Két B-1B amerikai hadászati bombázó gyakorlatozott a Koreai-félszigeten - Észak-Korea szerint a veszélyes művelet növeli egy atomháború veszélyét. A Rodong Szinmun pártlap vasárnapi számában "meggondolatlan katonai provokációval" vádolta az Egyesült Államokat, hozzátéve, hogy tetőfokra hághat az atomháború kirobbanásának veszélye. Két amerikai B-1B Lancer típusú hadászati bombázó pénteken gyakorlatozott Dél-Koreában. A manőver során dél-koreai F-15-ös típusú harci gépek, valamint amerikai F-16-sok csatlakoztak hozzájuk. A bombázók útjukban visszafelé csendes-óceáni Guamon lévő támaszpontjukra japán vadászgépekkel is repültek a Kelet-kínai-tenger felett. B-1B típusú hadászati bombázó | hvg.hu. Amilyen a rakéta, olyan a gyakorlat A gyakorlatozás válasz volt arra, hogy a phenjani rezsim július 4-én, az amerikai függetlenség napján, röviddel a hamburgi G20-csúcsot megelőzően tesztelte első interkontinentális ballisztikus rakétáját. A G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének zárása után egy megbeszélés keretében egyébként Hszi Csin-ping kínai elnök vendégül látta amerikai kollegáját, Donald Trumpot, aki arról beszélt, hogy időbe telhet, amíg megfékezik Észak-Korea nukleáris ambícióit, de meggyőződése, hogy Washingtonnak és Pekingnek ez sikerülni fog.
Két amerikai B-1B Lancer bombázó közösen gyakorlatozott a dél-koreai légierő egységeivel az észak-koreai demarkációs vonal közelében, világos figyelmeztetésül Phenjannak – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség. Nő az atomháború kirobbanásának veszélye Észak-Korea szerint - Blikk. Az eset még szombaton történt, ami után vasárnap Észak-Korea reagált is, a Rodong Szinmun pártlap vasárnapi számában írtakat az MTI közölte: Phenjan provokációnak tekinti azt, hogy két B-1B amerikai hadászati bombázó gyakorlatozott a Koreai-félszigeten, Észak-Korea szerint a veszélyes művelet növeli egy atomháború veszélyét. A gyakorlatozás válasz volt arra, hogy a phenjani rezsim július 4-én, az amerikai függetlenség napján, röviddel a hamburgi G20-csúcsot megelőzően tesztelte első interkontinentális ballisztikus rakétáját. Kínát is zavarja az egész csörte. A G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének zárása után egy megbeszélés keretében Hszi Csin-ping kínai elnök vendégül látta amerikai kollegáját, Donald Trumpot, aki arról beszélt, hogy időbe telhet, amíg megfékezik Észak-Korea nukleáris ambícióit, de meggyőződése, hogy Washingtonnak és Pekingnek ez sikerülni fog.
A 10 órás küldetés az Egyesült Államok harci és bombázó repülőgépeinek legfrissebb demonstrációja. Észak-Korea a keddi provokatív küldetése után utólag figyelmeztetett, hogy ez volt az első lépés egy "csendes-óceáni hadművelet" kivitelezésében. Ami a modern F-35B-t illeti, ez az első alkalom, hogy egy ilyen küldetésben felbukkan. B 1b bombázó super. Az "ötödik generációs" lopakodó pillanatnyilag a legfejlettebb repülőnek számít a Pentagon légiflottájában. Példának okáért a gép radarokon csupán akkorának néz ki, mint egy madár, és így az ellenség csak nagyon nehezen tudja bemérni. David H Berger tábornok, a US Marine Corps Forces Pacific főparancsnoka nyilatkozatában azt állította, hogy az F-35 hozzájárul a régió általános biztonságához és stabilitásához, és egyben az Egyesült Államok elkötelezettségét is megtestesíti az ország szövetségesei felé. A csendes-óceáni Parancsnokság 13 fotót közzé is tett az akcióról, amelyekből párat lejjebb meg is lehet tekinteni.
