Meglepő, hogy Új-Zélandon október végén ünneplik a munka ünnepét, végeztem ezért egy kis kutatómunkát, hogy megértsem, mi is áll ennek a hátterében. Manapság szinte természetesnek vesszük, hogy hivatalosan nyolc órát kell ledolgozunk a hét öt munkanapján. A huszadik század elejéig azonban ez egyáltalán nem volt így: sokan tíz, tizenkét, vagy akár tizennégy órás munkanapokat dolgoztak, gyakran nehéz körülmények között, és akár heti hét napon át. A Munkának Vége Kijössz A Gyárból &Middot; 8 Óra Munka (Testo) - Nagy Feró És A Beatrice - Mtv Testi E Canzoni. A brit textilgyáros és filantróp Robert Owen ugyan már 1817-ben felvetette, hogy a nyolc óránál hosszabb munkanap nincs jó hatással a dolgozók munkateljesítményére. Azonban még legalább egy évszázad telt el addig, amíg ez a gondolat munkásmozgalmi törekvésből törvényben is rögzített joggá vált a legtöbb országban. Owen híres szlogenje, a "Nyolc óra munka, nyolc óra kikapcsolódás, nyolc óra pihenés", hamar a munkásmozgalmi szervezetek tüntetéseinek egyik fő jelmondatává vált, mégis a legtöbb országban sokáig csak egy transzparensre felvésett követelés maradt (1. ábra).
Összehasonlítva a világ többi részével, Új-Zélandon elég korán, gyorsan, és békésen vezették be a nyolcórás munkanapot, az események mögött pedig mindössze egyetlen személy állt. 1. ábra: Ausztrál transzparens 1856-ból, forrás: Wikipedia Európa egyes országaiban, így Németországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban már a tizenkilencedik század második felében is történtek kísérletek a sokszor tizennégy munkaórás napok hosszának csökkentésére, de a legtöbb helyen csak a huszadik század elejének szocialista-anarchista forradalmait követően vált dolgozói joggá ez a követelés. Magyarországon például először 1919. április 14-én, a Forradalmi Kormányzótanács dekrétumának kihírdetésével vált kötelezővé a nyolcórás munkanap. Egy erősen vitatható és ellentmondásokkal teli történelmi időszak kevéssé vitathatató vívmánya lett ez az intézkedés. Nyolc óra munka kotta. Közismert, hogy az Egyesült Államokban már viszonylag hamar, 1890 körülre általánossá vált a nyolcórás munkanap Ezt azonban egy hosszú sztrájksorozat előzte meg 1835-től kezdődően, amelyekben számos szakszervezet és a munkásokat képviselő egyéb mozgalom is részt vett (2. ábra).
A változás iránti igény elementáris, és legalább annyira alulról jövő, mint amennyire vállalatirányítási szempontból racionális: a Microsoft 30 000 munkavállaló megkérdezésével elkészített Work Trend Index-e szerint a vezetők 80 százaléka számít arra, hogy a hibrid munkavégzés állandósulni fog, míg a munkavállalóknak több mint a 70 százaléka ezt el is várja. A hibrid munkavégzéshez először is meg kell alkotni egy olyan működési rendet, amely garantálja az alkalmazottaknak a lehető legnagyobb rugalmasságot. Nyolc óra munka gitár. Vagyis azt, hogy a rájuk bízott feladatot – vagy azok egy részét – bárhol és bármikor elvégezhessék. Ezt követően a munkavégzéshez eddig biztosított helyszínekről kell dönteni. Hiszen az irodák egy részére már nem lesz szükség – ezzel komoly összeget takaríthat meg egy vállalat –, ugyanakkor biztosítani kell azokat a tereket, ahol közösen is lehet dolgozni, illetve van lehetőség a társasági életre. Ez utóbbi fontosságát épp a lezárások mutatták meg, hiszen kiderült, a munkatársak igénylik egymás közelségét, a személyes interakciókat, gesztusokat.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés]
A tollasbot fanyélre szerelt buzogányféleség, amelynek egyik jellemzője a háromszög alakú, számát gyakran változtató toll. A láncos buzogány a huszita háborúk alatt elterjedt, rövid lánccal a nyélhez erősített, vastüskékkel megtűzdelt fabunkó, amelyet később gerezdes vagy csillag alakú fej váltott fel. A csatabuzogány (de: Streitkolben) fémnyéllel és prizmaszerű vagy nyolcszögű fejjel ellátott buzogány. A szerelem röviden. Lásd még [ szerkesztés] bot, nyíl, jogar
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Jacques-Louis David festménye Bonaparte Napóleon ( Napoléon Bonaparte) ( Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Longwood House, Szent Ilona szigete, Atlanti-óceán, 1821. május 5. ) francia hadvezér, konzul és császár ( 1804 – 1815) Idézetek [ szerkesztés] Ne szakítsd félbe az ellenséged, mikor éppen hibát követ el. Ha békét tudnék kötni, arra jóval büszkébb lennék, mint a katonai sikerek révén szerzett kétes hírnévre... Amelyik hadvezér ütközet előtt túl sokat törődik a tartalékokkal, azt biztosan legyőzik. Röviden és homályosan fogalmazzatok! A bátorságot nem lehet hamisítani, olyan erény, amely nem ismer képmutatást. Csak a korgó gyomrok forradalma veszedelmes. A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot. Szerelem röviden videa. Egy népet csak úgy lehet vezetni, ha jövőt mutatunk neki. A vezető: reménységmondó. A legnagyobb erkölcstelenség az, amikor valaki olyan dologba fog, amihez nem ért. A politikában ismeretlen fogalom a szív, csak a fej számít.