A pártok saját álláspontjuk visszaigazolását és ellenfeleik kíméletlen bírálatát szeretik visszahallani az elemzőktől, a média a markáns, egyértelmű, pártpolitikailag is értelmezhető álláspontokra vágyik, a közvéleményt pedig nem a tudományos igényű elemzések érdeklik, hanem az olyan egyszerű kérdésekre adandó egyértelmű válaszok, mint hogy "Kire kell szavazni? Szent-Iványi István | hvg.hu. ". Mind jogos felvetés, csak ezeket az igényeket nem a politikai elemzésnek kell kielégítenie. A pártoknak vannak propagandistáik és termékmenedzsereik, a médiának az infotainment igényeit jóllakató celebjei, médiazsurnalisztái, a közvéleménynek meg épp elegen akarják elmagyarázni, kire kell szavazni, ehhez nincs szükség igazi politikai elemzőkre. A politikai elemzés épp akkor kaphatja vissza eredeti rangját, presztízsét, ha ezeket az igényeket visszautasítja, és azt teszi, amire hivatott: elfogulatlan (értsd: nem pártpolitikailag motivált) tudományos elemzést készít a folyamatokról, és a szakma szabályai szerint tesz előrejelzéseket.
2017. május 16. 12:59 A Magyar Liberális Párt szerint az Egy övezet, egy út program kizárólag Kína érdekét szolgálja - közölte Szent-Iványi István, az ellenzéki párt külügyi szakpolitikusa keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Török valós problémáról beszél, de rossz helyen keresi a felelőst. A pártoknak legitim igényük van propagandistákra, és számukra különösen kedvező, ha ezek a független szakértő álruhájába bújnak. Ezért a pártok nem hibáztathatók, józanul követik önös érdekeiket. A szakmának saját tagjain kell számon kérni, ha vállalják ezt a szerepet, és ezzel az egész szakmai közösségnek súlyos hitelességi kárt okoznak. Rita Szentistványi - IMDb. A politikai elemző céh – már amennyiben van ilyen nálunk – feladata lenne a védekezés a hitelvesztéssel szemben, neki kell világossá tenni, hogy kiket tekint a hivatás szakmailag kikezdhetetlen követőinek, és kik azok, akik visszaélnek a politikai elemzés reputációjával. Itt tehát jogosan vetődik föl egyes politikai elemzők társtettessége, de ettől a politikai elemzés, mint tudományos tevékenység nem múlik ki. A remélt tisztulási folyamatot szerencsésen katalizálhatja G. Fodor Gábor közelmúltbeli "coming out"-ja, ő legalább keresetlen őszinteséggel vállalta, hogy katona, aki saját feladatát abban látja, hogy "a rendszer igazságait képviselje".
Szent-Iványi István... április 13. 17:12 A külügyi bizottság elnöke, Szent-Iványi István kifogásolta, hogy a magyar diplomácia nem reagál azokra az egyre gyakoribb EU-s vélekedésekre, amelyek megkérdőjelezik a tagjelöltek egyéni teljesítmény szerinti elbírálását. Martonyi János külügyminiszter szerint ma is érvényes ez az elv. 1900. január 01. 01:00 Élesen bírálta a román és a magyar miniszterelnök által aláírt egyetértési nyilatkozat az MSZP és az SZDSZ. Szent-Iványi István, a testület szabad demokrata elnöke összehívta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának rendkívüli ülésétjanuár 11-re. A szocialisták szerint több százezer magyar állampolgár munkahelye kerülhet veszélybe a nyilatkozat... 01:00 Míg az integrációs bizottság támogatja, a külügyi bizottság korábban nem szavazta meg Katona Tamás varsói nagykövetté való kinevezését. Szent-Iványi István, a külügyi bizottság elnöke szerdán tiltakozott amiatt, hogy esetleg a bizottsága döntésével ellentétben kinevezik Katonát. Szent ivanyi istván . 01:00 Szent-Iványi Istvánt választotta elnökéül hétfői ülésén a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója.
