Egészséghét az óvodában Az egészséghét keretén belül a védőnő Csillag Melinda és a fogorvos Dr. Varga Borbála látogatott el a Tündérkastély Óvoda óvodásaihoz. A gyerekeknek elődadást tartottak, amit ők érdeklődően fogadtak, a feltett kérdésekre ügyesen válaszoltak. Képek megjelenítése ITT!
Ezt éltem meg abban az órában, mikor a természet szeretetéről, a méhekről, a rovarok világáról, a környezettudatosságról, az egészséges életmódról beszélgethettem kis Barátaimmal, a kedves óvónénikkel és kollégáikkal is. Ezeket a pillanatokat mutatják be az ott készült fényképek is. Egészséghét az óvodában – Gyulatelevízió. Büszke vagyok arra, hogy az én óvodám, ahová én is járhattam szépen fejlődik, nagy szakmai felkészültséggel és gyermekek iránti szeretettel nevelik az ott dolgozó pedagógusok a növények, állatok iránti ismeretre is a jövő nemzedékét. Szívből köszönöm a meghívást és az elismerő, megtisztelő gondolatokat. Egészséghét a Földeáki Óvodában képekben Sipos Gazda levelesládája Együtt-Mindenkiért
További ötletek az egészséghéttel kapcsolatban Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunkban olvashatók.
2021-05-11 Aktuális, hírek, Képgaléria 541 Megtekintések Április 20-tól- 23-ig, hagyományunkhoz híven megtartottuk óvodánkban az Egészséghét programjait. Az első nap a tisztálkodással, a helyes kézmosással, a betegségmegelőzéssel kapcsolatos szokásokat játékos tevékenységek keretében, csoportonként külön gyakorolták a gyerekek. A második nap a mozgás fontosságára hívtuk fel figyelmüket, a teremben zenés torna, a szabadban pedig Tisza parti séta szerepelt a programban. A következő nap különböző zöldségféléket kóstoltak a gyerekek, és külön válogatták a fogaink számára jó és káros ételek képeit. Egészséghét az óvodában. A program zárásaként játékos vetélkedőn bizonyították a héten megszerzett tudásukat, újabb játékos feladatokat, találós kérdéseket oldottak meg, és a végén minden gyermek jutalom matricát kapott. Az Egészséghét megvalósításában egy védőnő édesanya segített egészségvédelmi propagandakiadványok, matricák biztosításával.
Az első napon a csoportok, ismerkedtek az egészség fogalmával. A szülők által behozott terményeket pedig csoportosítottuk, válogattuk, ízlelgettük. Ezen a napon látogatott el több csoportba a védőnő is, aki az egészséges táplálkozásról, tisztálkodásról beszélgetett a gyermekekkel. A következő napon, kedden vártuk a szülőket, nagyszülőket a csoportokba. Vendégeinkkel közösen készültek a gyümölcs- és zöldségsaláták, zabpelyhes sütik és palacsinták. Kóstolhattak a gyerekek tejtermékekből ivójoghurtokat és finom mártogatósokat. Sok-sok plakátot, társasjátékot is barkácsoltak az ovisok a szülők, óvónők segítségével. Egészséghét projekt az óvodában. Nagy örömünkre a szülők, nagyszülők az egész délelőttöt velünk töltötték, kicsit betekinthettek a mindennapjainkba. Együtt hallgattuk végig a mesét és mozogtunk a tornateremben. Következő napokban két csoportba is mentőápolók érkeztek, akik a balesetekről és az elsősegélynyújtásról beszélgettek és játszottak a gyerekekkel. Volt, amelyik csoportban lábtornáztak, máshol gyógyteákat iszogattak.
Hagyományosan november második hetében került megrendezésre óvodánkban az egészséghét, idén november 13-17 között. Pedagógiai programunkban is kiemelt feladat az egészséges életmód alakítása, a környezettudatos magatartásformálással együtt. Ezt a mindennapi nevelőmunkánk is tükrözi. Az egészséghéten nagyobb figyelmet fordítunk a helyes táplálkozásra, az egészség védelmére és a szabad levegőn való mozgásra. Feladatunk, hogy a gyermekek egészséges életmód iránti érdeklődését felkeltsük és megalapozzuk, valamint a szülők szemléletét is formáljuk. Kedveljék meg az egészségüket megóvó, fejlesztő tevékenységeket, aktívan vegyenek részt a munkában. Célunk, hogy egy teljes héten át kínáljunk fel a gyermekeknek és családjuknak egészséggel kapcsolatos programokat. Fontos, hogy e témakörben minden terület figyelmet kapjon. Ilyen a mozgás, az egészséges táplálkozás, környezetvédelem, megfelelő higiénia. A programjainkba bekapcsolódott az óvoda védőnője és a szülők is. Ezt követően a csoportok egyéni arculatukhoz igazodva szervezték meg a hetüket, és erről röviden tájékoztatták a szülőket, akik lehetőség szerint támogatták hetünket zöldségekkel, gyümölcsökkel, tejtermékekkel, a gyűjtőmunkában pedig segítették gyermeküket.
Száz éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvényt, az úgynevezett numerus clausust, amely kimondatlanul is a magyar zsidóság társadalmi visszaszorítását célozta. A magyarországi zsidóság 19. század közepétől kibontakozó emancipációja a kiegyezés után emelkedett törvényerőre. A dualizmus a polgári jogok és a piacgazdaság szabadságát hozta el, amit a kor klasszikus liberálisai teljes mellszélességgel támogattak. Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai között volt az 1867. évi XVIII. törvény, ami kimondta "az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak", az 1895. XLII. törvénycikk pedig az izraelita vallást bevett vallásnak ismerte el. Ezek a lépések erőteljes asszimilációs folyamatot indítottak el, miközben a századfordulón a zsidóság lélekszáma már csaknem egymillió fő volt. A társadalomban a vallási eredetű, középkori gyökerű antiszemitizmus nem szűnt meg.
