Sokan élnek abban az alapvető tévhitben, hogy aki vegán, annak bizonyos gyerekkori kedvenc ízeket örökre el kell felednie, pedig – amint húsevő barátaim hangoztatják gyakran – "semmi sem ér fel egy jó kis szalámis zsemlével/roppanós virslivel/párizsis szendviccsel/kolbászos rakott krumplival". Éppen ezért amikor legutóbb Magyarországon jártam, úgy döntöttem, meglepem őket: balatoni miniszabink előtt elugrottam a Mammutban található giga bioboltba, és jól bevásároltam mindenféle vegán felvágottakból – volt mortadella, szalámi, virsli és kolbász is, mind-mind gabonahúsból, istenien fűszerezve, gusztán becsomagolva, bármiféle fura adalék nélkül. Vegán rakott krumpli! | Gabriella Gál receptje - Cookpad receptek. Balatoni nyaralásunk során mindannyian ámulva kémlelték, ahogy szaláminak látszó tárgyakat pakolok a zsemlémre reggeli közben. Az utolsó napra már csak a kolbász maradt meg, és mivel előző este a kertben sütögettünk, volt vagy egy tucat héjában sült krumplink is, úgyhogy több se kellett, összedobtam egy full vegán rakott krumplit. Bár a társaság nagy része még csak nem is vegetáriánus, a vacsora mintegy tíz perc alatt semmisült meg – sőt, talán még sokat is mondtam.
Hozzáadás a kedvencekhez Gondolhatnánk, hogy a rakott krumpli aztán a legegyszerűbb étel, ami így is van, de annyiféleképpen el lehet készíteni. Ezért megosztom az én receptemet is, ami tényleg egyszerű egy kis fermentált kesukrémmel pedig különleges is (nekünk legalább is). Hozzávalók: 5-6 nagyobb szem krumpli 2 doboz (300 g) vegajó tejföl 1/2 cs. bazsalikomos tofu só, bors 1 tk szárított petrezselyem 1/2 tk pirospaprika Kesu krém (elhagyható) 80 g kesudió (beáztatva majd lecsöpögtetve) só, bors, fehérbors citromlé 1/2 tk fekete só kb. 50 ml víz Elkészítése: Ha szeretnél használni kesukrémet is, akkor előző nap áztasd be 2 órára, majd turmixold le a citromlével, sóval, borssal és csipet fehérborssal. Adj hozzá annyi vizet, hogy könnyen lehessen turmixolni. Tedd egy tálba, fedd le és hagyd a pulton fél napra, majd tedd a hűtőbe. Másnap pucold meg a krumplikat és egészben tedd fel főni sós vízbe. Addig főzd, amíg a villát éppen hogy bele tudod szúrni. Így egyben marad annyira, hogy fel tudd szeletelni.
Gabriella Gál @gal_gabriella03 A nagy kedvenc, amit sokat készítek. Nem szoktam előfőzi a burgonyát, gyorsan összerakom és mehet a sütőbe. Többször készítettem el amire azt mondtam, hogy ez az ami marad, ezt fogom megtartani a vegán receptjeim között. A gyerekkori kedvenc ízeket visszahozta. 1 óra 30 perc Hozzávalók 4 adag 5-6 db közepes burgonya 2-3 darab vörös hagyma 2 darab creme vega 1/2 szál füstölt gabona csemege ízlés szerint fekete himalája só ízlés szerint színes bors ízlés szerint füstölt édes paprika és édes paprika 2 dl víz ízlés szerint kókuszzsír
In: Kroó György: A hét zeneműve, 1973/4. Zeneműkiadó, Budapest, 1973. 63–67. old. Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje. Balassi Kiadó, Budapest, 2010. 147–150. old. ISBN 978-963-506-835-7 Pándi Marianne: Hangverseny kalauz – I. Zenekari művek. Zeneműkiadó, Budapest, 1972. 161. old. Hegedűs Gyula: Les Préludes – Szimfonikus költemény. Hangverseny ismertető, Miskolc, 2011. További információk [ szerkesztés] Favorite classical composers – Les Preludes, Liszt's Beautiful Symphonic Poem Franz Liszt – Les Préludes (Kalmus ed. Franz liszt les preludes. ) Franz Liszt – Les Préludes. a YouTube -on m v sz Liszt Ferenc szimfonikus költeményei Amit a hegyen hallani · Tasso, Panasz és diadal · Les Préludes · Orpheusz · Prométheusz · Mazeppa · Ünnepi hangok · Hősi sirató · Hungaria · Hamlet · Hunok csatája · Az ideálok · A bölcsőtől a sírig Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A Les Préludes Liszt egyik leggyakrabban előadott szimfonikus költeménye. A kompozíció genezise egészen 1844-ig vezethető vissza. Az első hallásra furcsának tűnő címet (Előjátékok) Alphonse de Lamartine (1790-1869) Költői elmélkedések című munkája ihlette. Liszt les preludes analysis. A darab költői programját a vers alapján így határozta meg Liszt: "Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első hangját a halál csendíti meg? " Ma már tudjuk, hogy ezt a programot Liszt az utolsó pillanatban, a mű elkészülte után illesztette a zenekari darabhoz, ezzel azt a látszatot keltette, mintha a Lamartine-szöveg inspirálta volna. A partitúrához készült előszó több változata is ismert, nyomtatásban végül egy Hans von Bülow által fogalmazott szöveg jelent meg. Az 1854-ben, Weimarban bemutatott mű – a karmester maga Liszt Ferenc volt – tartalmilag ugyan lazán kapcsolódik Lamartine meditatív írásához (ebben is, abban is vannak pasztorális és harcias részletek), de e laza kapcsolat is elegendő ahhoz, hogy Liszt szimfonikus költeményének értelmezését hosszú időn át – sőt még napjainkban is – alapvetően meghatározza.
