A Budapesti Filharmóniai Társaság az Erkel Ferenc Társasággal közösen a Magyar Kultúra Napjára készítette el A Himnusz regényes történte című dokumentumfilmet, melyet közel 100. 000 fiatal nézett meg a Himnusz keletkezésének évfordulóján, és több mint 20. 000 néző követte a Társaság YouTube-csatornáján. A film sikerének okán készült el másik "nemzeti dalunk", a Szózat dokumentumfilmje a költészet napjára. A sorozatban Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője, és Juhász Anna irodalmár beszélget a vers és zene összefüggéséről, a két "zeneszerző pályázat" kiírásának körülményeiről. A Szózat korának egyik legismertebb verse volt. 1943-ban írt ki pályázatot Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója Vörösmarty költeményének megzenésítésére. A filmből megtudhatjuk, hányan pályáztak és miért maradt csupán három pályamű – melyek közül a közönségszavazás alapján került ki győztesen a fiatal, mindössze huszonnégy éves Egressy Béni munkája –, továbbá hogyan kapcsolódik Erkel Ferenc a Szózat történetéhez.
Összeállította Brunovsziky Károly 63 Breuer János: Szerkesztői utószó 72 Képek, kéziratok és plakátok a Budapesti Filharmóniai Társaság történetéből. Összeállította Brunovszky Károly 73 Állapotfotók A védőborító kissé elszíneződött, kopottas.
Megalapítása óta mindig is alapvető célkitűzéseink között szerepelt a múlt és jelen nagy zenei alkotásainak előadása: ennek eredménye, hogy olyan személyiségek határozták meg a zenekar történetét, mint Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Goldmark Károly, Johannes Brahms, Antonín Dvořák, Gustav Mahler, Pietro Mascagni, Richard Strauss, Maurice Ravel, Dohnányi Ernő, Ottorino Respighi, Bartók Béla, Igor Sztravinszkij, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Kadosa Pál, Petrovics Emil, Szokolay Sándor, és nem utolsó sorban Kurtág György. A Budapesti Filharmóniai Társaság számára ajánlott, illetve a Zenekar által elsőként bemutatott legfontosabb művek: Bartók: A csodálatos mandarin (szvit) Bartók: Öt magyar népdal Bartók: Táncszvit Dohnányi: Szimfonikus percek Dohnányi: Ünnepi nyitány Goldmark: Zrínyi – szimfonikus költemény Kodály: Galántai táncok Kodály: Psalmus Hungaricus Liszt: Szent Erzsébet legendája Liszt: II. Mephisto keringő Mahler: I. szimfónia Weiner: Concertino
A műsor heti rendszerességgel dolgoz fel zenei témákat, klasszikuszenei mémeket, de részesei lehetünk különleges interjúknak és animációs kisfilmeknek is. A sorozat vezérvonala Mona Dániel különleges személyisége, fiatalos, fanyar humora és a klasszikus zene megkérdőjelezhetetlen szeretete. Egyedi képi világ köszön vissza az epizódok vizuális megjelenésében, szórakoztató animációk kísérik a narrációt. "Hihetetlenül jó érzés, amikor valakit, aki mondjuk csak ajándékba kapta a koncertjegyet, vagy akit a szülei rángattak el egy hangversenyre vagy írattak be a zeneiskolába, pusztán szavakkal és megfelelően kiválasztott zenei részletekkel sikerül átcsábítani a zene iránt érdeklődők oldalára. Mert rengeteg kapcsolódási pont és jó sztori van ebben a világban, amelyekre csak fel kell hívni a közönség figyelmét. Ezekről mesélek majd a KameraZene epizódjaiban" – foglalta össze Mona Dániel a sorozattal való szándékait. A Budapesti Filharmóniai Társaság hazánk első hivatásos szimfonikus zenekaraként jött létre 1853-ban.
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara koncertajánló 2022 "Másnak e tájék... " 2022. ÁPRILIS 23. SZOMBAT, 17:00 Martonvásár, ATK Agroverzum Kamarakoncert Mennyi szín, mennyi hang vesz körül minket nap mint nap, melyekre olykor már fel sem figyelünk. Most álljunk meg egy percre, nézzünk körül "e tájékon", és hallgassuk a minket körülvevő hangokat! Többek között azokat is, melyeket a Föld Napja alkalmából vonós zenészeink játszanak az Agroverzum előadótermében. Utazás két világ között 2022. ÁPRILIS 25. HÉTFŐ, 19:00 Óbudai Társaskör Vonósok között marad 2022. ÁPRILIS 28. CSÜTÖRTÖK, 18:00 Zenetudományi Intézet Díszterem 17:00 órától a koncertjegy felmutatásával tárlatvezetés a Zenetörténeti Múzeumban Műsor: Penderecki: Duo Concertante hegedűre és nagybőgőre Sperger: Románc Barrière: G-dúr szonáta csellóra és nagybőgőre, no. 10 Mozart: D-dúr fuvolanégyes, K. 285 Kovács Zoltán: Fuvolaötös - I. tétel Előadja: Kunszeri Márta - fuvola Soltész Ágnes - hegedű Fejérvári János - mélyhegedű Pólus László - cselló H. Zováthi Alajos - nagybőgő Műsorvezető: Gombos László zenetörténész Mámoros mesékben 2022.