Így előbb-utóbb világossá válik, hogy a zsidók emancipációja többé nem érvényes. – Idézi Teleki Pált is, aki szerint hiba volt a zsidóknak egyenjogúságot adni. – Igen, ő úgy gondolta, hogy az emancipáció rossz döntés volt a dualizmuskori magyar elit részéről, és a folyamatot vissza kell fordítani. Ebben az értelemben a numerus clausus valóban elérte célját, hiszen a zsidók emancipációja ténylegesen csorbát szenvedett. A magyar politikai rendszerben és gondolkodásban létrejött változás nem mérhető csupán azzal, hogy mennyivel kevesebb zsidó diák járt egyetemre. – A numerus clausus törvénynek egyik hivatalos indoka az volt, hogy a zsidók helyett az elcsatolt területek fiataljai jussanak be az egyetemekre. – A rengeteg statisztika között kezdetben alig találtam kimutatást az elcsatolt területekről a trianoni országba menekülő zsidók számáról. Később viszont a levéltárakban találtam adatot arról, hogy Erdélyből menekült zsidó diákok eredményesen felvételiztek az egyetemre. Az ő esetükben ugyanis a menekültekre vonatkozó kedvezményes szabályt alkalmazták, és nem a zsidókra vonatkozó korlátozást.
Az újonnan beiratkozni szándékozóknak azonban engedélyt kellett erre kérniük az adott oktatási intézménytől, amely ezen engedélyt két szempont figyelembevételével bírálta el. Az első ezek közül a már említett "nemzethűség s erkölcsi megbízhatóság". A második szempont pedig az, hogy "az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét. " Ennyit mondott ki a hírhedt 1920-as "numerus clausus" törvény. Az utókor mégis rendkívüli fontosságot tulajdonít ennek a felsőoktatási keretszámok bevezetéséről rendelkező törvénycikkelynek. Egyesek szerint ugyanis ez volt a "nulladik zsidótörvény", mely a 19. századi szabadelvű állam leépítésével bevezette az állampolgárok nemzetiségi-faji alapú megkülönböztetését és a nemzetből kirekesztettek jogfosztásának gyakorlatát. Szerintük tehát e törvény a későbbi zsidótörvényeket előlegezte. Ráadásul - folytatják érvelésüket - e törvényt kell Európa első "fasiszta" rendelkezésének tekinteni.
Ezt a könyvemben cáfolom. Bemutatom, hogy a nemzetiségi kvóta helyét elfoglaló ú. n. foglalkozási kvóta is antiszemita intézkedés volt, mert olyan foglalkozási statisztikákra alapozva dolgozták ki, amely a foglalkozások felekezeti összetételét vette figyelembe oly módon, hogy a zsidók arányát korlátozza. A felvételi bizottságok összetételén pedig nem változtattak, tehát a diszkrimináció foka továbbra is tőlük függött. A hátrányos megkülönböztetésnek a következő három-négy évben történő bizonyos, évente egy-két százalékos enyhítése, majd 1932 után újbóli megszorítása közvetlen miniszteri utasításra történt. Teleki Pál – Könyvében tömérdek statisztikával bizonyítja, hogy a numerus clausus törvény nem igazán érte el a célját, hiszen a kiszorított zsidó hallgatók helyét nem töltötte be elégséges keresztény jelentkező. – A numerus claususnak nem az volt az egyetlen célja, hogy kevesebb zsidó hallgató legyen az egyetemen. Tágabb összefüggésben a törvény hívei úgy gondolták, hogy a numerus clausus átalakítja majd az egész intézményrendszert.
Ezután számos korlátozó rendelet és törvény született, elkezdődött a zsidók deportálása, gettókba zárása. A magyarországi holokausztnak 550-600 ezer magyar zsidó esett áldozatul, többségüket Auschwitzba hurcolták és megölték.
Ha nincs bojkott, akkor a parlament összetétele is valószínűleg másképp alakult volna. Mindenesetre tény, hogy a fajvédők nagy számban kerültek be az országgyűlésbe és kihasználták az antiszemita indulatokat. Horthy Miklós – Könyvében részletesen szól a Népszövetségről, amelynek reakcióit a magyar kormány nem hagyhatta figyelmen kívül. Ahogy a mai magyar kormánynak is oda kell figyelnie az Európai Unió vagy az IMF álláspontjára. – Érdekes a párhuzam és bonyolult a válasz. A húszas években sokan úgy vélték, hogy a Népszövetség rendületlenül kiáll a magyar zsidók jogai mellett, míg a magyar kormány ragaszkodik a saját álláspontjához. Azért ez nem egészen így volt. A Népszövetségben is megoszlottak a vélemények. 1923-24-ig az volt a domináns álláspont, hogy ezeknek az országoknak a belügyeibe nem kell beleszólni. Romániában, Lengyelországban is erős volt az antiszemitizmus, de a Népszövetség csak nagyon lassan szánta rá magát, hogy beavatkozzon. Egy idő után mégis kialakult az az álláspont, hogy a Népszövetség követelje a magyarországi zsidó kvóta megszüntetését.