászólását, később azonban kiderült, hogy az valószínűleg egy bug miatt nem volt látható, azóta ismét elérhető. ) A történet végére végül a Nők Lapja nyomtatott változatának főszerkesztője, Vékási Andrea tett pontot, aki egy közleményben ismerte el a lap felelősségét, és kért elnézést az olvasóktól.
Nem szoktak ekkora figyelemhez: naponta nyilatkoztak, élő adásokban találták magukat, és persze, ahogy az ilyenkor normális, rengeteg éles kritikát is kaptak. Voltak pillanatok, amikor sötéten látták a helyzetüket, de a közösség elképesztő támogatása mindig erősebb volt, és átlendítette őket a rosszkedvükön. "November 23-án leszünk háromévesek, és már több mint 20 000-en vagyunk, akik szerint az erőszaknak nincs se színe, se neme, se kora. És nekünk, mint társadalomnak, minden formája ellen fel kell lépnünk. Szevasz, Vera! – Wikipédia. " Akcióik között szerepeltek a futóhelyek biztonságosabbá tételét megcélzó összefogások, az utcai beszólások elleni fellépések, mindenféle aktuális erőszaktétel és hátrányos megkülönböztetéssel szembeni kiállás. Finy Petra Nézzétek meg további jelöltjeink portréit is, őket már korábban bemutattuk nektek. Kállai Szilvia és Surányi Judit. Holnap délután negyedik jelöltünk, Németh-Kiss Pálma is bemutatkozik.
"Még ma is ég a helye, képtelen vagyok túltenni magam rajta. A gyerekek, szegények, nagyon megijedtek, a könnyeimet nyelve fektettem le őket, és kivonultam a nappaliba aludni. Végigzokogtam az éjszakát. Azóta így vagyunk, pedig már eltelt egy hét. " – Írta levelében a Nők Lapja olvasója, aki elmondta azt is, hogy a története egyfajta krantén-krízis; a vitákhoz az vezetett, hogy a férje elveszítette a munkáját, amitől depresszióba esett, és a nő elvárásával szemben a férfi a "noszogatás" ellenére sem segített eleget otthonléte alatt a házimunkában. Erre a levélre Koronczay Lilla újságírónő a következő választ adta közre a Nők Lapja hasábjain: Maximálisan együttérzek önnel, nagyon megalázva érezheti magát. De tudnia kell, hogy az agresszió legtöbbször tehetetlenségből fakad. A férje alól váratlanul kihúzták a talajt, ráadásul egyelőre a fény sem látszik az alagút végén, ettől annyira lehangolt és ingerlékeny. Ez persze nem menti fel az alól, hogy a hozzá legközelebb álló embert megütötte.
A későbbiekben pl. találunk olyan szintű érvet, hogy "ezt mindenki tudja. " (12) Aztán: felrója Andrea Dworkinnak, hogy nem hivatkozik statisztikákra (44), holott ő is csak állításai egy részét támasztja alá forrásokkal - melyek kellő ismeretéről egyáltalán nem győzött meg -, vagy kutatási eredményekkel - melyek módszertana többszörösen kívánnivalót hagy maga után. Könyvének tézise, hogy a nők is néznek pornót, ráadásul pornófogyasztási szokásaik nem mutatnak szisztematikus eltérést a férfiakétól. Az előszóban úgy tűnik, hogy ezt a magabiztos állítást a "ciklusainkban összesimult barátnőim" rendkívül reprezentatív mintájára alapozza - bájosan életszerűtlen a Született feleségek közbeni reklám alatt pornószájtok címeit cserélgető diáklányok meghitt ábrázolása -, de jóval később (107) fény derül egy online felmérésre is. Utóbbit 135 fővel készítette, elsősorban saját ismerősei - azaz potenciálisan sok hozzá hasonlóan gondolkodó ember - körében. További probléma a 7 kérdést tartalmazó kérdőívvel (129-30), hogy a 2-6. kérdések az elsőre ("néztél-e már valaha pornót a magad örömére? ")