A császármadár, másként császárfajd (Tetrastes) pedig természetesen tojik, hiszen a tyúkidomúak (Reasores) rendjének fajdfélék (Tetraonidae) családjába tartozó madárnemzetség. Európában és Ázsiában három fajtája ismeretes, nálunk a mogyorós tyúk (T. bonasia) él közülük. Főként a budai hegyekben, a Pilisben, a Börzsönyben és a Mátrában találkozhatunk vele borókás és mogyorós sűrűségekben: az utóbbi helyszíneknek köszönheti a magyar nevét. Hasonlít a fogolyhoz, jól fut, kitűnően repül, s finom húsáért vadásszák. Hagyományok. Mindezt az 1962-ben ugyancsak az Athenaeum által publikált Új Magyar Lexikon tanúsítja. Ahogyan azt is, hogy a gyöngytyúk ugyancsak rak tojást, bár vannak, akik vitatják, valóban azonos-e a magyar nyelven gyöngytyúknak nevezett madár a már emlegetett Haselhuhnnal. A Kelemen-féle szótár ezt történetesen "das Perlhuhn" névvel illeti, az Új Magyar Lexikon pedig a fácánfélék családjához sorolja, s ráadásul Afrikából eredezteti. De mindez jottányit sem változtat azon, hogy a tojás a 16. századi Németországban már bizonyíthatóan a húsvéti ünnepkör része volt, Európa német ajkú tájain készítették az első húsvéti kosárfészkeket és az első, édességből készült nyulat is.
Fontos a szervírozása is, hogy a benne lévő illat és aroma megfelelően érezhető legyen. A pálinkát nem kell behűteni, a legideálisabb 16-18 celsius fokon fogyasztani. A hőfok mellett fontos a pohár választás is. Az eredeti pálinkás pohár talpas, tulipán formájú – úgy van kialakítva, hogy az öblös rész felfele irányítja az illatokat, ezért hasonlóan, mint a borkóstolásnál, első lépésben az illatát és a tisztaságát vizsgáljuk meg, majd lassan kortyonként fogyasztjuk el, hogy meg tudja mutatni az értékeit. 5. A koccintás hagyománya Nemcsak az ételek, hanem az évszakok és a lakomák apropói is meghatározzák, hogy milyen színű bor kerül az asztalra. Magyar húsvéti hagyományok háza facebook. Télen meghatározóbb a vörös, tavasszal a rosé, a kutatások szerint a fehéret pedig egész évben szívesen fogyasztják alkalomtól függetlenül. Ám bármilyen ital is kerüljön az asztalra, egy valami sosem maradhat el, a koccintás. A legenda szerint a magyar királyok korában terjedt el a bizalom jelképének szimbólumaként. A más tartományból érkező hatalmaknak mindig annyit töltöttek a poharába, hogy koccintáskor az egyik király poharából a másik királyéba löttyenjen át az ital, így tesztelve azt, hogy egyikük sem érkezett mérgező szándékkal a királyi találkozóra.
Az italokról még nem írtam, de szándékosan hagytam őket külön bekezdésbe. Welcome-drinkként általában valamilyen konyak vagy vermouth szokott lenni, az Alexandrion és a Garrone a legelterjedtebbek. Az asztalokon viszont végig ott vannak a házi pálinkával, likőrökkel, vagy konyakokkal teli üvegek. Sör is szokott lenni, alkoholos vagy "ólommentes", ahoyg itt sokan hívják az alkoholmentes sört; nyáron, nagy melegben inkább a keserű nedü fogy. Bár igaz, a mi esküvőnk is július közepén volt, mégis vagy 5 vedernyi (50 l) bor is elfogyott, annyira finom volt. Magyar húsvéti hagyományok háza zsűrizés. Sőt, részeg sem volt senki a vendégek közül. Szóval bor is van a lakodalmakban, de ezek általában házi készítésű borok, csak nagyon elit vendéglőben illetve nagyon pénzes család engedheti meg magának a különféle palackozott borokat. Bár, amilyen a mi borunk volt, vetekedhetett nyugodtan a palackozott borokkal! Vagy van megoldás arra az esetre is, ha valaki nem tud maga bort készíteni: borpincéknél megvásárolhatja ömlesztve és valamivel olcsóbban ugyanazt a bort, ami palackokba megy és sokkal drágábban kerül piacra.
