Idén Mészáros Lőrinc került A 100 leggazdagabb magyar listájának élére. Az üzletember 445 milliárdos vagyont tudhat magáénak, mint mondja, vállalatának sikereit a gyerekeinek is köszönheti. A péntek reggel az Indexen megjelenő exkluzív interjúban szó lesz arról, milyen szerepet szán nekik cége irányításában, illetve szokatlan módon a magánéletébe is betekintést enged az olvasóknak. Mészáros Lőrinc és felesége tavaly szeptemberben jelentették be, hogy elválnak. Harminchat évet töltöttek együtt, és – ahogy az üzletember mondja – békében, korrekt módon oldották meg a különválást. Az üzletember elmondta az Indexnek, hogy sosem feledi az együtt töltött időt. Mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért – mondta. Azóta újra rátalált a szerelem, méghozzá Várkonyi Andrea személyében. A műsorvezetővel való románc hatalmas figyelmet váltott ki, és heteken át mindenki arra volt kíváncsi, vajon igazak-e a híresztelések. Mint kiderült, nagyon is azok, hamarosan megejtik az esküvőt is. Az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk – mondta az Indexnek Mészáros Lőrinc.
A tavalyi 113 milliárd forintos árbevétel után 15, 5 milliárdos nyereséget termelt a tulajdonosoknak a Mészáros és Mészáros Kft. És úgy tűnik, ez nem elég, az eredménytartalékhoz is hozzányúlnak, így összesen 15, 7 milliárd forint osztalékot vesznek ki milliárdos vállalkozó, Magyarország egyik leggazdagabb embere, volt felcsúti polgármester cégéből – derül ki a cikkéből. Mészáros Lőrinc vasútépítésben érdekelt cége, a R-Kord Kft. 2020-ban 3, 3 milliárd forintos profitot ért el 35, 4 milliárd forint árbevétel után. Ennél a vállalatnál 3, 5 milliárd forintot fizettek ki osztalékként.
10 000 Ft bónusz + 10 000 Ft ingyen fogadás vár Rád! Regisztrálj most! (x) Pep Guardiola határozottan kijelentette, soha sem küldené... Read more » © Technológia: Highway to Hell – így írható le a Kijevből keletre vezető autópályának az a szakasza, amelynél az ukrán erők megállították a főváros felé vonuló orosz tankkonvojt. Read more » © Technológia: Befejeződött a levélszavazatok ellenőrzése a Nemzeti Választási Irodánál. A levélben szavazásra jogosultak 69, 74 százaléka élt a választójogával. A feldolgozottság jelenlegi állása alapján az érvényes szavazási iratokban lévő... Read more » © Technológia: Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Ujhelyi István, az Európai Parlament MSZP-s képviselője. *** A vasárnapi... Read more » 2023 Mercedes-Maybach S680 Virgil Abloh 2023 Mercedes-Maybach S680 Virgil Abloh 2023 Mercedes-Maybach S680 Virgil Abloh 2023 Mercedes-Maybach S680 Virgil Abloh © Copyright 2023 Mercedes-Maybach S680 Virgil Abloh 39 példányt... Read more » Jennifer Lopez és Ben Affleck nem is lehetne ennél boldogabb és szerelmesebb!
A péntek reggel az Indexen megjelenő interjúban szó lesz a leggazdagabb magyar vagyonosodásáról, cégbirodalmáról, a válság hatásáról, valamint banki, és agrárbefektetéseiről is.
A Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB Bank a felcsúti milliárdos köré szerveződő bankholding fontos tagja lehet. Egyébként ez a bank adott 4, 1 milliárd forint hitelt a francia szélsőjobb elnökjelöltjének, Marine Le Pennek a kampányára.
Egyébként ez a bank adott 4, 1 milliárd forint hitelt a francia szélsőjobb elnökjelöltjének, Marine Le Pennek a kampányára.
Az ókori világ hét csodáját először Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – vilagcsodak. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: a gízai nagy piramis (a legrégibb, a legnagyobb és az egyetlen fennmaradt csoda), Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A gízai nagy piramison kívül összes világcsodát elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Antipatrosz eredeti listája az idők folyamán átalakult, és több ókori világcsoda is fel- vagy lekerült a világ csodáinak listájára, illetve listájáról. Ezek a Memnón-kolosszusok, Salamon temploma, Noé bárkája és az isztambuli Hagia Szophia. Az eredeti listán szereplő egyik csodát, Babilon városának falait Tours-i Szent Gergely ókeresztény író a 6. században kitörölte, és Bábel tornyát szerette volna a helyére írni, de ez nem történt meg, hiszen a torony létezése nem bizonyítható.
