Az ügyintézési határidő számítása körében azok kezdő időpontját az eljárás megindulásához köti, amit a Javaslat korábban külön meghatároz, így téve egyértelművé, hogy az eljárás megindulása az ügyintézési határidő megkezdődésének joghatásával is jár. Az eljárási határidő kezdő időpontjánál azonban a Javaslat törvényi szinten eltérést enged. Ennek oka, hogy az Alaptörvény P) cikke kimondja, hogy "a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". A P) cikken alapuló eljárásoknál ezért szükséges lehet olyan speciális eljáráskezdeti időpontot megállapítani, ami a különböző biológiai, ökológiai törvényszerűségekhez igazodik (pl. vegetációs időszak). A nemzet kulturális örökségének védelme miatt szintén szükséges lehet bizonyos építési ügyekben az általánostól eltérő időpont meghatározása.
Sőt! Az ügyintézési határidőt túllépő hatóságot keményen szankcionálja a törvény, hiszen csúszás esetén visszafizetteti a hatósággal az ügyfél részére a lerótt eljárási díjnak megfelelő összeget. Az új törvény minden követ megmozgat azért, hogy a közigazgatási eljárások ésszerű időben befejeződjenek, ami igencsak kecsegtetően hangzik nekünk, ügyfeleknek. Kíváncsian várjuk az alkalmazását a való életben is. A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Határidők naptári napokban A hatósági eljárásokban jelenleg munkanapokban számolják a határidőket, ami egy-egy többnapos ünnepnél jelentősen elhúzhatja az ügyintézést. Januártól újra bevezetik a naptári napok szerinti határidőszámítást, az erről szóló törvényjavaslatról még decemberben szavaznak a képviselők. A határidők naptári napban való megállapítása alapvetően az ügyfeleknek kedvez, mert nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt ügyük intézése elhúzódik. A 10 napos vagy annál hosszabb határidő esetén a határidőket lehetőség szerint öttel oszthatóan állapítja meg a javaslat. Így az általános ügyintézési határidő 22 munkanap helyett 30 nap lesz, hosszabb határidőknél pedig két-három hónapos határidőkre számíthatunk. Kormányablakokban egyablakos ügyintézés Létrejönnek az integrált ügyfélszolgálati irodák, a kormányablakok, ahol egyablakos ügyintézés keretében is intézhetők lesznek a hatósági ügyek. Ezek a hivatalok napi 12 órában lesznek nyitva, tehát nem kell szabadságot kivenni vagy ebédidőben ellógni a munkahelyről ahhoz, hogy hivatalos ügyeinket intézzük.
(6) Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse, vagy a végzést meghozza. (7) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz. (8) Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha a) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja, b) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, c) a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy d) a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges. (9) Ha a határidőből kevesebb mint tizenöt nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni. Az 50. §-hoz A Javaslat a kérelemre induló eljárásra irányadó határidő-szabályokat – azok összefüggő jellegére tekintettel – egy alcím alatt tárgyalja.
Ha azonban a hatóság megállapítja, hogy nem állnak fenn az előző döntéshozatalok feltételei, akkor végzésben rendelkezik azon szükséges eljárási cselekményekről, és ekkor teljes eljárás ban kerül sor a döntés meghozatalára. Erre, és csak erre az eljárási formára intézményesít az új szabályozás egy hatvan napos "bruttó" határidőt, ami csak a teljes eljárásokban irányadó, és azt jelenti, hogy legkésőbb hatvan napon belül érdemi döntést kell hoznia a hatóságnak. Általános szabályként hatvan nap áll a hatóság rendelkezésére, hogy döntésig eljuttassa az ügyet, amely alól csak az ügyfél mulasztása, az ügyfél számára előírt kötelezettség teljesítésének időtartama és az indokolt döntéssel történt felfüggesztés, továbbá a szünetelés jelent kivételt. További új elem az órákban megállapított határidő, valamint az is, hogy az ügyintézési határidő abban az esetben is lejár, amennyiben annak utolsó napja olyan napra esik, amelyen a hatóságnál a munka szünetel. Fontos újításnak számít, hogy a törvény garanciális követelményként azt is előírja, hogy az ügyintézési határidő letelte előtt 15 nappal az ügyben már soron kívül kell eljárni, annak érdekében, hogy az ügyintézési határidő utolsó napjáig az ügy (érdemi) határozattal befejezhető legyen.