Abban egyebek mellett szöveghűen felidézi az MKP 1945 után kiadott "Húsvét. A feltámadás, a felszabadulás, a tavasz műsora" című, a Széchényi Könyvtárban őrzött műsorfüzetéhez mellékelt szórólapot, amelyet ünnepi használati utasításként a párt akkori országos propaganda-osztálya gyártott, és sorait a "Szabadság! " köszöntéssel zárta. Néhány oldallal később viszont a szerző már a bennünket ma húsvét címén is sújtó és terjeszkedően fertőző, mind zabolátlanabb üzleti érdekekre alapozott fogyasztói járványt ostorozza. Magyar húsvéti hagyományok háza program. A könyv java azonban természetesen a nagyböjt, a nagyhét és a húsvét régi-új magyar történéseit, szokásait, egyházi és népi ünneplő rendjét, szimbólumait, a falusi-városi közszokásokat, hiedelmeket, tréfákat gyűjti gazdag csokorba. Nem feledkezik meg az ünnepi ételek, italok soráról sem. Kedvcsináló emlékeztetőként: már a 16. századi Sándor-kódexnek a "Mennyországban található igen szép dolgokról" szóló része kókonyának nevezi és a húsvéti szentelt ételekhez sorolja a festett tojást, amit "az emberek egymásnak küldözgetnek", s amelynek fehérjéjét Krisztus lelkéhez, sárgáját pedig Jézus istenségéhez hasonlítja.
A Kevélyhegyi Levendulamező mellett elhaladva, széles földút vezet ehhez a különleges látnivalóhoz. A Nemzeti Park táblát elhagyva, balra kanyarodva, lentről tudjuk megcsodálni, megmászni a sziklaképződményeket. Ha azonban egy kicsit tovább sétálunk egyenesen a kereszteződésnél, szintén baloldalon egy fenyvessel szegélyezett mezőre, majd egy sziklateraszra érkezünk, ahonnan páratlan panoráma tárul elénk a dolomit sziklákra. Innen fentről jól kivehetően látszik a jellegzetes kettős sziklaszirt, és gyönyörűen kirajzolódik az eltéveszthetetlen teveforma. A sziklafal azonban itt, az egykori kőfejtő fölött igen meredek, az út pedig apró törmelékes, így kicsi gyerekekre fokozottan oda kell figyelni! Tipp! Ide kirándulva érdemes felkeresni a közelben található Egri vár másolatát is, mely könnyű, rövid sétával elérhető a Teve-sziklától. Barangolj Velem - Útleírások, kirándulások, természetjárás. A Teve-szikla és a vármásolat meglátogatását pedig összeköthetjük a 2008-ban elkészült, 10 km hosszú Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény bejárásával is. A tanösvény a település és környékének természeti és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be.
Útvonal-leírás: A központból indulva, végig haladunk a műúton, a Pilisborosjenő felső végénél a kőkeresztől, homok úton folytatjuk a túránkat, az út baloldalán parkolónak is használható tisztásnál rátalálunk sáv jelzésére. A sávon balra fordulva eljuthatunk a Vendel-hegy oldalában lévő Kálváriáig. Visszaindulva a jelzésen, néhány percnyi séta után, megcsodálhatjuk a Teve-sziklát, és a környék szikla falait. Kövessük továbbra is a jelzését, az út egy kényelmes földúton vezet, majd egy rövid séta után a jelzés befordul az erdőbe egy meredekebb kapaszkodón át, ha kiváncsiak vagyunk az Egri vár romjaira, térjünk le egy kicsit a sáv ról, és folytassuk utunkat a földúton, ezen juthatunk le a várig. A vár megtekintése után, kapaszkodjunk vissza a földúton a hegytetőre, keressük meg a sáv jelzését. Látnivalók - Pilisborosjenő Önkormányzat és Hivatal. Haladva az úton elérjük, és megtekinthetjük a Szódás-barlangot, meredek kapatató visz fel a barlangig. Elhagyva a a barlangot kövekkel borított úton sétálhatunk tovább, egy kiépített pihenőhelyig. Itt a sávot követve érhetjük el a Mackó-barlangot, folytatva a túránkat a sávon, majd jobbra rátérve a sávra, vissza juthatunk a pihenőhelyig.
