A Házasság heti beszélgetéssorozat harmadik részében gyakorlati tanácsok kerülnek a középpontba. Az előadók a tapasztalat megosztás mellett konkrét kommunikációs eszközöket javasolnak és az ebben segítő könyveket is bemutatják. Nagy Péter és Judit Puskás Antal tartományfőnökkel beszélget arról, hogyan tekintenek a fiatalok a tisztaság fogalmára és hogyan kéne vizsgálniuk annak kérdését, milyen hatással lehet a szülő gyermeke gondolkodására és hogyan segítheti a jó útra, végül az abortuszban sérült párokat támogató programról is mesélnek. Februárban a Pálos templomban az alábbi liturgikus eseményekre várják a híveket. A Pálos templom január havi programsora és a Lyceum templom átmeneti zárva tartásával kapcsolatos információk. 2020 decemberén a Pálos és a Lyceum templomban az alábbi liturgikus eseményekre várják a híveket. 2020 novemberén a Pálos és a Lyceum templomban az alábbi liturgikus eseményekre várják a híveket. 2020. október 21-én érkezik a Pálosan szép az élet! című utazó kiállítás Pécsre, a Dóm térre, a Püspöki Palota elé.
A pécsi Pálos templom és kolostor, valamint a kialakított Pálos Lelki Központot érintő felújítási projekt nemrég ért véget, a beruházás átadási ünnepségét januárban tartották. A fejlesztés részeként egy egész nap látogatható szentségimádási kápolnát is kialakítottak – várják a testvéreket a Pálos Lelki Központ kereteiben megnyílt kápolnába, ahol minden nap 7 és 19 óra között lehetőség nyílik az Oltáriszentségben jelenlevő Jézussal való találkozásra. – Hisszük, hogy az Oltáriszentség előtt eltöltött idő záloga a saját, családjaink és népünk lelki megújulásának is. Ezért várjuk azoknak a testvéreknek a jelentkezését, akik elköteleződnének arra, hogy – egy általuk kiválasztott órában – az Úr előtt legyenek, hétről hétre – áll a Magyar Pálos Rend felhívásában. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
7625 Pécs, Hunyadi utca 72 Pálos templom képek Pálos templom információk Pécs Mecsekoldal városrészében a Hunyadi utcában magasodik az ég felé a pécsi pálos templom szögletes harangtornya. A pálos templom építészeti szempontból is nagy értéket képvisel, hiszen hazánk modern építészetének egyik legmutatósabb alkotása. A Mecsek déli oldalánál gyönyörű környezetben találkozhatunk a rengeteg boltívet magánviselő templommal, az előkertjében áll a Szűz Mária – Világ királynője című szobor, amely Mária szobor 1948-ban lett felszentelve. A szép alkotást Sinkó András, a Zsolnay gyár tervezője készítette. A pécsi pálos templom története Pécs városa 1928-ban pályázatot írt ki a belváros átrendezésére, amely pályázatot három kiváló építész nyert meg, Dőre Endre, Weichinger Károly és Kőszeghy Gyula. Az ő városrendezési terveikben szerepelt, több nagyjelentőségű és mára megvalósult ötlet mellett, a Hunyadi utcai templom terve. A templom megtervezésével Weichinger Károly foglalkozott, melynek alapkövét 1936-ban Zembrzuski Mihály atya és növendékei helyezték el.
Eredetileg négy harang függött itt, de a második világháború során két harangot elvittek. A nagy harangot 1938 -ban Szent István halálának kilencszázadik évfordulójára, egyszersmind a templom felszentelésének tiszteletére öntötték. Jellemzői [ szerkesztés] A templom hossza 40, szélessége 15 méter. A főhajó szélessége 8 méter. A templombelső terét a két oldalon elhelyezett árkádíves pillérsor három hajóra osztja. Az oldalfalak szépen fúgázott téglafalazatát harmonikusan egészíti ki a merőleges felületek vakolatának fehérsége. A hely adottságainak megfelelően a szentély északra néz, a bejárat délen van. Az épület leginkább hangsúlyos nézete a főhomlokzat. Széles lépcső vezet fel a templom főhomlokzatánál tágasabb előtérre, ahonnan az oldal irányok felé a templom oldalsó megközelítése is lehetővé válik. Keletre csupán egy, a párkány magasságát alig meghaladó méretű toronykezdemény van. Az egész templomra jellemző - a helyi dolomitos – terméskő burkolat szabálytalan hálómintázattal. A homlokzat síkját középen két, tengelyesen azonos szélességű nyílássor bontja meg.
Kb. 40 percig sütöm, amíg szép színe nem lesz.
Ez gyakori kérdés szokott lenni. A másik legtöbbször elhangzó kérdés, hogy miért teszem át a gépből a tésztát kelesztőtálba, miért nem hagyom a gépre. Nos, a gépben alul fut a fűtőszál, emiatt a tésztát nem egyenletesen melegíti. A gépben kelesztett tésztán jól látszik, hogy amikor kiborítjuk a teteje hűvösebb és masszívabb, míg az alja lágyabb és langyos. Én ezt nem szeretem, könnyen túlérhet így a tészta, ezért javaslom, hogy vagy kelesztőtálban történjen a kelesztés, vagy kikapcsolt gépben. A dagasztás utáni első kelesztés (érlelés) alatt továbbra is átforgatom egyszer a tésztát. 30 percig hagyom kelni, majd átgyúrom és további 15 perces pihentetés után formázom. Nagyon gyors, nagyon magos, nagyon KENYÉR! – Felhőlány. Az így megdolgozott tésztából sokkal szebb kenyér sül, mint anélkül. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a leggyakrabban elkövetett hiba a túlkelesztés, vagy még inkább a túlérlelés, amit még a formázás előtt követnek el a legtöbben. Nem kell a kenyértésztát sem agyon keleszteni, dagasztás után bőven elég neki a 45-50 perc, közben egyszer átforgatva és az is csak szobahőmérsékleten történjen, semmi esetre sem meleg radiátor vagy sütő közelében.
Valószínűleg az eltérő alapanyagok miatt nekem nem lett túl lágy, de azért lágyabb mint egy hagyományos kenyértészta. Sütőpapírral bélelt formába (20x11x7 cm) öntöttem a masszát és elsimítottam a tetejét. .: Öregtésztás fehér kenyér Limara receptje nyomán. Letakarva pihentetést igényel amíg a sütő felmelegszik 200 fokra. (20-25 perc). Én itt kicsit csaltam, mert a tésztát meleg helyen pihentettem míg a sütőm elég meleg lett, a tészta szépen meg is kelt. 🙂 Hosszában bemetszettem a tetejét, megszórtam extra magokkal, zabpehellyel és 200 fokon 45 perc alatt megsütöttem. Ropogós héjú, nagyon KENYÉR, jól működő recept ami az én ízlésem szerint talán csak egy picivel több sót igényelt volna… 🙂