McInerney, aki a 80-as években a Nagy-Britanniában állomásozó 3. Amerikai Légierő parancsnoka volt, a "Simpac" (ejtsd szimpek), vagy másként egyidejü múlti-precíziós csapásmérő képességként ismert "hatás alapú bombázás" változatainak nagy ismerője. E képesség birtokában egyetlen B-2C a legtöbb légvédelmi fegyver hatókörzetén kívül 13. 700 méter (45. 000 láb) magasan körözve, egyszerre 30 – 60 célpontot támadhatna. "Nehéz döntést kell meghoznunk" – mondta a táborok. McInerney egyébként nem híve a B-1B Lancereknek, amelyek üzembentartási költsége szerinte túlságosan magas. Állítása szerint az USA éves vadászgép beszerzésekre fordított költségeinek 10%-áért évente 4 – 6 B-2C-t lehetne gyártani. Amerikai bombázók Észak-Korea közelében | Alfahír. James Roche a Légierő Államtitkára a másik oldalon áll a vitában, még annak ellenére is, hogy két évtizedet töltött el a Northropnál és kulcs szerepe volt a bombázó kifejlesztésében. Szerinte a gép "túl lassú", a Whiteman Légibázisról induló bevetések 16 – 44 óra hosszúak. A túl lassú többet jelent, minthogy sok időbe telik elérni a bevetési területet.
A 70-es években Joseph Ralston őrnagy, a Pentagon egy tisztje, egyike volt azoknak, akik tapasztalatot szereztek a Northrop "fekete" programjában. Jelenleg ő a NATO Európai Főparancsnoka. A Pentagon elhatározta, hogy nem folytatja a tervezett bombázó fejlesztését, ami az F-117A felnagyított változata lenne (kb. FB-111A Aardvark méretü). Ehelyett inkább egy nagyobb méretü repülőgép tünt a jobb útnak, különösen miután Jimmy Carter Elnök 1977. júniusában törölte a B-1A bombázó fejlesztését. Ezután a Northrop elvetette eredeti terveit és ehelyett megpróbálta a lopakodó technológiát és a csupaszárny elrendezést összekombinálni. B 1b bombázó 2. A Northrop egyike volt azon cégeknek, amelyek pályáztak az ASPA (Fejlett Hadászati Behatoló Repülőgép) kifejlesztésére1980. januárjában. 1980. szeptemberében ebből alakult ki az ATB (Fejlett-technológiájú Bombázó). A Northrop jelöltje, a Senior Ice, jobbnak bizonyult a Lockheed Senior Pegjével szemben, amely szintén a korai lopakodókra jellemző kialakítással rendelkezett, és amelyről szintén nem jelentek meg részletek.
A repülőgép tágas fülkéjébe egy a törzs alján található nyíláson lehet bejutni. A fülke ablaki hatalmasak, aminek következtében a repülőgép valódi méreténél kisebbnek látszik. A fegyver rekeszek külső oldalán található hajtóműveket teljesen a szárnyakba süllyesztették és a General Electric F-118-GE-100-asok gázkivezető nyílásai a repülőgép felső részén helyezkednek el, hogy a hőképét elrejtsék a földi felderítő berendezések elől. A B-2 gyártása 1990-ben a tervezett 139 darabos megrendelési állományt 75 repülőgépre csökkentették. Az első üzemelő B-2 Spirit (AV-7) 1993. december 17-én, a motoros repülés 90. évfordulóján érkezett a Whiteman Légibázisra. Bizonytalan kezdet után, az első Bush adminisztráció alatt az USAF a Whiteman Légibázison állomásozó 509. Bombázóezred két századába szervezte a 21. századi repülőerőt. B 1b bombázó bombazo dulce. 1995. májusában a Northrop Grumman (1994-ben a Northrop megvásárolta a Grummant) ajánlatott tett további húsz repülőgép megépítésére, mindössze 566 millió dolláros darabonkénti áron.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) jóváhagyta szombaton a Johnson and Johnson által kifejlesztett, egykomponensű oltóanyag vészhelyzeti alkalmazását az új típusú koronavírusos megbetegedések megelőzése érdekében, írja az MTI. Az FDA tájékoztatása szerint az egyetlen injekcióból álló oltóanyag 85 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 súlyos szövődményeinek kialakulását, és ezt három földrészen végzett klinikai vizsgálatok eredményei támasztják alá. Az adatok alapján az amerikai gyógyszergyártó oltóanyaga erős védelmet biztosít a dél-afrikai vírusvariánssal szemben is. A közepesen súlyos megbetegedést a vakcina az esetek kétharmadában akadályozta meg sikeresen. Minél több nagy hatásfokú vakcinát tudunk bevetni, annál jobb – fogalmazott a jóváhagyás előtt Anthony Fauci, az amerikai szövetségi kormány járványügyi illetékese. Az első szállítmányokat hétfőn kezdik kiküldeni, és a Johnson and Johnson azt ígéri, hogy március végéig 20 millió adagot tud kiszállítani, nyárig pedig összesen 100 milliót.