435-től az i. 5. vagy a 6. századig állt): Az ókori görögök főistenéről elnevezett templomban állt Zeusz hatalmas szobra, ami elefántcsontból és arannyal bevont bronzból készült. Valószínű, hogy a templom és a csodás szobor egy tűzben semmisült meg. Az Epheszoszi Artemisz-templom: Az Artemisz tiszteletére nyitott szentélyt háromszor építették újjá, majd jöttek a gótok, akik miatt lángok martalékává vált a templom. A törmelékből egy oszlopot emeltek, ami a szentélynek állít emléket. A Rodoszi kolosszus (i. 292-280 – i. 226): A New York-i Szabadság-szobor valójában a Rodoszi kolosszus arányos másolata. A méreteket látva lehet némi elképzelésünk arról, hogy az eredeti Rodoszi kolosszus milyen hatalmas ókori görög alkotás lehetett, ám sajnos időszámításunk előtt 226-ban egy földrengés áldozata lett. Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-szobra Olümpiaban.. Az Akszúmi obeliszk (i. 4. századtól a mai napig látható): Etiópiában található az obeliszk, ami eredetileg temetkezési helyet jelölt. Amikor 1937-ben az olasz fasiszták megtámadták az országot, akkor Itáliába vitték az obeliszket, ahonnan 2005-ben, az ENSZ döntése értelmében, került vissza az afrikai országba.
De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr. u. 391-ben I. Theodosius császár betiltotta a versenyeket, mert azokat pogány szokásoknak minősítette, emellett bezáratta Zeusz templomát. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – A világ hét csodája. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Kr. 350-ben fosztogatók rombolták le. Forrás:
Nevéhez fűződik az Akropoliszon elhelyezett Athéné Parthenosz, a Szűz Athéné szobrának elkészítése. Athéné jobb kezében Niké-szobrot tartott, akárcsak az olümpíai Zeusz. Bal kezével egy pajzsra támaszkodott, amelyet rövidülésben - a valóságos látásnak megfelelően - ábrázolt a művész: az oldalra fordított pajzs, amelyet a néző elölről szemlél, egy lekerekített téglalap alakját veszi fel. A rövidülés a klasszikus görög képzőművészet "találmánya, és ellentétes a "legnagyobb felület" láttatásának egyiptomi elvével. A szobor nem maradt fenn, és csak római másolatokból ismerjük. Az athéni Akropoliszon található Parthenón felépítése után a demokratikus periklészi politika ellenfelei sikkasztás miatt vádat emeltek Pheidiasz ellen; valójában rajta keresztül Periklészt támadták. Hosszú pereskedés után valószínűleg száműzték; ennek a száműzetésnek köszönheti megszületését az olümpiai Zeusz-szobor. A szobor a mester késel munkája lehetett. 1955-ben, az olümpiai ásatások folyamán előkerültek egy műterem maradványai.
↑ a b c Művészeti lexikon, i. m. III. kötet 749. old. ↑ Promakhosz a. m. előharcos ↑ Phidas (angol nyelven). Ancient Greece University Press Inc. (Hozzáférés: 2010. november 27. ) Források [ szerkesztés] Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 749. o. Castiglone László. Az ókor nagyjai. Akadémiai (1971) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 26911786 LCCN: nr89017947 ISNI: 0000 0000 9514 5392 GND: 118593765 LIBRIS: 301412 SUDOC: 02957272X NKCS: xx0058883 BNF: cb12117024h BNE: XX1252352 ULAN: 500010586 RKD: 459612
Encyclopedia Britannica, 2020. február 19. ) ↑ Sztrabón. VIII. 3. 30, Geógraphika hüpomnémata (angol nyelven). Harvard University Press (1917–1932). Hozzáférés ideje: 2020. július 20. ↑ Richter, Gisela M. A. (1966. április–június). The Pheidian Zeus at Olympia. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 35 (2), 166–170. o. DOI: 10. 2307/147305. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ a b c Pauszaniasz. V. 11, Description of Greece (angol nyelven). Harvard University Press (1918). július 20. ↑ McWilliam 46. o. ↑ McWilliam 44. o. ↑ Livius, Titus. XLV. 28. 5, Ab Urbe condita (angol nyelven). Harvard University Press (1951). július 20. ↑ Dión Khrüszosztomosz. 12. 51, Discourses (angol nyelven). Harvard University Press (1932–1951). július 20. ↑ McWilliam 70–71. o. ↑ Suetonius 373. o. ↑ Suetonius 425. o. ↑ Kedrénosz, Geórgiosz. Historiarum Compendium, Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 34, 564. o. ↑ Lukianosz. Timon. július 20. ↑ The Workshop of Phidias (angol nyelven). )
A három kis-ázsiai világcsodáról nem bővelkedünk forrásokban; ismereteink másodkézből, feldolgozásokból származnak. Más a helyzet az utoljára hagyott, de jelentőségét tekintve egyik legfontosabb csoda esetében. Az olümpiai Zeusz-templomban állt Zeusz-szoborról több részletes leírással is rendelkezünk. Οlümpia az egyetlen olyan csoda színhelye, amely nem Hellász perifériáján, hanem annak egyik központjában, a Pelopοnnészοszi-félszigeten lévő Élisz poliszban található. Jelentőségét tekintve is megelőzi kis-ázsiai társait (legalább annyival, amennyivel Zeusz nagyobb istenségnek számított Artemisznél). Olümρia egyrészt temploma, másrészt az olümpiai játékok miatt a görög önazonosság-tudat kultikus színhelye. A görögök nagy többségének közös hite szerint Zeusz a leghatalmasabb istenség volt, és sok polisz egységesnek mutatkozott abban, hogy ha tehette, versenyzőket küldött 01iϊmρiάba, és legalábbis törekedett az olimpiai béke betartására, vagy valamelyest akceptálta azt. Magát a "hellén" kifejezést, ami Kr.