A daganat a bélfalt körkörösen beszűri, ami váltakozva székrekedést és hasmenést okoz, illetve korábban okoz elzáródást. Előfordul, hogy a beteg azért fordul az orvoshoz, mert görcsöl a hasa vagy erős hasi fájdalma és székrekedése van. A legtöbb daganat általában lassan vérzik. A végbélrák leggyakoribb első tünete a székeléskor fellépő vérzés. Ha a végbélből vér ürül, még ha a betegnek ismert az aranyérbetegsége vagy divertikulózisa, a rákbetegség lehetőségét ki kell zárni. Végbélrák esetén a székelés fájdalmas lehet, és a beteg azt érezheti, hogy a végbél nem ürült ki teljesen. Az ülés is fájdalmat okozhat, de a daganat nem fáj addig, míg rá nem terjed a végbél körüli szövetekre. Fáradékonyság, gyengeség, fogyás szintén lehetnek a vastagbélrák első tünetei. Diagnózis Az ujjal elérhető magasságban elhelyezkedő végbéldaganatot az orvos tapintással diagnosztizálhatja. GÖBÖK A PAJZSMIRIGYBEN | Daganatoserek. A vastagbéltükrözés kiegészítve vastagbélröntgennel az esetek szinte 100 százalékában biztosítja a korrekt diagnózist. A székletből már mikroszkopikus mennyiségű vér is egyszerűen és olcsón kimutatható.
A baloldalra lokalizálódó vastagbélrák görcsöket, hasi fájdalmat, hányingert, hányást kelthet, valamint a hasmenés és székrekedés váltakozását. Előfordulhat visszatérő vérzés a végbélből. A végbelet is érintő daganat okozhat teltségérzést a végbélben, vérzéseket, görcsös fájdalmat, a székürítés megváltozását, és a széklet méretének átmérőjének megváltozását is. A vastagbélrák fizikális vizsgálata Célszerű lenne mindenki számára az éves rendszeres normális egészségszűrő vizsgálat. A végbélen lévő daganat általában így is megtalálható. A vastagbélrák viszont ehhez képest túlságosan "magasan" parazita és crevima el, tehát eszközös vizsgálatokkal érhető csak el, illetveegyéb tesztekkel lehet kimutatni. Vastagbélrák: erről ismerheti fel már korán A vastagbélrák diagnosztikus vizsgálatai, tesztek 1. Teljes vérképből és teljes vizeletből kimutatható a terhesség?. Rejtett vér a székletben FOBT A guajak nevű tesztanyag segítségével a székletben lévő igen kis mennyiségű, szabad szemmel nem látható vár is kimutatható. A vastagbélrák fáj a székletben lévő vér nem jelenti okvetlenül a vastagbélrák jelenlétét, a teszt legalább arra alkalmas, hogy a kiszűrt egyéneket tovább vizsgálják.
A legutóbbi években kezdték alkalmazni azokat a gyógyszereket, amelyek a daganatsejtek működését befolyásolják. Ide tartozik a bevacizumab (Avastin), cetuximab (Erbitux), panitumumab (Vectibix) és a regorafenib (Stivarga). Önmagukban, vagy kemoterápiával kombináltak szokták őket alkalmazni. Jelenleg előrehaladott stádiumú esetekben érhető el ez a terápia. Ezek a gyógyszerek nagyon drágák, illetve a legtöbb szer esetében még zajlanak azok a klinikai vizsgálatok, amelyekből esetleg kiderülhet, hogy melyik betegnél melyik szertől várható javulás, egyelőre csak szigorú követelmények szerint kiválasztott betegeknél alkalmazzák őket. A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása. Prognózis A korai stádiumban felfedezett vastagbéldaganatok gyógyíthatósága feltűnően jó, szemben az előrehaladott daganatok rossz prognózisával. Ez a lényeges különbség és a vastagbéldaganatok egyre növekvő száma fel kell, hogy hívja mindnyájunk figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, a korai felismerésre!
