A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Radnitzky Károly, avagy Karl Radnitzky (1818-1901) osztrák éremművész. Több száz emlékérme között magyar vonatkozásúak is vannak. Öntött érmeihez kőbe faragta a modelleket, 1849-53 között a bécsi verde vésnöke, később az Iparművészeti Akadémia tanára volt. 1818 1818 hu g. 37. A Magyar Tudományos Akadémia megnyitásának emlékére 1865 Toldy Ferenc 50 éves jubileuma 1871 Mária Terézia a déli részek visszacsatolásának emlékére 1879 Magyar Tudományos Akadémia (terv. Stüler Frigyes Ágost) 1865 (C. Radnitzky)
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Az újonnan létesített érem- és régiségtan tanszéken a kiváló jezsuita régész Schönvisner István (1777–1794) tanított, aki Pannonia régészeti emlékeinek feltárásában végzett maradandó értékű munkát. Emellett az Egyetemi Könyvtár őre, majd 1795-től igazgatója volt. A segédtudományok oktatásánál a tanári állásokat összekapcsolták az Egyetemi Könyvtár könyvtárőri tisztségeivel. Volt olyan gyakorlat, hogy a régiségtan tanára az első őr, az oklevéltané a második őr volt, de igen gyakran változtak a szerepek, Wagner Károly például első őrként a címer- és pecséttant, Schönvisner István másodőrként régiségtant adott elő. 172 A tanszék első tanára az egykori jezsuita Schönvisner István (1738-1818) volt, akit ezzel egyidejűleg neveztek ki az Egyetemi Könyvtár őrévé. Heraldikai lexikon/Csergheő Ferenc – Wikikönyvek. Schönvisner előtte éveken keresztül tanított Bécsben a Theresianumban. Igényes régészeti és numizmatikai munkái predesztinálták az egyetemi katedrára. Az egyetemen tartott előadásai alapján elkészítette az ókori görög és római történelemre vonatkozó tankönyvét (Compendium antiquitatum Graecorum és Compendium antiquitatum Romanorum), melyeket érthető stílusa miatt a középiskolákban is használtak.
Művei [ szerkesztés] História, ritus et progressus regii in Transilvania gubernii. (1814) Kézirata eredetileg a nagyszebeni Báró Brukenthal-Múzeum könyvtárába került Vicissitudines Religionis et Cleri Romcmo-Catholici in Transilvania. A prima ejusdem origine, usque ad receptionéin Beligionem Protestatitium et Unitariae deductae per Comitem Iosephum Kemény Hungaro-Transilvanum. (Kézirat az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban. ) Ajánlva Eudnay Sándor esztergomi érseknek és primásnak. (Vindobonae, die 18-a Deeembris. Anno 1819. ) Ánsichten über éle Entstehung des ungarischcn und des damit verbundenen siebenbürgischen Staates und dessen Staatsverfassung. Hercnaunstadi den 17. April 1838. (Gróf Kemény József kézirata báró Bedeus Gusztáv családi levéltárába került, Nagyszebenben. ) Kemény József: Erdélyi pecsétek gyűjteménye. I–V. 413. sz. kézirat, egykor az Erdélyi Múzeum-Egyesület Könyvtárában, jelenleg a Román Akadémia Kolozsvári Könyvtárában. I. Ezernyolcszáztizenhét – Wikiszótár. 13. T. 59; 14. 61. (téves, az előző pecsét hibásan értelmezett lenyomata!
Keresse kollégáinkat! Az Ügyfélvonal legnagyobb értéke, dolgozóink magas szintű szakmai felkészültsége. Ha segítségre, információra van szüksége, hogy könnyebben el tudjon igazodni az ügyintézés útvesztőiben, keresse munkatársainkat! Képgaléria »
Műveit érzelemmentes, higgadt, logikus érvelés jellemzi. A modernizációhoz hitelre van szükség (tőkeinjekció). El kell törölni az ősiség törvényét (1351 óta), mely szerint a nemesi birtok elidegeníthetetlen, így nem lehet elzálogosítani (ha nincs fedezet, nincs hitel). El kell törölni a háramlási jogot, mely akadályozza a szabad birtokmozgást. Be kell vezetni a Jus Proprietatist (a nem nemesek birtokbírhatási joga), hogy a hitelező megszerezhesse az adós nemes földjét. Ha már a nem nemesnek is van birtokbírhatási joga, be kell vezetni a törvény előtti egyenlőséget és a törvényes pártvédet (a nem nemes is fogadhasson ügyvédet). Ebből következően be kell vezetni a részleges közteherviselést (mindenki a lehetőségeinek megfelelően adózzon), és a nemesség fizesse a háziadót, illetve az országgyűlés költségeit. A reformkor fő történelmi kérdései, Széchenyi és Kossuth -. A gazdaságot akadályozó tényezők megszüntetése: A céheket és a monopóliumokat el kell törölni. A szabad verseny érdekében el kell törölni a limitációkat (hatósági árszabás). A magyar nyelvet államnyelvvé kell tenni (a nyelvújítás után már megfelelő erre a célra).
Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet, hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat, amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó, többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok, az ún. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. A reformmozgalom kibontakozása Magyarországon | zanza.tv. A tétel kifejtése A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett, de az Országgyűlési Tudósítások hatására a – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött, itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. A lap célja a megyegyűléseken történetekről begyűjteni az információkat, s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni, a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. A Törvényhatósági Tudósítások miatt Kossuthot 1837 májusában letartóztatták, és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. (A börtönben angolul tanult és a közgazdaságtant tanulmányozta. )
Külső okok: 1830 -ban forradalom tört ki Párizsban, továbbá Lengyelországban és Belgiumban. A Szent Szövetség ennek hatására meggyengült, s így Bécs enyhébb politizálásra kényszerült, s így a hazai politikai erők mozgástere bővült. Belső okok: Ezek világítanak rá a reformok szükségességére. Ilyen például Széchenyi "Hitel"-e, amely mozgásba lendítette a hazai politikai közgondolkodást. Széchenyi és Kossuth programja - erettsegik.hu. Egy másik esemény is meghatározó volt, ez pedig az 1830 tavaszán kibontakozott kolerajárvány volt. A betegség ellen nem tudtak hatékonyan védekezni, ezért karanténokat és vesztegzárakat alakítottak ki, valamint Bizmuttal fertőtlenítették a kutakat. Probléma: A karanténok és vesztegzárak elzárták a felvidéki szlovák zselléreket az alföldi alakalmi munkalehetőségektől, s így az éhhalál fenyegette őket. Az elégedetlenség másik kiváltója a fertőtlenítőszer szakszerűtlen adagolása volt. A bizmutport ugyanis néhol túladagolták, ami betegségekhez vezetett. Ezt a parasztok úgy értékelték, hogy az urak meg akarják mérgezni a népet, s ezért több megyében is kaszára kaptak az elkeseredett emberek.
11. tétel A reformmozgalom kibontakozása Gróf Széchenyi István 1791 -ben született Bécsben. Apja gróf Széchényi Ferenc, felvilágosult szellemű jozefinista (a Nemzeti Múzeum ( 1802) és a Nemzeti Könyvtár megalapozása). Anyja gróf Festetich Júlia, aki megalakítja Keszthelyen az első magyar gazdasági főiskolát ( Georgikon). István gyermekéveit Nagycenken és Bécsben töltötte. Ezután 22 éves korában katonáskodott, és részt vett – futárként – az 1813 -as "népek csatájában" (Lipcse). Ezután eltávolodott a katonai pályától, és elkezdte élni az átlagos ifjú arisztokraták fényűző életét. Ezt a fajta életmódot azonban csömör követte, és Széchenyi felismerte hazája elmaradottságát. Ebben az időben európai körutakra utazott. Főleg Angliát látogatta, ahova barátja, Wesselényi Miklós kísérte el. Itt a lótenyésztés és versenyeztetés, az ipar fejlettsége és a Parlament volt rá nagy hatással. Felismerte továbbá hogy a centrumterületek (=Anglia) fejlettségben messze a perifériák (=Magyarország) előtt jártak.
Ekkor fogalmazódott meg életcélja: "Mióta élek kimondhatatlan vágy létezik bennem Magyarország kifejtésére". Rendkívül lelkesen vetette bele magát a teendőkbe, és még Matternich -el is felvette a kapcsolatot, aki megkedvelte. Széchenyi bízott továbbá Bécs támogatásában is, törekvései azonban nem hoztak sok eredményt. Ezután a 20-as években gyakorlati törekvései váltak meghatározóvá: a lótenyésztéssel és versenyeztetéssel kezdett foglalkozni, ezért megalapította a Nemzeti Lovardát, 1827 -ben alapította meg az angol klubok mintájára a Nemzeti Kaszinót, ami a formálódó reformellenzék központjává vált. Hasonló kaszinók alakultak az ország többi városában (pl. : Debrecenben) a 30-as évek legelején. Hitel: Ezt követően ismét elméleti munkássága lett a meghatározó. 1830. január 28 -án megjelent "Hitel" című műve. Ennek előzménye 1828 -as hitelkérelme volt. Egy osztrák banktól akart kölcsönt (10000 Ft-ot) felvenni, ám kérelmét elutasították, mondván, hogy nincs kellő biztosítéka. A magyar nemesi birtokokat ugyanis a fiscalitás (a kincstár joga a család kihalása esetén) és az ősiség törvénye (aviticitas) miatt a birtokosok nem adhatták el birtokaikat, a család kihalása után pedig földjük visszaszállt az uralkodóra (Ez 1351 -tõl, Nagy Lajos óta így volt).