Már az első koncert – egész Európában először – egy öt alkalmas bérletsorozat első hangversenye volt. A Társaság tehát már 167 éve van jelen a magyar kultúrában, tagjai, zenészei a Magyar Állami Operaház z enekarának művészei. Az elmúlt években nagyzenekari formációban ritkán hallhatóak, de kisebb formációkban új minőséget hoztak kiváló zenészeik a kamarazene világába. A kialakult veszélyhelyzetben a Társaság egy grandiózus vállalkozásba kezd. A Zenetudományi Intézet segítségével feldolgozzák teljes történetüket, begyűjtenek minden fellelhető dokumentumot, videóanyagot, zenei kritikát, archív fényképet, mely a 167 év történetéből fellelhető. Számos anekdota is része a történetüknek, melyeket a közeljövőben kisfilmek formájában elevenítenek meg. A legérdekesebb dokumentumokat, történeteket a Facebook-oldalukon teszik közzé. A későbbiekben a teljes archívumot publikussá teszik. A kutatás nem csak egy zenekar múltjának feldolgozása, hisz a Filharmóniai Társaság egyben a ma ismert szimfonikus zenekari élet alapját is jelenti.
Szerintem picit tisztítsuk a képet, mert sok minden összecsúszik. Egyfelől, a 2013-as törvénynek két megfogalmazása is lehet: 1) A kormány a Városligetet elszakította a Budapesttől, és ehhez hozzájárult a Fideszes zuglói testület, főpolgármester és a fővárosi testület. 2) A kormány, a főváros és a kerület közös megegyezéssel megállapította, hogy a Városliget fejlesztése túlmutat a főváros/kerület költségvetési keretein, így a megegyezéssel az állam vette át a Városliget fejlesztését. (Margitsziget, hogyan is volt) Az igazság a kettő között is lehet. Azonban azt ne felejtsük el, hogy a ellenzéki oldalnak kerületi szinten 20/16, fővárosi szinten 20/20 és parlamenti szinten 20/12 éve volt, hogy a Városliget lepusztulásával kezdjen valamit. Ebbe nem csak a zöldterületek megújítása tartozik bele, hanem a használaton kívüli épületek bontása, meglévő épületek korszerűsítése (pl. Római, fák, szerelem - Óbudai Anziksz. PECSA), a közlekedési rendszerek fejlesztése, kiváltása. Azonban ezekre nem került sor. Sőt, teljesen normális volt, hogy a Városliget szélén egy giganagy felszíni parkoló van, azokkal a kockakövekkel, amiket még bőven a rendszerváltás előtt raktak le.
Hamarosan pontosabb számokat is megtudunk a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság pontos értékfelmérése és fakatasztere alapján. Gyakran hallható vélemény, hogy a Római-part fái öregek és értéktelenek. Tóth Zsolt ökoszisztéma szakértő szerint azonban a fák önmagában való értékelése nem helyes. Minden társulásnak vannak értékei, ökoszisztéma szolgáltatásai, még ha degradált, elöregedett, elhanyagolt is. A jelenleg is érvényes 2001-es kerületi szabályozás különleges rendelkezéseiben kimondja, hogy: "A Római-part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a part menti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását. " Sajnos a 2000-es évektől sorra épültek a lakóparkok, jellemzően a teljes telek növénytakaróját elpusztítva, magas feltöltésekre, mélygarázzsal. A korábbi vállalati üdülők alsó szintjeit beépítették, a lakóház státuszú, leromlott állagú telkek tulajdonosai felújítás címszó alatt az alapoktól építették át családi házakká az ingatlanjaikat, figyelmen kívül hagyva a szabályozásokat.
Aki a Budai oldalon, Észak-Budán, Óbudához közel keresgél, annak most tavasszal érdemes lehet lépnie és lekötni az új otthonát. Ezt most a zöldhitel is segíti. Óbuda egyre népszerűbb a főváros budai oldalán, de a hatalmas kerületen belül talán nincs is még egy olyan különleges hely, mint a Római-part és vonzáskörzete. Errefelé nagyon jó lakni, nem csoda, hogy több új társasház, illetve lakópark is akad. Ezúttal a Római-parthoz közeli Pünkösdfürdő utca környékén találtunk rá egy épülő lakóparkra. A beruházó a jól ismert Indotek csoport, amely a mai napig jó árakat és nagyon előnyös, 20-80 százalékos fizetési ütemezést kínál. No, de miért lenne érdemes Óbuda eme kitűnő környékére jönni lakni? Kezdjük ott, hogy nyugalmas, zöldövezeti részről van szó, ahová a festői, parkos Duna part, pontosabban az éttermekkel szegélyezett természetes "szabadidőpark" a Római part található. Ez pedig számtalan korosztálynak jelent többféle kikapcsolódási, szórakozási, illetve sportolási lehetőséget. Ráadásul nem csak a zöldfelületek vannak közel: errefelé iskolák, óvodák, üzletek, sőt üzletközpontok is sűrűn "előfordulnak" A kifejezetten nyugalmas, jó levegőjű zöldövezet ellenére azért nem vagyunk túl messze a nyüzsgéstől sem: a III.