Filmnézés 250 Megtekintés Mária román királyné online Nov. 08, 2019 Romania 110 Min. N/A A te értékelésed 0 6 1 szavazás TELJES FILM LEÍRÁS Az első világháború által elpusztított és politikai vitákba merült Románia minden reménye elkíséri királynőjét párizsi missziójában, hogy lobbizhasson a nagy szövetségeseknél nemzetközi elismerésért, az 1919-es béketárgyalásokon. Mária Román Királyné Trailer | Film - Letöltés Online | letolt-online. EREDETI FILM CÍM Maria, Regina României IMDB ÉRTÉKELÉS 7. 6 1, 411 votes TMDB ÉRTÉKELÉS 8. 7 11 votes Rendező Szereplők Filmelőzetes
Mária román királyné szerepéről a párizsi békekonferencián számos történet kering, vannak, akik azt állítják: semmire nem volt jó az egész, mások szerint az egész egy nagyszabású udvarlási kísérlet a nyugati szövetségesek megnyerésére; adakozó kedvű udvarhölgyekkel és erotikus fülledtséggel. Érdemes súlyozni ezen vélemények között: Ferdinánd román király hitvese a kármentés céljával érkezett Párizsba, és befolyásának, kapcsolatainak, illetve intelligenciájának hála egy sor, Romániának kedvező döntést el tudott intézni – de korántsem mindent. Mária edinburghi hercegnő – Viktória királynő unokája (második fiának, Alfréd hercegnek a lánya) – 1875-ben született. Bánatunk dicső királynéja. Anyja II. Sándor cár egyetlen életben maradt lánya, Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő volt. A családban csak Missyként emlegetett hercegnő neveltetése Angliához, Máltához és Németországhoz egyaránt kötődik, hiszen apja a földközi-tengeri brit flotta parancsnoka volt, emellett pedig 1893 után ő lett a német Szász–Coburg-ház feje.
Vas Frigyes · III. Achilles Albert · I. Ciceró János · I. Nesztór Joachim · II. Hektór Joachim · János György · Joachim Frigyes · János Zsigmond · György Vilmos · Frigyes Vilmos Németország császárai I. Vilmos · III. Vilmos · Vilmos · Lajos Ferdinánd · György Frigyes Poroszország uralkodói Albert · Albert Frigyes · I. Frigyes · I. Frigyes Vilmos · II. Nagy Frigyes · II. Frigyes Vilmos · III. Frigyes Vilmos · IV. Frigyes Vilmos · I. Vilmos · Vilmos · Lajos Ferdinánd · György Frigyes Románia uralkodói I. Károly · I. Ferdinánd · I. Mihály · II.
Az első világháború alatt a hercegnő édesanyjával és nővéreivel a Vöröskereszt szolgálatába állt, és sebesült katonákat ápolt, távol a németek által megszállt román fővárostól. Házassága és gyermekei [ szerkesztés] Mária királyné esküvői képe Nénje, Erzsébet hercegnő boldogtalan házasságban élt II. György görög királlyal. Erzsébet és a görög uralkodó frigyét a szülők és az államérdek rendezte el; mind Mária királyné, mind Ferdinánd király részben felelősnek érezte magát leányuk boldogtalanságáért. Mikor Mária hercegnő került eladósorba, hibájukból okulva a szülők nem akarták semmilyen kapcsolatba belekényszeríteni leányukat. A román miniszterelnök mindazonáltal finoman jelezte a királyi családnak, hogy az ország számára előnyökkel járna, ha rokoni kapcsolatot építene ki a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal. Mária hercegnő így elfogadta I. Sándor szerb–horvát–szlovén király leánykérését, és 1922. június 6-án Belgrádban feleségül ment a királyhoz. I. Sándor királynak és Mária királynének három fiúgyermeke született: Péter trónörökös herceg (1923–1970), később Jugoszlávia királya Tomiszláv királyi herceg (1928–2000) András királyi herceg (1929–1990).
Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A nyolcoszlopos, római stílusú porticus feletti timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász munkáját dicsérik. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. Ettől az időszaktól kezdve a Nemzeti Múzeum épülete a magyarság számára nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem az emberi és nemzeti szabadság, a társadalmi progresszió jelképe is. A múzeum környékének esztétikus kialakítására megtervezték a múzeumkertet, és koncerteket rendeztek, hogy a szükséges anyagiakat összegyűjtsék. E koncertek előadóművészei között szerepelt Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is. 1883 májusában leplezték le a körút felé néző oldalon Strób Alajos alkotását, Arany János ülőszobrát, és 1890-ben került sor Petőfi Sándor emléktáblájának elhelyezésére a lépcső jobb oldali mellvédfalán. Ezen a napon tehát volt szerencsénk végiglátogatni mind az öt állandó kiállítását a múzeumnak: Koronázási palást, A magyar föld népeinek története, Középkori és kora újkori kőtár, Lapidárium, Magyarország története az államalapítástól 1990-ig.
1994-ben aztán úgy tűnt, mindez végre megváltozhat. 1995-ben indult el az építkezés Mányi István és építészirodájának tervei alapján, ami az akkori tervek szerint 2002-re, a Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulójára fejeződött volna be. 1996-ra el is készült az első kiállítási pavilon, és ekkor költözött be az Ásvány- és Kőzettár is. Az első látogatókat 1996. október 29-én fogadták. A főépület tetőterét 1999-re építették át, itt az Embertani tár, az Állattár madár-és emlősgyűjteményének jó része és az Ökológiai Kutatócsoport kapott helyet. Az átalakítások mellett bővítésre is sor került: 2004-ben adták át a múzeum térszint alatti részét. A felszín alatti kiállítóterek alá került a növénygyűjtemény jelentős része és további raktárak. 2006-ra készült el az Őslénytani és Földtani tár a magasföldszinten. Még ekkor is csak a tízmilliós (! ) gyűjtemény kb. 0, 1%-a lehetett bemutatni a Ludovika épületében. A további átépítésekhez már a részletes kiviteli tervek is készen állnak, ám a finanszírozás 2008 óta "szünetel".
Így vált önálló intézménnyé - a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig - a képtár egy részéből - a Szépművészeti Múzeum. 1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ám a második világháború hatalmas károkat okozott. 1948-ra azonban újra helyre állították az épületet. Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években pedig néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányításai alá: a visegrádi Mátyás király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.
Az olyan szoborcsoport, mint amilyen a Nemzeti Múzeum épületének homlokzatán, a timpanonban látható, a Közép-Európa közintézményeinek helyet adó épületeken nem ritka; Budapest 1840-1940 között épült házain is számtalan helyen találkozunk ilyesmivel, bár az a típusú, végiggondolt gyönyörű allegorikus kompozíció, mint amilyen ez is, már inkább a kisebbséghez tartozik. A hat női és egy férfi alak Ludwig Schaller (1804-1865) müncheni szobrász elképzelése alapján készült, és Rafael Monti (1818–1881) Milánóból átmeneti időre Pestre került szobrász alkotása; általában ez utóbbinak szokták tulajdonítani a művet. Monti, aki több Pollack- és Ybl-építmény szobordíszein is munkálkodott, a megbízást a szobrok kivitelezésére 1841-ben kapta, a hét figura 1842-ben, az épület külső vakolásának és festésének idején került a helyére. Balról jobbra a hét alak a következőket személyesíti meg: (1) Dráva, (2) Művészet, (3) Tudomány, (4) Pannónia, (5) Történelem, (6) Hírnév, (7) Duna (ő az egyetlen férfi közülük).
Ugyanebben az évben Széchényiné Festetich Julianna a Múzeumnak adományozta ásványgyűjteményét, s számos egyéb adománnyal és vásárlással is gyarapodott a Múzeum. A legjelentősebb szerzemény a Jankovich-gyűjtemény 1832-es megvétele volt, amely könyveket, kéziratokat, okleveleket, továbbá érem-, kép-, fegyver-, ékszer és egyéb kollekciókat tartalmazott. József nádort bízták meg a feladat végrehajtásával, valamint egy célnak megfelelő, méltó épület megépíttetésével. A Múzeum építésére 1813-ban vásároltak telket és a rajta álló Batthyány-villában helyezték el a gyűjteményt. Az 1832-36-os országgyűlés által megszavazott félmillió forintból és nemzetközi közadakozásból származó adományokból indult meg a mai épület alapozása. A főbejárat a híres athéni Erechtheion mintáját követi. Nyolc korinthoszi oszlopos portikuszát felül timpanon zárja, annak szobrait Raffaello Monti mintázta. Belső díszítésén Than Mór és Lotz Károly dolgozott. Az építkezés 1847-re készült el, de már 1846-ban beköltözött az első gyűjtemény.