Ez azonban korántsem szükségszerű, és az ellenkezőjére több példa akad. Tény, hogy a kívülálló politikai elemző ritkán van minden releváns információ birtokában, de ettől még láthatja tisztán egy folyamat lényegét, és levonhat érvényes következtetéseket. Az állítás inverze is igaz: sokszor azok a politikusok is téves következtetést vonnak le, akik ismernek minden rejtett, titkolt körülményt. Nem szeretnék a valódi tudatlanság, sarlatánság védelmezője lenni. Aki tényleg tudatlan, és itt most nemcsak a tényekre és körülményekre, hanem a tudományos kutatás és elemzés szabályaira vonatkozó tudatlanságra is gondolok, az valóban sok kárt okozhat a szakmának. Szent-Iványi István: „Putyin egy utolsó, notórius hazudozó!” – PODCAST | Paramédia. Bizonyára ilyenek is vannak a magukat politikai elemzőknek nevezők között, de a szakmai közösség feladata, hogy ezeket kitessékelje a céh védelméből. Török Gábor nekrológja elsietett volt, de jól tette, hogy felhívta a figyelmet a politikai elemzések körüli tisztázatlanságokra, és remélhetőleg elindítja a kívánatos öntisztulást. Meggyőződésem, hogy Magyarországon is, ahogy a nálunk szerencsésebb országokban, szükség van a tudományos alapokon nyugvó, hiteles politikai elemzésekre.
13:22 A zöldek és a liberálisok vegyék tudomásul, ha tetszik, ha nem, mi civilek a hazánkat szolgáljuk. 2018. február 16. 10:25 Vágó István az egyébként is riasztó közállapotoknak rossz szolgálatot tett. 2017. szeptember 19. 9:49 A Liberálisoknak egy-két hónapon belül el kell dönteniük, hogy csatlakoznak-e a Botka László szocialista politikus által vezetett ellenzéki együttműködéshez – ezt Szent-Iványi István, a párt politikusa mondta kedden. "Színészkedhetnek reggel, délben és este" 2017. szeptember 16. 19:39 Magyarország egy középkori kiskirályság lett – fogalmazott szombaton az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki szerint ütött Orbán Viktor uralmának utolsó órája is. 2017. szeptember 6. 12:04 Az elmúlt két évben tévúton járt a kormány menekültpolitikája, értelmetlen kampányokba hajszolta bele az országot és egy értelmetlen népszavazást írt ki az ügyben – mondta Szent-Iványi István szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Megéri 2017. július 5. 11:24 Az euró új lenületet kapott, ráadásul Magyarországot amúgy is belepte a korrupció és a szabálytalanságok gyanúja, ezért az országnak tisztáznia kellene magát – érvelt a Magyar Liberális Párt külügyi szakpolitikusa az euró bevezetése mellett.
Erre rá fog ébredni a politika, a média és talán a közvélemény is, bár utóbbi sehol a világon nem igazán fogékony a részletgazdag elemzői véleményre. Erre csak akkor van esély, ha működésbe lépnek a szakma önvédelmi reflexei. A szakma elemi érdeke, hogy világosan elváljon a tudományos elemzés a pártpolitikai propagandától, az infotainment médiazsurnalizmusától és elemzői celebkedéstől. Lesz ebből valami? Csakis akkor, ha a politikai elemzők nem melankolikus nekrológokat írnak, hanem maguk is jó példával járnak elől. Drukkolok nekik. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Nem kell hirtelen teljesen átértékelned az életed, mert hiába van alapja az elméletnek, nem kell készpénznek venni. Az egész hologram univerzum témakör azután lett igazán felkapva, hogy az argentin fizikus, Juan Martín Maldacena egy tanulmányában pont ezt az elméletet használta fel arra, hogy összekösse a részecskefizika húrelméletének húrjait és az általános relativitáselmélet geometriáját. Erre ezelőtt senki nem tudott tényleges választ adni, de Maldacena a tanulmányával nemcsak megoldotta ezt a problémát, hanem megalkotta a holografikus elv egy konkrét megvalósítását is. Igen, tudom, hogy ez sok ha nem vagy mélyen benne a fizikában, de legyen elég annyi, hogy eszerint nemcsak, hogy alapja van a holografikus univerzum elméletének, hanem meg is old egy amúgy lehetetlennek tűnő dolgot. Persze ez jól hangzik, de van egy bökkenő. Mekkora az univerzum? Itt a skála, nézd meg magad! - Novo Sapiens. Ez a felvetés csak egy elméleti univerzumra vonatkozik, ami egy szintén elméleti helyzetben létezik, vagyis nem a mi univerzumunkra. Persze a média ezt már nem így hozta le.