Ilyenkor a tumor rendszerint már annyira kiterjedt, hogy más szerveket is behálózott vagy áttéteket képezett. Vastagbélrák: erről ismerheti fel már korán A fenti panaszok ugyanakkor más emésztőszervi megbetegedés esetén is jelentkezhetnek. A rákbetegség gyanúját leginkább a székletben kimutatható vér keltheti fel, amelynek eredetét béltükrözéssel kolonoszkópia vagy újabban metszetképalkotó eljárások CT, MRI alkalmazásával lehet igazolni vagy kizárni. Vastagbélrák, végbélrák: 200 kérdés - 200 válasz (Rákgyógyítá) Megjegyzendő, hogy nem jelent teljes bizonyosságot, ha egy vizsgálat során nem vastagbélrák oka ki vért a székletben, mivel a tumorok gyakran szakaszosan "véreznek". Az 50 év felettieknél a székletben az emberi vér kimutatására irányuló szervezett szűrővizsgálat egyelőre férgek elleni megelőző gyógyszer hazánkban, ezért az esetek jelentős hányadát csak kései stádiumban fedezik vastagbélrák oka. Rákmegelőző állapot: a polipok A vastag- és végbéltumorok kialakulását jellemzően megelőzi egy olyan stádium, amelyet rákmegelőző állapotnak nevezünk.
A túlzott húsfogyasztás több adat szerint megváltoztatja a belekben található természetes baktériumflóra összetételét, és ez a bélrendszerbe kerülő epesavak lebontását olyan irányba mozdítja el, amely folyamat végeredményeként feltételezhetően rákkeltő hatású anyagok keletkeznek. Úgy tűnik, a gazdag rosttartalmon túl bizonyos növények további előnyös hatással is bírnak. A káposztáról, a brokkoliról, a kelbimbóról például leírták a szakemberek, hogy nagyobb mennyiségben tartalmaznak egy indol nevű, előnyös hatású, a vastagbélrák kialakulásának esélyét csökkentő anyagot. Arról is megjelentek tudományos közlemények, hogy a táplálékkal elfogyasztott kalcium semlegesíti a bélrendszer rákkeltő anyagait, tehát a bőséges kalciumbevitel feltételezhetően bizonyos védelmet nyújthat a vastagbélrákkal szemben. Családban marad… Ismertek örökletesnek tartott, tehát genetikailag determinált kórformák is. (A vastagbélrákos betegek 1/4-ében családi halmozódást találunk. ) Ezek kisebb hányadában az úgynevezett "polipózisos" formát, nagyobb részében a "nem polipózisos" típust látjuk.
Az elsőre a vastagbélben igen nagy számban előforduló, öröklött polipok jellemzőek, melyek sebészi eltávolítás nélkül szinte biztosan rákká fajulnak el, még 40 éves kor előtt. A nem polipózisos, öröklött vastagbélrákban szenvedő betegek közeli vérrokonaiban akár 50% is lehet a betegség megjelenésének valószínűsége. Ezekben a családokban egyidejűleg más, például nőgyógyászati daganatok is előfordulhatnak. Fontos adat, hogy e "terhelt" családokban a vastagbélrák jelentkezésének átlagos időpontja az 50. életév előtt van, 10-15 évvel korábban, mint a nem öröklődő formák esetében. (Szerencsére az utóbbiak teszik ki az e betegségben szenvedők nagyobb hányadát. ) Az öröklötten vastagbélrákos családok tagjait már 25 éves kortól háromévenként szűrni kell, hogy időben lehessen diagnosztizálni a nagy valószínűséggel jelentkező betegséget. Vastagbélrákra hajlamosíthatnak továbbá gyulladásos bélbetegségek és bizonyos baktériumfajták által okozott fertőzések is. Szűrési változatok Logikusan merül fel a kérdés, hogy vannak-e megfelelő lehetőségek egy olyan gyakori és veszélyes betegség, mint a vastagbélrák idejében való, a tünet- és panaszmentesség stádiumában történő felfedezésére?