Az első Johnson and Johnson- oltóanyagokat 2021 februárjában kezdték el kiszállítani, majd vérrögképződéses esetek miatt kezdték el vizsgálni. vakcina leállás Koronavírus előállítás Johnson
Kicsit lassabban haladt a munka, mint sok más gyártónál, de ezt a vakcinát is engedélyezték már vészhelyzeti használatra az Egyesült Államokban és Bahreinben. Ez az első egyoltásos vakcina, aminek befejeződtek a fázis hármas vizsgálatai. Technológiai szempontból a hangzatos JNJ-78436735 vagy V2. S vakcina az AstraZeneca és a Szputnyik V oltóanyagához hasonlít abból a szempontból, hogy szintén adenovírusos megoldással dolgozik. Míg az AstraZeneca azonban csimpánz-adenovírust használ, addig a Johnson vakcinája az úgynevezett 26-os szerotípusú adenovírust tartalmazza, ezt használja egyik adenovírusaként a Szputnyik V is (utóbbiban kétfajta van). A 26-os adenovírus egy sima megfázásos vírus, de ezt is elölik, csak vázként használják, hogy a fehérjeburkának védelmében be tudják csempészni a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének kódolását tartalmazó DNS-t. A Johnson & Johnson egyébként nem zöldfülű az ilyen vakcinák gyártásában: tavaly júliusban szabadalmaztatta az első ilyen oltóanyagát, ami az ebola ellen hatásos.
S a vektorvakcinák csoportjába tartozik. Ilyen típusú oltásokat már alkalmaznak hazánkban, ezen az elven működik az Oxford/AstraZeneca oltóanyaga és az orosz Szputnyik V is. A szintén a Janssen által fejlesztett, 2020-ban engedélyezett Ebola-vakcina is vektorvakcina. Az V2. S a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) -molekula hordozza, addig a belga kutatók DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolták a vírusfehérje tervrajzát. A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak. A Janssen kutatói egy módosított adenovírust, az Ad26-ot jelölték ki a koronavírus génjének szállítására. Ezt követően a vírusrészecskét úgy módosították, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott ne sokszorozódjanak, és ne ártsanak.
Ez a lépés alaposan megkavarja az uniós oltási kampányokat, különösen annak fényében, hogy az elmúlt hetekben a tagállamok (Magyarország nem) egymás után függesztették fel az AstraZeneca-vakcina használatát a 60 éven aluliaknál szintén vérrögképződéses események miatt, amelyeket az egészségügyi hatóságok összefüggésbe hoztak a vakcinával. A vizsgálatok jelenleg is zajlanak. Egészségügyi szakértők szerint mivel a Johnson & Johnson- és az AstraZeneca-vakcina nagyon hasonló módon működik (mindkettő vektorvakcina), bizonyos szempontból nem meglepő, hogy hasonló egészségügyi hatásokat és mellékhatásokat okozhatnak, de előbbiek rendkívül ritkák. Az AstraZeneca-vakcina esetében egymillióból körülbelül egy oltottnál jelentkezett a beadás után 7-10 nappal vérrögképződés, a Johnson & Johnson-vakcina 7 millió beadott dózisa után pedig 6 esetben jeleztek hasonlót.