Az idillt azonban rövidesen – a vezértéma módosított alakjának bevezetője után – a rézfúvósok harci témája szakítja félbe, mintegy érzékeltetve az élet küzdelmes oldalát. A vihar lassan elcsendesedik, a meghitt hangulatú idill a megfáradt ember természetben való feltöltődéséről, erőgyűjtéséről szól, egyszerre szólal meg a szerelmi és a természeti téma. Innentől a tempó egyre gyorsul, a rézfúvós hangszerek csatára hívnak, ez ismét a vezérmotívum egyik megjelenése. Már minden a harcról, a küzdelemről szól, hogy a darab végén a győzelmet ünnepeljük a szerelmi téma induló-változatával. A zenekar hangszerei: két fuvola, egy piccolo, két oboa, két klarinét, két fagott, négy kürt, két trombita, három harsona, egy tuba, üstdob, nagydob, pergődob, cintányér, hárfa és a vonósok. A Les Préludes -nek a leggyakrabban játszott zenekari változatán kívül készült zongoraverseny -szerű átdolgozása (S. Liszt les preludes youtube. 511a), kétzongorás verziója (S. 638) és négykezes változata is (S. 591). Források [ szerkesztés] Meixner Mihály: Liszt Ferenc: Les Préludes.
Nagyon kisszámú témából építkezik, ezekkel azonban – folytonosan változó formában – vissza-visszatér, és a módosításokkal egészen eltérő karaktereket ad számukra. Hangszerelése mesteri, alaphangneme d-moll, illetve D-dúr. Végig páros ütemű, a 2/4 időnként 4/4-be vált. Egytételes zenemű, amely egészen a kódáig (599–682. ütem) lényegében egyetlen témából építkezik, ezen kívül hangsúlyos szerepet kap még a fanfár-riadó motívuma. Szereti Ön? – Liszt by Magyar Állami Hangversenyzenekar, Németh Gyula, Ránki Dezső, Gregor József, Fellegi Ádám, Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Férfiakara, Kis István, Kiss Gyula & Ferencsik János on Apple Music. A darab végére, a 600. ütemtől, Liszt 8. rapszódiájának egyik magyar dallamát illesztette, ezzel fejezte ki a diadalmat ünneplő népünnepélyt. A Hungaria az a magyaros karakterű darabja Lisztnek, amelyben ettől az egy idézettől eltekintve nem volt szüksége "kölcsönvett" dallamokra, a szimfonikus költemény saját tematikára épül, Liszt ekkor már mintegy "érezte" a magyaros stílust. Gárdonyi Zoltán, a neves Liszt-kutató szerint "…a Hungaria eszmei tartalmának a tanúsága szerint Liszt magyar stílusa olyan zenei nyelvvé fejlődött, amelyik alkalmassá lett nem csupán a nemzeti különlegességek, hanem egyetemleges emberi eszmék kifejezésére is".
Az első partitúravázlatokkal 1848-ban készült el, de jó szokásához hűen folyamatosan dolgozott rajta, így csak 1854-ben fejezte be. Folytatást is tervezett hozzá, mégpedig a Himnusz témájára, de ez nem valósult meg (később, 1872-ben azért tényleg írt egy zenekari darabot és egy átdolgozást zongorára, Szózat és Himnusz címmel). A szimfonikus költemény partitúrája 1857-ben jelent meg nyomtatásban a lipcsei Breitkopf und Härtel kiadónál, Wittgenstein hercegnőnek szóló ajánlással. A Hungariá t 1856. szeptember 8-án mutatták be a Nemzeti Színházban, Liszt vezényletével (a Les Préludes, a Beethoven Athén romjai nyomán készült Capricció ja mellett, de volt még pár másik műsorszám is). Az ősbemutató hatalmas sikerrel zárult. A Hölgyfutár című lap ezt írta 1856. szeptember 10-i számában: "[…] a mai akadémia nem Liszt, az ünnepelt zongorakirály hangversenye volt, hanem Liszté, a lángeszű zeneköltőé. […] fogadtatása – midőn a karnagyi polcon megjelent – igen zajos volt, mely symphoniája után valódi lelkesedéssé emelkedett.
E metamorfózis egyértelműen világít rá a szimfonikus költemény két uralkodó témájának közös gyökerére.
Liszt Ferenc: Les préludes (VEB Breitkopf & Härtel Musikverlag) - Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket! Előjátékok - Symphonische Dichtung Nr. 3/ Für großes Orchester/ Szimfonikus költemény 3. / Nagy zenekar számára Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Liszt Ferenc, zene, művészet, szimfonikus költemény, partitúra Megvásárolható példányok