Kezdetben univerzumunkban az állandó sötétség uralkodott, majd szépen, lassan kezdett terjedni a fényesség. Ezt a folyamatot nagyon nehéz emberi ésszel felfogni, viszont egy újonnan megjelent szimuláció tökéletesen és látványosan mutatja be a kivilágosodást. Azt az időszakot, melyben az univerzum még éppen csak elkezdett kialakulni az ősplazmából — nagyjából 50 millió és 1 milliárd közti évvel az ősrobbanás után —, nevezzük kozmikus hajnalnak. Az új szimuláció erre a korszakra és a megnevezésére reflektálva a Thesan nevet kapta, a hajnal etruszk istennője után. Ez az újszerű eszköz lehetővé tette a tudósok számára, hogy a lehető legközelebbről lássák a fényhatások keletkezését. "A Thesan hídként működik a korai univerzumhoz. Ideális szimulációs ellenpéldaként szolgál a közelgő megfigyelési létesítmények számára, melyek készen állnak arra, hogy alapvetően megváltoztassák a kozmoszról alkotott elképzeléseinket" — mondja Aaron Smit, az MIT fizikusa. Mekkora az univerzum? | Toluna. Mielőtt az első csillagok kigyúltak volna, még ionizált gázok forró, zavaros ködje uralkodott.
Ez valahogy nem jó ebben a formában. Ráadásul azt lehetetlen ilyen precízen kiszámítani, ha az univerzum általános tágulását vesszük alapul, hogy egy centiméteres volt-e ez az anyaghalmaz, vagy talán két centis. Azonkívül pedig nem mondható ki - mivel semmivel nem támasztható alá -, hogy mért pont ilyen kicsi állpotból indulunk ki, miért nem egy kisebbôl, hiszen ezek szerint az is visszakövethetô. Egészen addig, míg el nem jutunk az abszolút nullához. Szerintem ezért induljunk ki abból, hogy kezdetben nem volt semmi. Ez tûnik a leglogikusabbnak, mert hát honnan is lett volna bármilyen anyag a világon? Ez azonban nem zsákutca - mint ahogy az elsôre tûnik -, mert a dolog kicselezhetô. Mondjuk azt, hogy az univerzum összes anyaga egy nulla dimenziós pontban koncentrálódott, aminek nem volt kiterjedése. Így ez tulajdonképpen semmi, ám mégis valami. Ezután j|tt a Big Bang. Ez a nulldimenziós állapot nem volt stabil és az anyag szétszóródott. Ám ekkor ez a robbanás nem csak egyszerû robbanás volt, hiszen akkor még nem is létezett semmiféle térbeli, vagy akár sík kiterjedés.
Ez ugyanis egy paradoxon lenne, hiszen ha van kiterjedése az anyagnak, s ráadásul még tágul is, akkor nem lehet belôle kisebb kiterjedésû anyag. Ugyanolyan sem lehetett, mivel azt mondja ki az elmélet, hogy csak a legkisebb idôegységig volt meg ez az állapot, s akkor az már több lenne. Az egyetlen megoldás tehát az maradt, hogy az univerzum a Big Bang, az ôsrobbanás elôtt szûkült. Ez megengedett lenne az eddigieket tekintve, sôt ez az egyedüli logikus megoldás. Ezek szerint az univerzum egy állandó tágulási-összehúzódási folyamaton megy keresztül, s egyszer majd megint eljön az az idô, amikor már nem tágul, mint azt jelenleg teszi, hanem megint elkezd összehúzódni, s végül ismét eléri a nulldimenziós állapotot, hogy egy óriási robbanással megint elkezdjen tágulni...