Iskolakezdés, színes, hulló falevelek, egyre hűvösebb idő és egyre több eső. Ez az ősz. Mikor van az ősz kezdete, mi az ősz első napja? Az ősznek több első napja is van attól függően, hogy naptári vagy csillagászati szempontból vizsgáljuk. Illetve az is befolyásolja, hogy a föld északi vagy déli féltekét nézzük. Ősz kezdete az föld északi féltekén Meteorológiai ősz /naptári ősz első napja: szeptember 1 a föld északi féltekén, így Magyarországon is. Csillagászati ősz első napja: szeptember 23 a föld északi féltekén, így Magyarországon is. A csillagászati ősz az őszi napéjegyenlőség napján kezdődik. Ősz kezdete az föld déli féltekén A föld déli féltekén eltérő időpontokban kezdődik az ősz. A föld déli féltekén a naptári ősz első napja március 1. A föld déli féltekén a csillagászati ősz első napja március 21. Február kétélű hónap. Egyfelől megújult lendülettel indulunk az új évbe, elvárásokkal telve, remélhetőleg teljesíthető újévi fogadalmakkal felvértezve. Általában szerepel ilyenkor listánkon az […] Mindenki számtalanszor hallotta már a "májusi eső aranyat ér" közmondást.
Mindenszentek és november 2. Halottak napja. De mikor van pontosan ősz? Az ősz kezdetének (mint a többi évszaknak) az északi féltekén három időpontja van, ahogy ezt már a legelején is írtuk. : A naptári ősz szeptember elsején kezdődik vagyis az iskolakezdéssel, az ősz hónapjainak (szeptember, október, november) sorával. A naptári ősz 91 napig tart, szeptember 1-től november 30-ig. A meteorológiai ősz már a növények állapota szerint értelmezendő, vagyis a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik. Ez minden évben tehát változó, megfigyeléseken alapszik. A csillagászati ősz kezdete az őszi napéjegyenlőség napja: szeptember 23. A csillagászati ősz ettől a naptól egészen december 22-éig tart. Ezen a szeptemberi napon a napsugarak az Egyenlítőn delelnek 90 fokos szögben. A nappalok és az éjszakák hossza az egész Földön egyforma! Utána a nappalok tovább rövidülnek az északi félgömbön egészen a téli napfordulóig. Vége az Északi-sarkon tartó állandó nappalnak, jön a féléves éjszaka; míg a Déli-sarkon a féléves éjszak után következik a féléves nappal.
4. Mi jellemző erre az időszakra? Ebben az időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordul egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra. A lombhullató növények levelei elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileg gyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnának és lehullanának a fákról. 5. Meddig tart az ősz? A csillagászati ősz az őszi napéjegyenlőségtől a téli napfordulóig tart, december 22-ig. Általános információk •
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve "napéjegyenlőség". Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja. Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél. A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i. e. 2. évezred közepétől fogva.
Kiegészül a törvény a tőzsdei cégek egyedi és konszolidált éves beszámolójának közzétételi határidejével A gazdálkodóknak alapvetően éves beszámolójukat a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, a konszolidált beszámolójukat a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni. Ugyanakkor egy uniós irányelv értelmében a tőzsdei kibocsátónak pénzügyi beszámolójukat az egyes pénzügyi évek végét követően legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tenniük. Az irányelv miatt a magyar számviteli törvény kiegészítésre kerül. Így azon vállalkozók, amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, éves beszámolójukat, illetve konszolidált éves beszámolójukat legkésőbb a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni - figyelmeztet Ujvári Péter. Létszámmal kapcsolatos kifejezések egységesítése A jelenleg hatályos számviteli törvény a különböző – beszámolókészítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó – határértékek számításánál különböző létszám fogalmakat használ.
A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is. Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is megváltoztatta a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is. A Deloitte tanácsadócég szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a vállalkozások számára. Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai A módosítás célja a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti harmónia megteremtése. A hatályos szabályozás értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben valamennyi cégadat esetében meghatározhatják a változás időpontját. Ezen előírás alól a tőke leszállítás kivételt jelent. A számviteli törvény jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést korábban nem kezelték.
A számviteli törvény módosítása ezt hivatott korrigálni, így már a tőketartalék változása is történhet a cégadatok változásának időpontjával (amennyiben az eltér a cégbejegyzés időpontjától). A tőketartalék növekedése azonban csak akkor könyvelhető a cégbírósági bejegyzés vagy a változás időpontjával, ha a kapcsolódó eszköz átvétele megtörtént, azaz pénzbeli hozzájárulás esetében a pénz rendelkezésre áll, nem pénzbeli hozzájárulás esetén pedig az eszközt átadták a vállalkozás számára. Ezen változás a kihirdetést követő napon lépett hatályba (2020. 11. 27), visszamenőleges hatállyal nem rendelkezik, így a korábbi problémákat csak részben orvosolja. 2. Változás az osztalék miatti követelés elengedésének elszámolásában Abban az esetben, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa elengedi, az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni az elengedés időpontjával. A korábbi szabályozás értelmében ez elengedett kötelezettségnek minősült, amit az egyéb bevételekkel szemben kellett elszámolni, így egy korábbi tőkeelemből generált a társaság egy bevételelemet.
§ – Új Ptk. 3:270 § – Kft – jegyzett tőke minimum biztosítása – Osztalék – Osztalék-korlát – Osztalékelőleg korlát – Osztalék kifizetése ELŐADÓNK Dr. Sallai Csilla, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Könyvelő Tagozatának elnöke AZ ONLINE KÉPZÉSE ELVÉGZÉSÉVEL MEGSZEREZHETŐ KREDITPONTOK 8 kreditpont – Regisztrált mérlegképes könyvelők, vállalkozási szakterület, számviteli témakör (PM/102-112/2021. ) 7 kreditpont – Adószakértők, AT, OASZ (PM/105-98/2021. ) 2 kreditpont – Könyvvizsgálók (BP-17/2021) RÉSZVÉTELI DÍJ 8 900 Ft / fő (ÁFA-mentes) A KÉPZÉS ELVÉGZÉSÉNEK HATÁRIDEJE A képzés 2021. december 27-ig 23:59 percig elérhető! MUNKAHELYI ADATKEZELÉS, MUNKAVÁLLALÓ MEGFIGYELÉSE LEGÁLISAN ONLINE KÉPZÉS DR. KULCSÁR ZOLTÁNNAL A TÉNYLEGES TULAJDONOS AZONOSÍTÁSA, MEGHATÁROZÁSA ÖSSZETETT CÉGSTRUKTÚRÁK ESETÉN JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK KÁRTYÁS FIZETÉS: A kártyás fizetés után azonnal e-mailben elküldjük a képzés elkezdéséhez szükséges belépési kódokat, ill. a számlát. A képzést azonnal elkezdheti! ÁTUTALÁSOS FIZETÉS: A jelentkezés fizetési kötelezettséget von maga után.