Sziklatornyok, impozáns művárromok nyomában a Pilis déli lejtőin Könnyű, változatos gyalogtúra a Pilisborosjenő környéki hegyekben, a séta csúcspontjai az egri vár romjai, mely a nagysikerű Egri csillagok című film sokak által ismerős díszletéül szolgált és a Teve-szikla bizarr sziklaformációi. A túra hossza: 10, 5 km A túra időtartama: 3 óra A túra jellege: Könnyű, változatos gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken kevés szintkülönbséggel. Vízvételi lehetőség útközben nincs. Teve-szikla - Nagy-Kevély. Az egri vár környékén jelzetlen, de jól követhető utak. A könnyű kiránduláshoz is ajánljuk a megfelelő lábbelit, egy csúszás biztos talppal felszerelt túracipő nagyban megkönnyíti a gyaloglást. Az egri vár környékén remek piknikező helyek vannak, egy közepes méretű hátizsákba, a meleg polárfelső mellé tökéletesen befér még az elemózsia és innivaló is. Kiindulópont: Házi-réti-horgásztó melletti parkoló. Megközelíthető a 10-es főútról, a Solymárra vezető bekötőúttól (Brit katonai temető), 500 m-re Pilisvörösvár felé jobbra tartó murvás úton érjük el a tavat.
A Kevélyhegyi Tanösvény állomása A környezetéből merészen kiálló, kettős ágú szirt, a Teve-szikla közvetlen közelében látványos földtani képződményeket tár elénk egy kőfejtő fala, amelynek tetejéről kilátást is élvezhetünk. A sziklafalat közelebbről megvizsgálva érdekes földtani megfigyeléseket tehetünk. A megfelelő szögből nézve, némi fantáziát is mozgósítva a Teve-szikla legmagasabb, kettős ágú szirtje a névadó állatra emlékeztet. A dolomitból álló tömböket korábban hévizes oldatok járták át, és kalcittal különösen ellenállóvá cementálták. A kemény kőzet ezért gyorsabban pusztuló környezetéből lassacskán kiemelkedett. Emellett, ahogy az egyből szembetűnik a helyszínen, a kőbányászat is rásegített a kimagasodásra: a porló dolomitot murvának fejtették, így persze a sziklafalban látható üregek is mind mesterséges eredetűek. A helyenként vöröses bemosódások vastartalmú oldatokról árulkodnak. A kőfejtő falát közelebbről, valamely törmelékkúp tetejéről szemlélve észrevehetjük, hogy különböző rétegek települnek egymásra.
A "kétpúpú" szikla valóban teveszerű. Nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem: Akkor melyik tevefajra hasonlít, az afrikaira vagy az ázsiaira? Melyik a kettő közül a dromedár, vagyis az egypúpú, s melyik a duplán csúcsos? Válasz A tevék közül a kétpúpú Közép-Ázsiában él, főként háziasított formában. Az egykor népes vadteve állományból mára már csak mutatóba maradt. A dromedárok (egypúpúak) Afrika sivatagjainak állatai, szintén háziasítva. Érdekesség, hogy az egypúpú teve magzatának első púpkezdeményei kettősek, majd eggyé olvadnak. Ez alapján a kétpúpú teve a korábban kialakult faj, s belőle származhatott az egypúpú. A Teve-sziklák azonban egyik "fajba" sem tartoznak, lévén dolomitból. Az egykori kőfejtőben magyarázó táblát olvashatunk, ami szakszerűen ismerteti a sziklafal anyagának történetét. Én egy kicsit emészthetőbben mesélem el: Alul a vastag, fehér kőzet a dolomit. Összetétele hasonlít a mészkőhöz (CaCO 3), de van benne magnézium is. Egykor sekély tengerfenéken képződött. Később egyes részein hévizek törtek át, s az oldott ásványokban gazdag vízből kicsapódó kova (SiO 2) átjárta a dolomitot.
Érdemes közelről is megismerni, hiszen a Nagy... Mutass mindent